• Weaver
  • Az országos széCHÉnyi könyvtár füzetei a képi informáCIÓ




    Download 0.73 Mb.
    bet8/13
    Sana25.03.2019
    Hajmi0.73 Mb.
    1   ...   5   6   7   8   9   10   11   12   13


    2.4 Kommunikáció, információ


    Az eddigi fejtegetésekből is kitűnik, hogy a vizuális érzékelés adekvát módon csak részben írható le a rendelkezésre álló eszközökkel. Az érzéklet által kiváltott hatást - amely minden esetben az egyéntől függ -, különösen egyik fontos össze­tevőjét: emocionális tartalmát igen nehéz megragadni.

    Egy fizikai kép érzékelése mindig a külső anyagi erők, illetve az ember belső erőinek kölcsön­hatá­sából ered. A külső erők a környezettel együtt hatnak; az érzékelés létrejöttéhez a fény­energián kívül az optikai erőtérben ható vizuális vonzás erői (a pont, vonal, sík, görbület stb.) és a befogadó (aki érzékeli a térben és az időben körü­lötte történteket) egyaránt szükségesek.

    Az érzékelésnek elvileg minden azonos korú embernél azonos módon kellene végbemennie - mégis, valamennyi kísérlet azt igazolja, hogy a vizuális összetevők által közvetített üzenet egészen más ingereket és más reakciókat vált ki a különböző emberekből. Mint az érzékelésszociológiai vizsgálatokból kiderül, a vizuális üzenetek befogadása erősen függ a kulturális környezettől, az életkortól, a nemektől, a társa­dalmi hovatartozástól - és emellett az egyén eddigi életétől, tapasztalataitól. Bizo­nyítást nyert, hogy a gondolkodáshoz hasonlóan az érzékszervek felfogóképessége is fejlődik, sőt, valamennyi képességhez hasonlóan jelentős mértékben fejleszthető. Mindemellett a vizuális ingerek által kiváltott hatás nagymértékben függ az egyéntől, öröklött és tanult képességeitől, valamint attól, hogy számára mit jelent a vizuális inger által hordozott üzenet. Ugyanez Gombrich megfogalmazásában: “...egy kép olvasása, bármely üzenet befogadásához hasonlóan, a lehetőségek korábbi ismeretétől függ; csak azt tudjuk felismerni, amit tudunk.” 119

    Az eddigiekben sok szó esett arról, miként észleli és dolgozza fel az ember a környezetétől érkező vizuális ingereket: “információkat” és “üzeneteket”. Tekintsük át most röviden, mit takarnak a következő fogalmak: információ, üzenet, közlés, kom­munikáció stb. Az információ- és kommunikációelmélet megalapozói Warren Weaver és Claude Shannon voltak. Ők eredetileg az elektronikus távközlési rendszerek adat­átvitelével foglalkoztak, de ered­ményeik később általános érvényűvé váltak. Shannon A kommunikáció matematikai elmélete120 címmel megjelent tanulmányában infor­mációmennyiségként definiált egy fogal­mat, amelyet a vizsgált közlemény statisztikai váratlanságának logaritmusával (valószínűsé­gének reciprokával) határozott meg. Arra hivatkozva, hogy a közlemény szemantikai tartalma és váratlansága között nem szük­ségszerű a kapcsolat, Shannon a jelentés fogalmára nem terjesztette ki elméletét. MacKay szerint ennek az lett a következménye, hogy később Shannon-nak tulajdo­nítva az egész információelméletet úgy tekintették, hogy annak semmi köze sincs a “szubjektív”, “bizonytalan” jelentés fogalmához. MacKay A jelentés helye az informá­cióelméletben című, Shannon korszakos művéhez kapcsolódó munkájában kifejti, hogy ő információelméleten azon folyamatok elméletét érti, amelyek révén a reprezen­tációk létrejönnek. Egy X helyzet reprezentációja azon események vagy dolgok hal­maza, amelyek legalább egy szempontból a helyzet összetevői közötti kapcsolatokat mutatják meg. Infor­máción MacKay azt a dolgot érti, amely igazolja a reprezentációs tevékenységet, vagyis amely lehetővé teszi, hogy valamely reprezentáció létrejöjjön.

