RadioaktivitáS 1




Download 0.7 Mb.
bet1/19
Sana21.11.2020
Hajmi0.7 Mb.
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   19

RADIOAKTIVITÁS
1. Mekkora mozgási energiára tesz szert az 1 millió volt feszültséggel gyorsított elektron?
Megoldás:
1,610-19 C 106 V = 1,610-13 J = 0,1610-12 J = 0,16 pJ.
Ez a régi MeV (millió elektronvolt) mértékegység: 1 MeV = 0,16 pJ.
2. Az aktivitás régi mértékegysége a Curie volt, mely az 1 g 226Ra-ban bekövetkezett bomlások száma 1 másodperc alatt hány Bq az 1 Curie?

(T1/2=1600 év)


Megoldás:
2,6551021 az aktív magok száma

3,71010 Bq,

tehát 1 Curie = 3,71010 Bq.


3. Mekkora a sebessége és hány molekulát tud ionizálni a 3,210-13 J és a 12,810-13 J energiájú -részecske? Egy ion létrehozása a levegőben átlagosan 5,1210-17 J energiát igényel. ( Az -rész tömege 6,6410-27 kg.)
Megoldás:
Ha 9,8106 ,

6250

molekulát tud ionizálni.


Ha ,

molekulát tud ionizálni.



4. A emberi testet kivülről ért sugárzás közül az -sugárzás a legkevésbé veszélyes, de ha az -bomló anyagot lélegezzük be, az nagyon veszélyes. Miért? Milyen anyagot kell használni védőréteg készítésénél neutronsugárzás és -sugárzás esetében?
Megoldás:
A kivülről jött -sugárzást már a bőrfelület elnyeli, nem is kerül be a szervezetbe ebben az esetben. Ha ellenben az  sugárzó izotóp (pl. radongáz szilárd, de még szintén radioaktív bomlástermékei) bekerül a szervezetbe és ott bomlik, az

- részecske igen rövid úton veszti el a teljes energiáját, így roncsolva a sejteket. Így csökken a tüdő oxigénfelvevő felülete. Az n a vele egyező tömegű magnak , tehát a protonnal ad át legtöbb energiát ezért hidrogénben “gazdag” anyag előnyös (pl. víz, paraffin). Különösen hatásos a védelem, ha a neutronlassító anyaghoz olyan anyagot is keverünk, amely a lassú neutronokat nagy valószínűséggel el is nyeli (pl.).

-sugárzás ellen nagy rendszámú elemet (ólom) kell használni, melyben vannak erősen kötött elektronok. Az ilyen anyagban a -fotonok nemcsak szóródnak

(Compton-szórás), hanem el is tudnak nyelődni.


5. Azt tanultuk, hogy a kémiai elemek stabilitását, az atommag szerkezetét még néhány ezer fokon sem befolyásolja a melegítés. A berillium 7 tömegszámú izotópjának felezési ideje viszont néhány ezer fok hőmérsékleten mérhetően hosszabb, mint alacsony hőmérsékleten. Hogy lehetséges ez?
Megoldás:
A Be atommag elektronbefogással bomlik, ami azt jelenti, hogy valamelyik proton a magban befog egy elektront a külső elektronhéjról:
.
Magas hőmérsékleten gerjesztődnek, sőt ionizálódnak is az 1s a 2s állapotban lévő elektronok, azok átlagosan távolabb kerülnek a magtól, így csökken a befogás valószínűsége, ezzel a felezési idő nő.
6. Mi a feltétele a negatív- és a pozitív -bomlásának és az elektronbefogásnak?
Megoldás:
Az anya- és leánymagok és az elektron tömegét kell felhasználnunk a számításhoz. Magtömegeket használva a számoláshoz:

--bomlás feltétele:

,

-bomlás:

,

elektronbefogás:



.

Atomtömegeket használva ( a táblázatokban inkább ezek találhatók meg) -et kell hozzáadni mindkét oldalhoz:


--bomlás feltétele:

,


-bomlás:

,
elektronbefogás:

.

Download 0.7 Mb.
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   19




Download 0.7 Mb.

Bosh sahifa
Aloqalar

    Bosh sahifa



RadioaktivitáS 1

Download 0.7 Mb.