Biofizika szigorlati tételek 2010 Milyen klasszikus kísérletek támasztják alá mai atomképünket? 23-27 oldal

2. Milyen törvényszerűségek írják le a szabad és a kötött elektron viselkedését? 27-32 oldal

3. Diszkrét atomi állapotok, Pauli-elv. 32-39 oldal

4. Az atommag szerkezete, tömeghiány, kötési energia. 40-44 oldal

5. Hogyan értelmezhetőek az atomok közötti kölcsönhatások, kötéstípusok? 44-51 oldal

6. A Boltzmann eloszlás és alkalmazásai. 52-57 oldal

7. Milyen törvényszerűségekkel írható le a gázok viselkedése? 57-61 oldal

8. Hogyan jellemezhető a kristályos anyagok tér- és energiaszerkezete? 61-63 oldal

9. Hogyan határozza meg az elektron energianívóinak szerkezete a kristály elektromos és optikai tulajdonságait? 64-68 oldal

10. Folyadékok és folyadékkristályok szerkezete, tulajdonságai. 68-69 oldal

11. Folyadékkristályos szerkezeti típusok. Milyen alkalmazásokat ismer? 69-71 oldal

12. Hogyan értelmezhetőek a víz fizikai tulajdonságai és biológiai szerepe a vízmolekula tulajdonságai alapján? 71-75 oldal

13. A nukleinsavak szerkezeti sajátságai. 76-81 oldal

14. A fehérjék szerkezete és a szerkezetet stabilizáló kölcsönhatások. 81-85 oldal

15. Biológiai membránok, modellmembránok, liposzómák. 88- 94 oldal

16. Milyen mennyiségek és általános törvényszerűségek alkalmasak a sugárzások leírására? 99-106 oldal

17. Mi a geometriai optika alapgondolata, és milyen egyszerű fényjelenségek megértését teszi lehetővé? 107-113 oldal

18. Mi a hullámoptika alapgondolata, és milyen egyszerű jelenségek megértését teszi lehetővé? 113-121 oldal

19. Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében? 121-123 oldal

20. Milyen alapvető törvényszerűségek írják le a hőmérsékleti sugárzást? 123-128 oldal

21. Mi a lumineszcencia? Hogyan különböztethetők meg a típusai? Mire használható a gyakorlatban? 128-129 oldal

22. Hogyan léphet kölcsönhatásba a fény atomokkal, molekulákkal? 138-141 oldal

23. Hogyan érhető el fényerősítés? A lézersugárzás keletkezése és legfontosabb tulajdonságai. 129-131 és 134-137 oldal

24. A fény biológiai hatásainak általános megközelítése. Milyen alkalmazást nyer a fény, illetve a lézerfény a gyógyításban? 141-146 oldal

25. Milyen törvények írják le a hang- és ultrahang hullámokat, illetve azok terjedését, elnyelődését, visszaverődését? 148-155 oldal

26. Hogyan lehet röntgensugárzást előállítani? Hasonlítsa össze a fékezési és a karakterisztikus röntgensugárzást! 156-160 oldal

27. A röntgen és gamma sugárzás abszorpciója. Hogyan léphet kölcsönhatásba nagy foton-energiájú elektromágneses sugárzás atomokkal, molekulákkal? 160-163 oldal

28. Radioaktív bomlás módjai, magsugárzások kölcsönhatása atomi rendszerekkel. 164-167 és 170-174 oldal

29. Részecskegyorsítók az orvostudományban. 178-180 oldal

30. A radioaktív bomlás törvénye. A radioaktív izotópok jellemzői. 168-170 oldal

31. Az ionizáló sugárzások detektálása. Izotópos nyomjelzéstechnikák. 178 és 174-177 oldal

32. Dozimetriai alapfogalmak és dózismérő eszközök. 181-191 oldal

33. Az ionizáló sugárzások forrásai, sugárvédelem. Sugárterápia. 191-193 oldal és 538-542 oldal

34. A fénymikroszkóp felbontóképessége, Abbé-elv, speciális fénymikroszkópok. 384-396 oldal

35. A folyadékok és gázok áramlását leíró alapvető törvényszerűségek. 209-214 oldal

36. Súrlódó folyadékok áramlásának törvényszerűségei és alkalmazásuk a vér áramlásának leírására. 214-224 oldal

37. A diffúzió alapvető törvényszerűségei és biológiai alkalmazásai. 225-248 oldal

38. A termodinamikai rendszerek leírásához használható termodinamikai mennyiségek és alapfogalmak. 251-2

39. Transzportfolyamatok egységes termodinamikai leírása. 253-255 oldal

40. A termodinamika főtételei. 255-264 oldal

41. Termodinamikai potenciálfüggvények és alkalmazásuk a termodinamikai rendszerek leírására. 265-273 oldal

42. Hogyan alakul ki a nyugalmi membránpotenciál a transzmembrán transzportfolyamatok eredményeként? 284-289 oldal

43. Elektromos potenciálváltozások biológiai membránokban. 290-299 oldal

44. Mik az érzékelés általános törvényszerűségei? Milyen összefüggések találhatóak az inger és az érzet erőssége között? 301-308 oldal

45. A látás biofizikai alapjai. 309-322 oldal

46. A hallás biofizikai alapjai. 323-344 oldal

47. Ismertesse a szedimentációs és az elektroforetikus módszerek fizikai alapjait és mondjon példákat az alkalmazásukra! 375-382 oldal

48. Ismertesse a látható és ultraibolya sugárzás abszorpcióján alapuló módszereket! 398-404 oldal

49. Hogyan működik az FTIR spektrométer és milyen információt szolgáltat az így kapott spektrum? 404-409 oldal

50. Mik a lumineszcencia mérésén alapuló szerkezetvizsgálati eljárások alapjai? 410-420 oldal

51. Az áramlási citometria működésének általános elvei és alkalmazásai. 422-424 és 431-434 oldal

52. Elektromos jelek feldolgozása. 435-465 oldal

53. Milyen életfolyamatok következtében alakulnak ki, és hogyan detektálhatók az emberi test felszínén mérhető elektromos jelek? 465-472 oldal

54. Ismertesse a röntgensugárzás abszorpcióján alapuló képalkotó módszereket! 482-485 oldal

55. Hasonlítsa össze a radioaktív izotópokat használó képalkotó módszereket! Gyaki mappa

56. Mit tud a mágneses magrezonanciás képalkotás működésének alapjairól? 489-497 oldal

57. Ultrahangos képalkotás. 498-515 oldal

58. Elektromos jelek előállítása és terápiás alkalmazása. Gyaki mappa

59. Hogyan működnek és milyen információt szolgáltatnak a pásztázó mikroszkópok? 573-577 oldal

60. Modern fénymikroszkópiai eljárások. 578-589 oldal

61. Ismertesse a mágneses magrezonancia spektroszkópia és elektronspin rezonancia spektroszkópia fizikai alapjait és alkalmazásának lehetőségeit! 590-598 oldal

62. Hasonlítsa össze az optikai és az elektronmikroszkóp működési elvét és alkalmazási lehetőségeit! 599-601 és 384-396 oldal

63. Hogyan alkalmazható a röntgen-diffrakció a biológiai makromolekulák szerkezetének feltárására? 602-604 oldal

64. Hogyan működik a tömegspektrométer, és milyen információt tud nyújtani a molekulák szerkezetéről? 605-609 oldal