• Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
  • Az „Összetett feladatok” lehetséges feladattípusai
  • Az írásbeli feladatlap értékelése
  • A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
  • A szóbeli vizsgarész értékelése
  • Szempontok, kompetenciák
  • SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 30 pont EMELT SZINTŰ VIZSGA
  • Az Összetett feladatok lehetséges feladattípusai
  • A vizsga formája




    Download 187.84 Kb.
    bet3/3
    Sana21.11.2020
    Hajmi187.84 Kb.
    1   2   3

    Írásbeli vizsga

    A központilag összeállított írásbeli vizsgán a vizsgázó ellenőrizhető képet ad az elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai tudásáról, valamint az ismeretek, a képességek és az alkalmazások integrálásának tekintetében egyaránt.



    Általános szabályok

    A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint használhatja fel és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.



    Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

    Az „Egyszerű, rövid feladatok” egyszerű elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai kérdések megválaszolását, megoldását, az

    „Összetett feladatok” elektrotechnikai és elektronikai összetett feladatok megoldását igénylik.

    Az írásbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.



    Egyszerű, rövid feladatok

    Az egyszerű, rövid feladatok összeállításában közel azonos arányban jelennek meg elektrotechnikai és az elektronikai fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések. Az irányítástechnikai témakörök kisebb mértékben szerepelnek benne. Az egyszerű, rövid feladatok elektronikai részében az analóg és a digitális témakörök aránya kb. 2/3-1/3. Az egyszerű, rövid feladatok megoldása legfeljebb csak egy elektrotechnikai, vagy elektronikai, vagy irányítástechnikai összefüggés (képlet) alkalmazását igényelheti, ennél bonyolultabb példák csak az érettségi összetett írásbeli feladatai között kérhetők számon. Az egyszerű feladattípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyszerű, rövid feladatok 10-12 kérdésből, utasításból, kisebb számításból, egyszerű kapcsolási rajz készítéséből, értelmezéséből tevődnek össze.



    Összetett feladatok

    Az elektrotechnika, elektronika összetett feladatainak megoldásai alkalmazás- és integrálásjellegű követelményekre is építenek. A számolást (méretezést) is igénylő feladatoknál az elektrotechnika és az elektronika témakörei közel azonos arányban jelennek meg. Az összetett feladatsor 4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.





    Kompetenciák

    %

    Egyszerű, rövid feladatok

    Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása

    16



    Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása

    17

    Összetett feladatok

    Műszaki szemlélet (a fenti kompetenciák) alkalmazása

    34



    Összefüggések ábrázolása és értelmezése

    33



    Az „Összetett feladatok” lehetséges feladattípusai

    1. Az Ohm és a Kirchhoff törvények alkalmazása egyenáramú hálózatokban

    2. Összetett ellenállás-hálózatok eredő ellenállásának számítása

    3. Feszültség- és áramosztás számítása

    4. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntellenállás számítások

    5. Villamos munka, teljesítmény, hatásfok és terhelhetőség számítások

    6. Egy generátort és ellenállásokat tartalmazó aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének meghatározása

    7. Szinuszos váltakozó jel középértékeinek kiszámítása

    8. Soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőinek számítása egy adott

    frekvencián

    9. Soros és párhuzamos R-L, R-C áramkörök jellemzőinek számítása határfrekvencián

    10. Terheletlen rezgőrök számítása

    11. Négypólusok be- kimeneti ellenállásának és átviteleinek számítása

    12. Bipoláris és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások munkapont beállítására szolgáló ellenállások kiszámítása

    13. KE és KS erősítők jellemzőinek számítása közepes frekvencián

    14. KE és KS erősítők alsó határfrekvenciáinak meghatározása a csatolókondenzátorok hatása alapján

    15. Műveleti erősítők alapkapcsolások jellemzőinek számításai

    16. Műveleti erősítős váltakozó feszültségű erősítők alsó határfrekvenciájának számítás (csatoló kondenzátorok)

    17. Műveleti erősítős összegző és különbségképző kapcsolások számításai

    18. Logikai függvények átalakítása, minimalizálása

    19. Logikai függvények megvalósítása 2 és többszintű hálózattal, NÉV, NAND és NOR rendszerben

    A feladatok, részfeladatok javasolt pontszámai a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát tükrözik. A felsorolt lehetséges feladattípusokból összetett feladatok is összeállíthatók.

    Az írásbeli feladatlap értékelése

    Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. Az útmutatótól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.



