|
Az objektumok viszonyáról az 1-es és a 2-es relációk aránya, a relációkódok, mint erőtérpontszámok átlaga ad gyors (riport-szerű) tájékoztatást. Ahol két objektum között az erőtérpontok átlaga vagy 1.00 vagy 2.00, ott akárhány szavazat került leadásra erre az objektumpárra, ezek azonosak voltak.
A sárga színnel jelzett átló megadja azt a 77 esetet, ahol a véletlenszerű válaszadó az azonos objektumok viszonyáról nem 3-as és/vagy 4-es kóddal „mert” nyilatkozni.
Az AB-oszlop és a 30-as sor megadja az objektumok erőtérpontjainak átlagát, ahol az AB-oszlop sorrendje a minél nagyobb, annál jobb alapon képződik (objektum1 > objektum2 2 relációkód). Értelemszerűen a 30-as sorban a minél kisebb, annál jobb elv fejezi ki ugyanazt. A parciális szavazási eredmények következetessége egy véletlen mintán nulla közeli korrelációt kell, hogy adjon (vö. -0.200).
A szórásokhoz kapcsolódó sorrendképzési logika szerint (véletlen adatokon): minél kisebb a szórás az erőtérpontokra vonatkozóan, annál inkább igaz, hogy egy adott objektum jobb, mint a többi, lévén, ha egy objektum minden egyéb objektummal szemben jobb, akkor az erőtérpontok átlaga mindenkor azonos. (Itt kell megjegyezni, hogy ez a riport-alapú attribútum akkor is alacsony szórást mutat, ha egy objektum minden egyéb objektumnál rosszabb értékbesorolást kapna. Ezt az ellentmondást feloldandó: a szórás/átlag már egy olyan arányszám, mely a sorok esetén a minél nagyobb átlagok esetén valóban minél kisebb, annál jobb elv mentén értelmezhető. Ez a finomhangolás az oszlopok esetén, ahol az átlag minél kisebb, annál jobb, már nem invertálható, hiszen az erőtér-átlaggal való súlyozás ellentétesen hat az átlagok irányításával. – Summa summarum: megfelelő riport-alapú attribútumot találni nem egyszerű. Itt és most a véletlen minták centrumhoz közeli ingadozásai kapcsán igaz, hogy minél kisebb a szórás, annál homogénebb az értékítélet…)
Az AF oszlop alapján egy olyan attribútum is képezhető, mely megadja annak mértékét, mennyire tér el az eleve értelmetlen válaszok üzenete (vö. azonos objektum összevetésére adekvát válasz a 3-as kód, de semmiképpen nem az 1-es és/vagy a 2-es kód) attól az állapottól (vö. átlag =1.5), mely legalább populáció szinten indirekt módon sejteti az azonosságot. A sorrendképzéshez alkalmazott irány: a minél nagyobb az azonosságtól való abszolút eltérés, annál inkább van értéke az adott objektumnak. (Itt is meg kell jegyezni, hogy a jövőkép fejezetben leírt személyes következetlenségi mutatókra alapozó objektum-rangsorolás azért is szükséges, mert a riport-alapú közelítés csak erőtér-trendeket tud sugallni, mint jelen esetben is.)
A sárga cellák numerikus hatását illik visszakorrigálni, ami a -0.07-es (azaz még inkább nulla közeli) korrelációs érték által pozitívan kerül visszajelzésre. A szórások fentebb megadott értelmezhetőségét pedig a 0.38-as, véletlen számok esetén rel. magas pozitív korreláció támasztja alá, hiszen ez a korreláció az objektumok sorrendjének szórás-alapú együttmozgását emeli ki.
|
