A fa, mint ipari nyersanyag; a fa biológiája, anatómiája. A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai A szárítás és a gőzölés 1 5 óra/5 óra




Download 1.81 Mb.
bet18/19
Sana24.03.2017
Hajmi1.81 Mb.
1   ...   11   12   13   14   15   16   17   18   19

Témakörök

  1. A fa, mint ipari nyersanyag; a fa biológiája, anatómiája. A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai A szárítás és a gőzölés 1 5 óra/5 óra

A fa általános tulajdonságai

Az élőfa életjelenségei

Az erdők éghajlati és tengerszinti osztályozása

Erdőhasználat, erdősültség

Faanyag-kihasználás, vágásérettség

Fakitermelés

A külső megjelenési forma

Fajsúly, nedvességtartalom, tartósság

Hangtani tulajdonság rugalmasság, szilárdság

Hasíthatóság, kopásállóság

A felhasználás előtti kezelés

Szárítás: természetes, mesterséges

Gőzölés célja, folyamata, hatása


      1. A fa hibái, a gépi és kézi megmunkálás szabályai. Tűlevelű fafajok jellemző tulajdonságai 5 óra/5 óra

Rendellenességek, értékcsökkenések

Az élőfa növekedésénél keletkező hibák

Növényi kártevők okozta hibák

Farontó rovarok okozta hibák

Kezelési hibák

Makroszkopikus ismertetőjelek

A fenyőfélék hangtani tulajdonságai

Lucfenyő, jegenyefenyő, erdeifenyő

Vörösfenyő, douglasfenyő, simafenyő


      1. Lomblevelű és a trópusi fafajok jellemző tulajdonságai. Fűrészipari termékek; vágásirányok, a fa keresztmetszete és hosszmetszetei 3 6 óra/6 óra

Makroszkopikus ismertetőjelek

A fafajok hangtani tulajdonságai

Tölgyfélék, kőris, cseresznye, diófa

Bükk, gyertyán, juhar, hárs, vadkörte

Paliszander, mahagóni, ébenfa

Rózsafafélék

Alapanyagok, méretek

Fűrészáruk furnér, rétegelt lemez,

Bútorlapok forgácslapok, farostlemezek


      1. Ragasztóanyagok – természetes és szintetikus. Felület-előkészítés és a fa pácolásának anyaga 6 óra/6 óra

A ragasztás művelete

Adhéziós erő

A felületek minősége

A ragasztóanyagok csoportosítása

Eredet szerint: állati, nővényi, szintetikus

Kötési sajátságok: kötési idő, hőmérséklet

Tartóssági sajátságok: vízállók, főzésállók

Előállítás, használat

Ragasztástechnika

Bőrenyv, csontenyv, hólyagenyv

Műgyanta ragasztók

Kétkomponensű ragasztók

A fa védelme

Csiszolóanyagok, tapaszok, pórustömítők,

Gyantamentesítők

A felület elszínezésének módjai

Színtani ismeretek

Növényi eredetű pácok, fakivonatok

Földfestékek, fémsópácok


      1. Felületi bevonatok anyagai, furnérozás. Fémek szerkezetéről. Az ötvözetekről 6 óra/6 óra

Filmképző anyagok viaszok: méhviasz, paraffin

Természetes gyanták: sellak, kolofónium, sandarak, damár

Műgyantalakkok: poliészter-, epoxigyanta-lakk

Oldó- és higítószerek: terpentin, lakkbenzin, benzol

Alkohol, aceton lenolaj, kencék

A furnér, fajtái

A furnér tárolása és mérése

A furnérozás munkamenete

A kristályszerkezet és a tulajdonság kapcsolata

Olvadáspont és dermedéspont

Az ötvözet célja

Kísérő- és szennyezőanyagok

Vegyeskristály, fémes vegyület


      1. A vas és ötvözetei, oxidáció. A hőkezelés és edzés. Szerszámacélok, szerszámélesítő anyagok 6 6 óra/6 óra

A színvas tulajdonságai

A vas-szén ötvözetek

A nyersvasak, öntészeti szürkevasak

A hőkezelés módjai, az edzés

A szerszám élsebessége

Ötvözetlen szerszámacélok

Ötvözött szerszámacélok

Az élezés célja, művelete

Köszörűkövek, fenőkövek


      1. Színesfémek és ötvözeteik. Könnyűfémek és ötvözeteik. Kötőelemek: szegek, csavarok, vasalatok. A korrózió elleni védelem. 6 óra/6 óra

