Vita
A riport-alapú fogalmak irányíthatósága nem triviális, így ezek használata valóban csak közelítő becslésre vezethet úgy az értékkategóriák sorrendje, mint a személyek sorrendje esetén.
A véletlen alapú következetlenség még véletlen számokkal is csak közelítőleg képezhető le.
Konklúzió
A módszertan a riport-alapú attribútum-képzés esetlegességei ellenére is már felkészült az egyedi értékelők következetlenségeinek félreérthetetlen értelmezésére.
A véletlen számok generálása a kockázatok ellenére is segíti az egyes személyes válaszsorozatok következetességének értelmezését.
Jövőkép
Ahhoz, hogy az egyes értékelő személyek esetleges ellentmondásainak jellegét és ezek mennyiségét fel lehessen tárni, arra lesz szükség a jövőben, hogy minden egyes személy értéklánca algoritmikusan értelmezésre kerüljön:
Egy következő cikkben lehet és kell feldolgozni azokat a részkérdéseket, vajon
milyen hosszú következetes (azonosságmentes) értéklánc-szakaszhoz milyen típusú és mennyiségű hiba érthető tetten, ahol a típus lehet nem várt értékazonosság, ill. nem várt értéksorrend-zavar,
milyen értékazonosság-részhalmazokhoz milyen ellentmondások milyen gyakorisággal kapcsolódnak (vö. elvárt azonosság helyett értéksorrend, elvárt értéksorrend helyett értékazonosság),
milyen arányban kapcsolódnak megtagadott/nem tudottnak minősített válaszok helyes és zavaros értékviszonyrendszert mutató objektumokhoz, stb.
A személyes következetlenségi statisztikák alapján, melyek értelemszerűen az egyes értékelendő fogalmak értékelési következetességét is leírják, meg kell tudni határozni az egyes objektumok anomáliatípusait és ezek mennyiségét úgy, hogy ezen új mutatók figyelembe vehetők legyenek az objektumok rangsorának modellezésekor.
Csepeli nyomán: „Clyde Kluckhohn három értékdimenziót különböztet meg. A modalitás dimenziója az értékek poláris taszító-vonzó hatásait jelöli. A tartalom dimenziója az értékek érvényesülési közegét írja le, melyben a cselekvőt az adott közegre jellemző érték eligazítja. E cselekvési zónák sorában találjuk a művészetet, a tudományt, a politikát, a gazdaságot, az erkölcsöt, az igazságszolgáltatást, a mindennapi életet stb. A szándék dimenziója a cselekvő reflexivitásának meglétét vagy hiányát jelöli.” Jelen tanulmány leginkább a modalitás dimenzióban értelmezhető. Nyitott kérdés, vajon a további (szómágikus?) dimenziók milyen mértékben operacioanlizálhatók?
Összefoglalás
Az értékkutatás modellezési kihívásai véletlenszám-generátorral készített adatbázisok alapján korlátozások nélkül értelmezhetők, lévén elsődlegesen az emberi gondolkodás véletlenszerűségének (pl. tudatosan rejtőzködő és/vagy gondatlan alakzatainak) feltárása a cél.
A riport-alapú modellezés lényege a gyorsaság - a személyes értékláncok anomália-potenciáljának becslése révén.
A több-dimenziós értékelés önmagában is felveti a módszertani megújulás igényét, vagyis pl. az anti-diszkriminatív modellezés szükségszerűségét. A több értékelési dimenzión belül a Simpson-paradoxon, vagyis a mennyiség és a minőség kölcsönhatása önálló módszertani problémaként kezelendő.
Egy online értéksorrend-meghatározó szolgáltatás nyelv-független, startup-potenciált (GPS-jelleget) sejtető erőtér!
Hivatkozások
lásd a szövegrészek megfelelő helyein…
|