    Szóbeli vizsga

    A szóbeli vizsga alapvetően az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó villamos jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni.



    Általános szabályok

    A szóbeli tételeket a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményezhet a témához kapcsolódóan.

    A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. Az elkészített vázlatot a kérdezőtanár a felelet során elkérheti. A vizsgázónak mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva kell felelnie.

    A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

    A tételek összeállításánál változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazások szükségesek.

    A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 10-20%-át. A szóbeli vizsga témaköreit a részletes követelmények tartalmazzák.

    A szóbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.



    Tételtípusok

    A szóbeli tételek körülbelül 40%-a elektrotechnika, 30%-a analóg elektronika, 20%-a digitális elektronika és 10%-a irányítástechnika témakörből kerül kialakításra.



    A szóbeli vizsgarész értékelése

    A tételsor összeállításakor az értékelési útmutatóban rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

    A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

    Szempontok, kompetenciák

    Összesen

    A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége

    3 pont

    Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, törvények, szabályok, összefüggések értelmezése, az ismeretek integrált alkalmazása

    24 pont

    A műszaki nyelv alkalmazása

    3 pont

    SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:

    30 pont

    EMELT SZINTŰ VIZSGA

    Írásbeli vizsga

    Szóbeli vizsga

    180 perc

    20 perc

    Feladatlap



    Egyszerű, rövid feladatok
    (elektrotechnika, elektronika,
    irányítástechnika témakörből)

    Összetett feladatok
    (elektrotechnika, elektronika
    témakörből)

    Egy szóbeli tétel kifejtése

    40 pont

    80 pont



    120 pont

    30 pont

    Írásbeli vizsga

    A központilag összeállított írásbeli vizsgán a vizsgázó ellenőrizhető képet ad az elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai tudásáról, valamint az ismeretek, a képességek és az alkalmazások integrálásának tekintetében egyaránt.



    Általános szabályok

    A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint használhatja fel és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.



    Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

    Az „Egyszerű, rövid feladatok” egyszerű elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai kérdések megválaszolását, megoldását, az

    „Összetett feladatok” elektrotechnikai és elektronikai összetett feladatok megoldását igényli.

    Az írásbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.



    Egyszerű, rövid feladatok

    Az egyszerű, rövid feladatok összeállításában közel azonos arányban jelennek meg elektrotechnikai és az elektronikai fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések. Az irányítástechnikai témakörök kisebb mértékben szerepelnek benne. Az egyszerű, rövid feladatok elektronikai részében az analóg és a digitális témakörök aránya kb. 2/3-1/3. Az egyszerű, rövid feladatok megoldása legfeljebb csak egy elektrotechnikai, elektronikai vagy irányítástechnikai összefüggés (képlet) alkalmazását igényelheti, ennél bonyolultabb példák csak az érettségi összetett írásbeli feladatai között kérhetők számon. Az egyszerű feladattípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyszerű, rövid feladatok 10-15 kérdésből, kisebb számításból, egyszerű kapcsolási rajz készítéséből, értelmezéséből tevődnek össze.



    Összetett feladatok

    Az elektrotechnika, elektronika összetett feladatainak megoldásai alkalmazás- és integrálás jellegű követelményekre is építenek. A számolást, méretezést is igénylő feladatoknál az elektrotechnika és az elektronika témakörei közel azonos arányban jelennek meg. Az összetett feladatsor 4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.





    Kompetenciák

    %

    Egyszerű, rövid feladatok

    Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása

    16



    Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása

    17

    Összetett feladatok

    Műszaki szemlélet (a fenti kompetenciák) alkalmazása

    34



    Összefüggések ábrázolása és értelmezése

    33



    Az Összetett feladatok lehetséges feladattípusai

    1. Az Ohm és a Kirchhoff törvények alkalmazása egyenáramú hálózatokban

    2. Összetett ellenállás-hálózatok eredő ellenállásának számítása

    3. Feszültség- és áramosztás számítása

    4. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntellenállás számítások

    5. Villamos munka, teljesítmény, hatásfok és terhelhetőség számítások

    6. Egy generátort és ellenállásokat tartalmazó aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének meghatározása

    7. Több generátort tartalmazó aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének meghatározása

    8. A szuperpozició elkalmazása két generátort tartalmazó kapcsolásokban

    9. Szinuszos váltakozó jel középértékeinek kiszámítása

    10. Soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőinek számítása egy adott frekvencián

    11. Soros és párhuzamos R-L, R-C áramkörök jellemzőinek számítása határfrekvencián

    12. Terheletlen és terhelt rezgőrök számítása

    13. Négypólusok be- kimeneti ellenállásának és átviteleinek számítása

    14. Négypólusok lineáris paramétereinek meghatározása számítással

    15. Egyszerű szűrőáramkörök méretezése

    16. Bipoláris és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások munkapont beállítására szolgáló ellenállások kiszámítása