Színesfémek, nemesfémek a hangszerkészítő szakmában

A réz tulajdonságai, ötvözetei

Az ón tulajdonságai, ötvözetei

Az ólom tulajdonságai, ötvözetei

A horgany tulajdonságai, ötvözetei

A könnyűfémek

Az alumínium tulajdonságai és ötvözetei

A szerkezeti részek összeépítése

Kötőelemek pántok, zárak

A környezeti hatások

A korrózió és az erózió

A fémek bevonatai

Ötvözés

A galvanizálás



Nikkelezés, krómozás, ezüstözés


      1. A műanyagok fajtái, jelentősége, felhasználása. Egyéb ipari anyagok: csapágy-, kenő-, , csiszoló- és fényesítő anyagok - polírozás és politúrozás 6 óra/6 óra

A szénvegyületek

Vegyi folyamatok a műanyaggyártásban

Csoportosítás eredet szerint

Természetes és mesterséges alapúak

Vunkánfiber, celluloid,

Mesterséges alapúak: PVC, polietilén

Hőre lágyuló és keményedő műanyagok

Csapágyanyagok

A súrlódások: kenőolajok,

A viszkozitás

Kenőzsírok

Villamos vezetékanyagok,

Szigetelés anyagai

A felület csiszolása, polírozása

A bőrök rétegei,

Fajtái: marha-, szarvas-, sertésbőr

Műbőrök

Textíliák: gyapjú, filc, nemez



Fóliák

      1. Kiegészítő anyagok, elektromos vezetékek. Speciális szakmai anyagok 6 óra/6 óra

Segédeszköz-anyagok – rétegelt lemez, parafa, filcek, vásznak, plexi, pergamen, stb.

Célszerszám anyagok: acél, ezüstacél, gyorsacél, csapágyacél, bronz, vas, alumínium, ötvözetek



A folyadékigényű felületkezelés anyagai – szintetikus és természetes oldószerek, petróleum, benzin, stb.

      1. Témakör 10 … óra/… óra

A témakör részletes kifejtése


    1. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem


    1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).

Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.


      1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és felszerelések







egyéni

csoport

osztály




1.

magyarázat







x




2.

megbeszélés







x




3.

vita







x




4.

szemléltetés







x




5.

házi feladat







x




6.

egyéb: dolgozatírás







x







      1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések







egyéni

csoport-bontás

osztály-keret




1.

Információ feldolgozó tevékenységek













1.1.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása







x




1.2.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása







x




1.3.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel







x




1.4.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel







x




1.5.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása







x




1.6.

Információk önálló rendszerezése







x




1.7.

Információk feladattal vezetett rendszerezése







x




2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok










2.1.

Írásos elemzések készítése







x




2.2.

Leírás készítése







x




2.3.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre







x




2.4.

Tesztfeladat megoldása







x




2.5.

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel







x




2.6.

Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban







x




2.7.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban







x




3.

Képi információk körében













3.1.

rajz értelmezése







x




3.2.

rajz készítése leírásból







x




4.

Komplex információk körében













4.1.

Esetleírás készítése







x




4.2.

Elemzés készítése tapasztalatokról







x






    1. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.



  1. Szakrajz tantárgy 51 óra/52 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

    1. A tantárgy tanításának célja

A szakrajz tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a műszaki rajz készítésének alapismereteit, és begyakorolják, mert csak ezekre az általános ismeretekre lehet felépíteni az egyes szakmákra vonatkozó speciális rajzi feladatokat.

