|
Vii szemeszter, előadás 2005. szeptember 19. Nagy károly einstein hatása a 20. Század fizikáJÁRA
|
| bet | 2/11 | | Sana | 24.03.2017 | | Hajmi | 67.5 Kb. | | #2099 |
I. 2005: A FIZIKA ÉVE
A fizikus előadók korábban tartott előadásain már elhangzott és a sajtóban is sokat hallhattunk róla, hogy az ENSZ a 2005. évet A fizika évének nyilvánította. Azért esett a választás erre az esztendőre, mert száz évvel ezelőtt, 1905-ben a berni Szabadalmi Hivatal akkor még ismeretlen tisztviselője, Albert Einstein öt olyan tudományos dolgozatot jelentetett meg egy német szakfolyóiratban, amelyek közül négy alapjaiban rengette meg a klasszikus fizika gránitalapon állónak tűnő csodálatos épületét. Ezek közül különösen a speciális relativitáselméletet tartalmazó dolgozat és az elektromágneses sugárzás energiájának kvantumos természetét feltételező munka hatott robbanásszerűen, szinte istenkáromlásként a szakmai körökben. Az öt évvel azelőtt, Planck kvantumhipotézisével elindult fejlődés a fizikában Einstein dolgozataival forradalmi változást hozott. Előadásomban megpróbálom érzékeltetni, hogy Albert Einsteinnek meghatározó szerepe volt a 20. század fizikájának teljes alakulásában. Nevét általában a relativitáselmélettel kapcsolja össze a közvélemény, de mint látni fogjuk, a kvantumelmélet kialakulásában és fejlődésében is jelentős szerepet játszott. Sőt, azt a fizikai képet, amit a kvantumelmélet a mikrorészecskékről kialakított, nevezetesen, hogy ún. kettős, részecske- és hullámtermészetük van, Einstein találta ki a fény részecskéjére, a fotonra. Csak húsz évvel később, a kvantummechanika megalkotásakor derült ki, hogy ez a kép a mikrorészecskékre általában jellemző.
Ahhoz, hogy Einstein munkásságának forradalmi voltát megértsük és megfelelően értékeljük, először röviden bemutatom a fizika helyzetét a 19. század végén.
|
| |