    17. KE és KS erősítők jellemzőinek számítása közepes frekvencián

    18. KE és KS erősítők alsó határfrekvenciáinak meghatározása a csatolókondenzátorok hatása alapján

    19. KE és KS erősítők alsó határfrekvenciáinak meghatározása a hidegítő kondenzátor hatása alapján

    20. KE és KS erősítők felső határfrekvenciáinak meghatározása az alkatrészek szórt kapacitása alapján

    21. Műveleti erősítők alapkapcsolások jellemzőinek számításai

    22. Műveleti erősítős váltakozó feszültségű erősítők alsó határfrekvenciájának számítás (csatoló kondenzátorok)

    23. Műveleti erősítős váltakozó feszültségű erősítők felső határfrekvenciájának számítás a karakterisztika alapján

    24. Műveleti erősítős összegző és különbségképző kapcsolások számításai

    25. Logikai függvények átalakítása, minimalizálása

    26. Logikai függvények megvalósítása 2 és többszintű hálózattal, NÉV, NAND és NOR rendszerben

    A feladatok, részfeladatok pontszámai a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát tükrözik. A felsorolt lehetséges feladattípusokból összetett feladatok is összeállíthatók.

    Az írásbeli feladatlap értékelése

    Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. Az útmutatótól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.



    Szóbeli vizsga

    A szóbeli vizsga alapvetően az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó villamos jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni, a folyamatokat összehasonlítani és a törvényszerűségekkel integrálni.



    Általános szabályok

    A szóbeli tételeket a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. Az elkészített vázlatot a kérdezőtanár a felelet során elkérheti. A vizsgázónak mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva kell felelnie. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményezhet a témához kapcsolódóan.



    A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

    A tételek összeállításánál változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazások szükségesek.

    A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 10-20%-át. A szóbeli vizsga témaköreit a részletes követelmények tartalmazzák.

    Tételtípusok

    A szóbeli tételek körülbelül 40%-a elektrotechnika, 30%-a analóg elektronika, 20%-a digitális elektronika és 10%-a irányítástechnika témakörből kerül kialakításra.



    A szóbeli vizsgarész értékelése

    A tételsor összeállításakor a központi értékelési útmutatóban rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.



    A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

    Szempontok, kompetenciák

    Összesen

    A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége

    3 pont

    Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, törvények, szabályok, összefüggések értelmezése, az ismeretek integrált alkalmazása

    24 pont

    A műszaki nyelv alkalmazása

    3 pont

    SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:

    30 pont

    ---->>----->>--<<-----<<----

    1 Beiktatta: 18/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 2. §, 2. melléklet 29. Hatályos: 2020. II. 15-től.

    Katalog: Downloads -> Szakkepzesi dokumentumok
    Downloads -> Internet Explorer Users
    Downloads -> Internet Explorer Recommended Settings for. Net passport Sites
    Downloads -> Using local security policy to lock down Internet Explorer on Windows xp machines Click Start
    Downloads -> Tadbirkorlik faoliyatining jadal rivojlanishini ta`minlashga, xususiy mulkni har tomonlama himoya qilishga va ishbilarmonlik muhitini sifat jihatidan yaxshilashga doir qo`shimcha chora-tadbirlar to`g`risida
    Szakkepzesi dokumentumok -> Szakképzési kerettanterv a(z) xlii előadóművészet
    Szakkepzesi dokumentumok -> Szakképzési kerettanterv a(z) xlii előadóművészet ágazathoz tartozó
    Szakkepzesi dokumentumok -> Szakképzési kerettanterv a(z) xlii előadóművészet ágazathoz tartozó
    Szakkepzesi dokumentumok -> Szakképzési kerettanterv a(z) xlii előadóművészet ágazathoz tartozó

    Download 187.84 Kb.
    1   2   3




    Download 187.84 Kb.

    Bosh sahifa
    Aloqalar

        Bosh sahifa



    A vizsga formája

    Download 187.84 Kb.