A speciális rajzelméleti és rajzgyakorlati ismeretek megtanításával elősegíthetjük a szakkönyvek és egyéb dokumentációk pontos, szakszerű értelmezését a rajzolvasási készséget.

A témákra fordítható óraszámok kis száma miatt a rajzfeladatok nagy része csak házi feladatként készülhet el, ezért a tanórai szakrajz oktatásának célja olyan instrukciók megadása, melyek segítséget adnak a rajz témájának feldolgozásához. A kiadott feladatok segítsék elő a hangszerek, hangszeralkatrészek megrajzolásához szükséges szakmai elmélyülést, a tárgyakról való méretezett vázlatok készítésének begyakorlását, a műhelyrajzok olvasását.

A pontos, gondos, méretezett szerkezeti rajzok készítése segíti a szakmai ismeretek és az akusztika tantárgy keretén belül tanultak megértését, ill. az ott tanultak alkalmazását.

A képzési idő során készült összeállítási rajzok nemcsak formákat, szerkezeteket, méreteket kell, hogy közöljenek, hanem elő kell segíteniük a gyakorlatban kivitelezésre kerülő hangszer, hangszeralkatrészek készítését, a munkamenetek meghatározását.

A szakrajz tantárgy oktatása, követelményeinek elsajátítása rajzok készítésén, rajzolvasáson keresztül meg kell, hogy értesse a hallgatókkal, a szakrajz és a gyakorlat összefüggéseit és elválaszthatatlanságát.

A képzési idő alatt megszerzett rajzi készségeknek – bővítve az akusztikai, szakmai, esztétikai elméleti ismeretekkel – képessé kell tenniük a jelölteket saját szakmájukban a hangszertervezésre, annak színvonalas, esztétikus rajzi megoldására a szakdolgozatban.


    1. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek

Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztés

Művészettörténet: stíluskorszakok, hangszertörténet

Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés

A szakrajz, mint a "műszak nyelve" szorosan kapcsolódik a gyakorlathoz és a szakmai ismeret tantárgyhoz.

A pontos, méretezett szerkezeti rajz bemutatja a gyakorlatban alkalmazott szerkezeteket, azok összeépítésének, kialakításának módját.

A rajzokon feltüntetett anyagjelölések, megmunkálási és felületkezelési jelek segítséget adnak az anyagismereti és szakismereti anyagrészek megértéséhez, ill. lehetőséget az ott tanultak alkalmazására.

A hangszerakusztika ismerete tudományosan magyarázatot ad a hangszerméretek meghatározásához, anyagához, különféle anyagok felhasználásához, a rezonánsok kialakításához. Rámutat a hang és felépítés kapcsolatára, segíti a hangszertervezést, ill. azok szakrajzban való megoldását.

Az esztétika, a hangszertörténeti anyag ismerete segíti a rajzi témák megvitatását, a rajzkészítést és a rajzolvasást.


    1. Témakörök

      1. . Bevezető, rajzeszközök, műszaki rajzok fajtái. Méretarány és alkalmazásuk.Rajzlapok, szövegmező. Szabványírás. Vonalvastagságok és alkalmazásuk. A szakma alapvető szerkesztési feladatai. 6 óra/6 óra

Műszaki rajz fogalma, jelentősége

Rajzeszközök és használatuk

Műhelyrajz, alkatrészrajz, összeállítási rajz ismertetése

Rajzlapok méretei, keret, szövegmező elhelyezése, kitöltése

Szabványírás: betűk, számok, írásjelek méretei, alakjuk és rajzolásuk gyakorlása

Egységes szövegkép, folthatás kialakítása

Vastag és vékony vonalak fajtái, alkalmazásuk a műszaki rajzok készítésénél

Alapvető szerkesztési feladatok: érintőegyenesek, érintőkörök, ellipszis, kosárgörbe és csigavonal szerkesztése