    Általános értelemben információ minden olyan jel, szimbólum vagy jelzés, amellyel az ember képes más emberre hatni oly módon, hogy ettől viselkedése meg­változzék. Az információt kibocsátó az adó, az azt befogadó a vevő, maga az infor­máció mint üzenet valamilyen információtovábbító csatornán át jut a befogadóhoz. A kommunikáció az információk átadásával kapcsolatos kérdéskört öleli fel.

    Az üzenet meghatározott céllal strukturálisan szervezett véges számú elemek halmaza, melynek a befogadónál a következő két küszöbérték között kell lennie ahhoz, hogy hatást (reakciót) válthasson ki:

    - az ingerküszöb alatti információkra a befogadó érzéketlen marad;

    - a telítettségi küszöb fölött nem érzékeli az információk által közvetített ingerek változásait.

    Az üzenet lehet térbeli, időbeli, vagy mindkettő együttesen. A térbeli üzenetek egy- (vonal, sor), két- (rajz, fénykép) vagy háromdimenziósak (épület, szobor) le­hetnek. Az időbeli moduláció nem csak az auditív műfajoknál jelentős: ismeretesek azok a technikák, amelyek segítségével a térbeli üzeneteket időbeli letapogatással továbbítják (például a televízió). Vannak úgynevezett komplex műfajok is, ezek két- vagy háromdimenziósak a térben, de emellett időbeli dimenziójuk is van (film, balett).

    Az üzeneteket továbbító csatornák lehetnek érzékszerviek vagy technikai szállító csatornák. Mindkettőre jellemző az a kapacitás, amely azt mutatja, mennyi infor­mációt képes a csatorna továbbítani. Amíg a technikai csatornákét könnyű, addig az érzékszerviekét igen nehéz mérni, emiatt a mérések eredményei is nagyban eltérnek egymástól: 0,3 bit/sec-től 4000 bit/sec-ig is becsülték az idegrostok és -sejtek információtovábbító kapacitását.121 Bár az információ első­sorban mérhető, kvantitatív tulajdonságokkal rendelkezik, a befogadó (vevő) szempontjából kvalitatív jellege is van. Egy másik definíció szerint “Az információ valamilyen - rendszerint sajátos sta­tisztikai szerkezettel rendelkező - jelkészlet jeleiből összeállított, időben vagy térben elrendezett, jelstatisztikai információmennyiséggel jellemezhető sorozat, amellyel az adó egy dolog, élőlény vagy jelenség állapotára, lefolyására vonatkozó adatokat, ismereteket közöl, s amely a vevőből valamilyen választ vált ki.”122

    Jelentőségénél fogva az információ lényegét sokan és sokfelől igyekeztek megragadni. Az egyik sokat idézett megállapítás Norbert Wiener nevéhez fűződik, aki olyan fontosnak ítélte az információ szerepét, hogy az anyag és az energia mellé a lét velük egyenlő értékű alapformájának nyilvánította. Mások a rendszerek működéséhez tartják elengedhetetlenül fontosnak - legyen szó akár egy egysejtű élőlényről vagy egy társadalmi formációról. Az információ fogalmát máshonnan közelíti meg J. Sztumski: “információ mindazon tartalom, amelyet a tudatban át kell alakítani a gyakorlati tevékenységben való esetleges felhasználás előtt.” Felhívja a figyelmet arra is, hogy az információt meg kell különböztetni a közlemé­nyektől, amelyeknek nincs konkrét cím­zettjük, de adott esetben a közlemények átalakíthatók információkká.123


    Katalog: 03100

    Download 0.73 Mb.
    1   ...   5   6   7   8   9   10   11   12   13




    Download 0.73 Mb.

    Bosh sahifa
    Aloqalar

        Bosh sahifa



    Az országos széCHÉnyi könyvtár füzetei a képi informáCIÓ

    Download 0.73 Mb.