      1. Vetületi és axonometrikus ábrázolás. Összetett, csonkított mértani testek ábrázolása, nézetekkel és axonometrikusan 2 6 óra/6 óra

Képsíkrendszer, a merőleges – párhuzamos vetítés elve

Vetületképzés

Gyakorlás: Kocka, téglatest, gúla, henger, kúp és gömb ábrázolása három vetületben

A frontális és egyméretű axonometrikus ábrázolás

Gyakorlás: kocka, téglatest, gúla, henger és kúp axonometrikus ábrázolása

Hasábon lévő kúp vetületei és frontális axonometriája

Csonkított téglatestek vetületi és frontális axonometriája


      1. Metszetek fajtái, jelentőségük. Anyagjelölések és alkalmazásuk. Fakötések ábrázolása nézetben, metszetben és axonometrikusan 6 óra/6 óra

Vízszintes-, függőleges- és homlokmetszet

Forgástesteknél félnézeti- félmetszeti rajz készítése

Kitörések jelentősége, alkalmazásuk

Csomópontok jelölése, készítésükre vonatkozó előírások

Faanyagok, lapanyagok, lemezanyagok, furnér metszeti jelölései, egyedi vagy kisüzemi gyártásnál

Kiegészítő anyagok metszeti jelölései (műanyag, csont, nemez, bőr, fólia, nád, habanyag, vatta, kartonlemez)

Szélesítő toldások fajtái és rajzolásuk

Vastagító toldások rajzolása

Keretkötések, sarok-, "T"- és keresztkötések fajtái és rajzolásuk

Kávakötések fajtái és rajzolásuk




      1. 24.3.4. Az egyes szakmákból kiemelt szakmai rajzok készítése. Fémipari, géprajzi alapismeretek. Jelképes ábrázolások 6 óra/6 óra

Hegedűkulcs és hegedűláb műszaki rajza

Furulya nézeti és metszeti rajzai

Hegedű formabetét műszaki rajza

Trombita és tenorkürt fúvókák méretezett félnézeti- félmetszeti rajza

Spanyolgitár oldalfuratos hangolófejének rajzolása három vetületben

Zongoraláb vetületi rajzai, kitöréssel

Hegedűcsiga műszaki rajza

Vonalfajták és alkalmazásuk

Vetületek elhelyezkedése és elnevezésük. Segédvetület alkalmazása

Ábrázolás metszetekkel (egyszerű, összetett, lépcsős, félnézet-félmetszeti, kitöréses és befordított)

Szimmetrikus tárgy ábrázolása. Lemez és fém alkatrészek metszetfelületének jelölése, sík felületek kiemelése. Gépelemek – csavarmenet, menetes alkatrészek, fogaskerék ábrázolása. Rugók (nyomó-, húzó-, forgató- és spirálrugó) ábrázolása nézetben, metszetben és jelképesen


      1. . Áthatások szerkesztése. Méretmegadás, mérethálózat felépítése. Felületi megmunkálások jelölése 6 óra/6 óra

Különféle átmérőjű hengerek áthatása, merőleges tengelyek esetén

Két henger áthatása ferde csatlakozás esetén, a tengelyek azonos síkban helyezkednek el

Két henger áthatása ferde csatlakozáskor, kitérő tengelyek esetén

Csonka kúp és henger áthatása egymásra merőleges tengelyek esetén

Méretmegadás faipari rajzoknál, mérethálózat felépítése

Méretmegadások a géprajzokon

Sugár, átmérő, éltompítás, ív- és húrhossz, furatok méretmegadása


      1. Az egyes szakmákból kiemelt szakmai rajz készítése. Szerkesztést nem igénylő szabadkézi vázlatok készítése a választott szakma hangszereiről, hangszer alkatrészekről 6 óra/7 óra

Orgona fasíp nézeti és szerkezeti rajza

A cimbalom líratest rajza három vetületben

Cselló alsócsap és finomhangoló műszaki rajza

A réztányér nézeti és metszeti rajza

Kéziszerszámok – vésők, gyaluk – műszaki rajzai

Méretarányos szabadkézi rajzok készítésének technikája

Műhelyrajzok készítése


      1. Évzárás 7 óra/7 óra

Az egyes anyagrészek ismeretének elmélyítése

Anyagismétlés



      1. CAD 8 óra/8 óra

A CAD számítógépes program ismertetése

A program használati lehetőségei a tervezésben

A program gyakorlatban alkalmazható lehetőségei

Távlatai a szakmában





    1. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

    1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).

Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.

      1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és felszerelések







egyéni

csoport

osztály




1.

magyarázat







x




2.

megbeszélés







x




3.

vita







x




4.

szemléltetés







x




5.

házi feladat







x




6.

egyéb: dolgozatírás







x







      1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

egyéni

csoport-bontás

osztály-keret

1.

Információ feldolgozó tevékenységek

1.1.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása

 

 

x

 

1.2.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

 

 

x

 

1.3.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

 

 

x

 

1.4.

Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

 

 

x

 

1.5.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

 

 

x

 

1.6.

Információk önálló rendszerezése

 

 

x

 

1.7.

Információk feladattal vezetett rendszerezése

 

 

x

 

2.

Képi információk körében

2.1.

rajz értelmezése

 

 

x

 

2.2.

rajz készítése leírásból

 

 

x

 

2.3.

rajz készítés tárgyról

 

 

x

 

2.4.

rajz kiegészítés

 

 

x

 

2.5.

rajz elemzés, hibakeresés

 

 

x

 

2.6.

rajz készítése Z-rendszerről

 

 

x

 

2.7.

rendszerrajz kiegészítés

 

 

x

 

2.8.

rajz elemzés, hibakeresés

 

 

x

 



    1. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.



  1. Zenei alapismeretek tantárgy 44 óra/43 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

    1. A tantárgy tanításának célja

A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy tanításának célja, hogy tanulóival megismertesse és elsajátíttassa az általános zenei ismeretek alapvető tudnivalóit.

A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy foglalkozásai során szükséges annak tudatosítása, hogy a zenének igen fontos szerepe volt és van. A zenei tevékenység legáltalánosabb formái az emberi társadalmak története során igen jelentős változásokon mentek keresztül mind funkcióikat, mind a zenei formákat és zenélési alkalmakat, mind a hangszerek készítési módját és játéktechnikáját tekintve.

Ismertesse meg a tanulókkal:

- az emberi társadalmak kialakulásának főbb állomásait

- az Európán kívüli emberi kultúrákat

- a régészet, a történelem, a néprajz (mint zenetörténeti és hangszertörténeti) források szerepét

- a gazdaság, művészetek (zene) kapcsolatát és egymásra hatását a hangszerkészítésben és általában a zenei életben

- a hétköznapi és tudományos nyelvezet különbségeit

- a korai hangszertörténeti műveket

Ösztönözze a tanulókat:

- a zenei élet eseményeinek figyelmes követésére, a zenei ízlés változásainak meglátására és folyamatos kritikai szemléletére

- az emberi társadalmak zenei életének analógiái és hasonlóságai, az értékek változásainak kritikus megfigyelésére

Fejlessze -módszeresen és sokoldalúan- a tanulók:

- etikai szemléletét és magatartását

- esztétikai ízlését és igényeit mind az igényes zene, mind a hangszerkészítői tevékenység szakszerű művelésében

- képességét a zenetörténet és a társadalmak zenei gyakorlata hangszerkészítői tevékenysége összefüggéseinek felismerésére

- szakirodalom tanulmányozását és felhasználását

- képességét a szakmai folyóiratok szerepének és felhasználásuk módjainak felismerésére

- ismereteit az egyes művészettörténeti korszakok és a hangszerkészítés gyakorlatának összefüggéseiben és a stílusjegyek alkalmazásában a hangszerkészítés gyakorlatában

- igényességét mind a szakmai műhelymunka, mind az iskolai elméleti és írásbeli feladatok elvégzésében




    1. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Fizika: hangtan

Matematika: arányszámítások, törtek

Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet

Történelem: magyar- és egyetemes történelem

Irodalom: magyar- és világirodalom

Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés

A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy szoros kapcsolatban áll az iskolában oktatott valamennyi elméleti tantárggyal és a műhelyekben folyó gyakorlati oktató tevékenységgel is.

Az egyes hangszercsoportokkal, és azok elméleti, valamint gyakorlati oktatásával a ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy legszorosabb és elválaszthatatlan kapcsolata nyilvánvaló, és a foglalkozások témaköreinél erre folyamatosan szükséges a tanulók figyelmét felhívni.

A SZAKRAJZ követelményrendszere és az ábrázolt, valamint az elkészítendő hangszerek vizuális, látvány jellegű esztétikai kapcsolata kézenfekvő, melynek története és szerepe a zenei írás és ikonográfiai vizsgálatok terén is jelentős.

Az AKUSZTIKA és a hangszerek hangtani teljesítménye ugyancsak kétségtelen, bár ezt többnyire nem tekintik esztétikai jelenségnek (így igen gyakran kimarad a hangszeres tanulmányok anyagából), s ezért kimarad többnyire a zeneesztétikai vizsgálódások köréből is, ezért különösen fontos ennek hangsúlyozása a foglalkozások során. Éppen ezért sajátos a ZENEI ALAPISMERETEK tárgya, hiszen mind a látottak (vizuális), mind a hallottak (akusztikus) együttléte jelenti a tárgy jellemző vizsgálati és szemléleti követelményeit.

Az ANYAGISMERET tananyaga látszik esetleg nehezen kapcsolhatónak a ZENEI ALAPISMERETEK témaköreivel. Nyilvánvalóan megszűnik minden kétely ezt illetően, ha a hangszerkészítéshez,- javításhoz felhasznált anyagok zenei sajátosságait értékes vagy kevésbé értékes zenei (akusztikai) tulajdonságait, vagy éppen a hangszerek történeti fejlődését vesszük figyelembe.

A HANGSZERESZTÉTIKA és a ZENEI ALAPISMERETEK (zeneelmélet, zeneesztétika, zene,- és hangszertörténet) kapcsolatát hangsúlyozottan az akusztika területén tartjuk jelentősnek. A szoros párhuzam és a szintézis megvalósulása a két tárgy előadóinak szoros együttműködésével, és a foglalkozások témaköreinek összekapcsolása segítségével biztosítható.




    1. Témakörök

      1. Hangtan. Hangjegyírás és a ritmus 1 4 óra/3 óra

Természeti jelenség

Rezgések, Hangmagasság, (Hz) hangerő, (amplitúdó) hangérték, hangszín

Részhangok, felhangok sorozata

Rezonancia, rezonátor

Pythagorasz (ie. 500 körül) húrtörvények, felhangok

Aristoxenus (ie. 300 körül) temperálás elmélete

Hangvilla: 1711: John Sore (Normál á:440 Hz) 1939: London 440 Hz

Billentyűzet: (ie. 600 körül) /kb.

London London, Katta London - Buyuk Britaniya poytaxti, mamlakatning muhim siyosiy, iqtisodiy va madaniy markazi. Temza daryosining quyi oqimida, Shim. dengizdan 64 km masofada, London havzasi deb ataluvchi tekislikning markaziy qismida joylashgan.
1450-ig csak „fehér”, billentyűzet, utána kromatikus

A hangszer meghatározása

Emberi hallás hangtartománya: 16-20.000 Hz

Belső hallás

Az énekhang szólamai: S, MS, A, / T, B, BS

A hangközöket a C hangra építjük fel.

Kulcsok, módosítójelek

Az akkord, hangzat, legalább 3 különböző hang együttes megszólaltatása

Tercépítkezésű hármashangzat

Tercépítkezésű négyeshangzat (kvartépítkezésű…)

Négyfajta hármashangzat: Dúr, moll, szűkített, bővített

Akkordfelbontások


      1. Hangközök és akkordok. Hangsorok, hangrendszerek, hangnemek 5 óra/5 óra

A hangközöket a C hangra építjük fel.

Kulcsok, módosítójelek

Az akkord, hangzat, legalább 3 különböző hang együttes megszólaltatása

Tercépítkezésű hármashangzat

Tercépítkezésű négyeshangzat (kvartépítkezésű…)

Négyfajta hármashangzat: Dúr, moll, szűkített, bővített

Akkordfelbontások

Népcsoport közmegegyezése, befogadása

Pentaton – pentatónia = 5 fokú hangsor, ötfokúság

La pentaton

Dó pentaton

Valószínűleg az ötfokúság ázsiai eredetű.

(Pien hangok, színező, átmenő hangok)

La pentachord (5 egymást követő hang)

Dó pentachord (5 egymást követő hang)

Diatonikus hétfokúság (egész hangokon át)

A Dianetikus hangrendszer hangsorai

Modális vagy egyházi, valamint a dúr és moll hangsorok

Kromatika = színezés, kromatikus hangsor (félhangok sora)


      1. A zenei formákról. Hangszerek és zenekarok 5 óra/5 óra

„Kezdetben vala a ritmus”

A zene alkotó elemei: ritmus, hang, dallam, harmónia, zörej, hangerő

A zenei szerkesztés fejlődése (egysejtűek, többsejtűek)

Egyszólamúság, többszólamúság

Homofon és polifon zenei szerkesztés

Homofon: a vezérszólam önálló, a többi kísér

Polifon: minden szólam önálló

Hang, ritmus, harmónia - ezen alapanyagokból létrehozható zenei egységek:

Motívum, periódus - párbeszéd a zenében,

Periódus = 2-2 motívum, kérdés-felelet

Két különböző periódus társításával, egyszerű kéttagú formát kapunk.

Ellentétek

A visszatérés elvére épül a rondó (Körtánc)

Közjáték vagy epizód a rondótémák között

Utánzásnak fontos szerepe van a zenében.

A fúga részei

Szvit: táncok, karakterdarabok

Szonátaforma

A fúvós hangszerek

A fúvós zene alkalmazása az ókorban

A fúvós és az ütőhangszerek társulása

A furulyafélék elterjedése, népi hangszerek

A kettősfurulya, duda, pánsíp, cserépsípok

Okarina, harántfuvola

Pikoló

Hagyományos felosztás: fa- és rézfúvós hangszerek



Oboa, fagott, angolkürt

Klarinét


Szaxofon

RÉZFÚVÓSOK

Rézfúvóka

Kürtök


Ventil mechanika

Trombita, szordínó

Harsona, tuba

Népi fúvószenekar





      1. . A vonós hangszerek, vonós és szimfonikus zenekar. A kamaraegyüttesek 5 óra/5 óra

A vonós hangszerek valószínűleg keleti, ázsiai eredetűek

Korai hangszerek: líra és lantfélék. Az énekhang utánzása

A pengetett és a vonós hang

A violák családja

A gamba és a hegedű összehasonlítása

A vonók különféle formái a 19. századtól a mai napig

A hegedű fénykora a barokk korszak volt

Híres hegedűkészítők a barokk korban

A brácsa elterjedése

A gordonka és a gordon

A nagybőgő szerepe a jazzban

A vonószenekarok a barokkban

Vonósok a romantikus zenében

A cigányzene térhódítása – gardon és a tekerőlant

A szimfonikus zenekar

Az együtt muzsikálásról, mint az élet tartozéka

Kamara = szoba

Kis együttesek néhány hangszer

Consortok – hangszercsaládok

15-16. század a kamarazene fénykora

Hangszerábrázolások

Duó két hangszer muzsikál (Mozart, Bartók művek)

Dal – énekes és zongora

Duett két énekes

Triók

Zongoratrió – Schubert



Több tételes hangszeres művek szvitek

Vonósnégyes

Kvintettek, zongoraötös


      1. A Jazz. A zenetörténet kezdete, korszakai – a természet hangjai 5 óra/5 óra

A 19. századi kamarazenélés gyakorlatában

Az improvizálás

A dob, ritmus szerepe

A fúvósok szóló szerepe

Ragtime európai és az afrikai zene ötvözete

Spirituálé

Gospel

Blues-ének



A beat zene térhódítása

A dixieland, swing

Bartók Béla szerepe

Az elektronikus zenék megszületése

Az ősember zenéje – a tánc, ritmus és a dallam

Idiofon hangszerek

Aerofon hangszerek

Chordofon hangszerek




      1. Az ókori fejlett kultúrák. A középkor zenéje (500-1450 5 óra/5 óra

A letelepedés kora

Ősi államok

A Termékeny Félhold: Mezopotámia, Fönícia, Egyiptom

A zsidó kultúra

Európa ókori államai

Az ókori görög kultúra

Az ókori római kultúra

A Bizánci Birodalom

Az új hódítók

Az őskeresztény egyházi zene.

A gregorián ének: mise, zsolozsma.

A hangjegyírás.

A modális hangrendszer

A lovagi dalkultúra: trubadúr dallamvilág, minnesängerek




      1. A reneszánsz (1450-1600). A barokk korszak (1600-1750) 7 5 óra/5 óra

Korszakai

Az egyházi és világi műfajok. A hangszeres zene

A zeneelmélet mesterei

Josquin des Prés, G. P. Palestrina és R. Lassus művészete

Kialakulása, korszakai, sajátságok. A vokális zene: az olasz, a francia és az angol opera.

Az oratórium és kantáta. A hangszeres zene műfajai

A. Vivaldi, J. S. Bach és G. F. Händel


      1. A klasszicizmus (1750-1800). A romantika (1800-1900) 5 óra/5 óra

Kialakulása, korszakai, sajátságok.

A vokális zene: az opera.

Hangszeres zenei műfajok: szonáta, szimfónia, vonósnégyes.

W. A. Mozart, J. Haydn, L. van Beethoven

Kialakulása, korszakai, sajátságai.

F. Schubert,

H. Berlioz,

F. Chopin,

C. Saint-Saëns.

Liszt F.


A romantikus opera mesterei


      1. A huszadik század 5 óra/5 óra

Az impresszionizmus,

Az expresszionizmus,

A folklorizmus

A neoklasszicizmus.

C. A. Debussy,

M. Ravel,

Sz. Prokofjev

C. Orff.




    1. Katalog: Downloads -> Szakkepzesi dokumentumok -> Szakgimnaziumi kerettanterv munkaanyag
      Downloads -> Internet Explorer Users
      Downloads -> Internet Explorer Recommended Settings for. Net passport Sites
      Downloads -> Using local security policy to lock down Internet Explorer on Windows xp machines Click Start
      Downloads -> Tadbirkorlik faoliyatining jadal rivojlanishini ta`minlashga, xususiy mulkni har tomonlama himoya qilishga va ishbilarmonlik muhitini sifat jihatidan yaxshilashga doir qo`shimcha chora-tadbirlar to`g`risida
      Szakgimnaziumi kerettanterv munkaanyag -> Szakképzési kerettanterv a(z) xlii előadóművészet ágazathoz tartozó
      Szakkepzesi dokumentumok -> Szakképzési kerettanterv a(z) xlii előadóművészet ágazathoz tartozó
      Szakkepzesi dokumentumok -> Szakképzési kerettanterv a(z) xlii előadóművészet ágazathoz tartozó
      Szakkepzesi dokumentumok -> A vizsga formája

      Download 1.81 Mb.
1   ...   11   12   13   14   15   16   17   18   19




Download 1.81 Mb.

Bosh sahifa
Aloqalar

    Bosh sahifa



A fa, mint ipari nyersanyag; a fa biológiája, anatómiája. A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai A szárítás és a gőzölés 1 5 óra/5 óra

Download 1.81 Mb.