|
Pitlik László, Balogh Anikó, Szani Ferenc, Apertus Non-profit Kft
|
| bet | 11/15 | | Sana | 01.04.2020 | | Hajmi | 1.43 Mb. | | #9741 |
Amennyiben tehát csak 1-es és 2-es relációkódok, mint erőtérpontok átlagát mutatjuk be egy riportban, ahol a sorfejlécen a 100 fiktív személy kódja és az oszlopfejlécen az olvasási irány szerint elől álló objektum (objektum1) kódja (25) szerepel, akkor a riport celláiban vagy 1.00, vagy 2.00 szerepel, amennyiben adott személy adott objektum kapcsán vagy csak egyszer döntött, vagy többször, de monoton módon, ill. valamilyen 1 és 2 közötti tizedes tört, ha adott objektum kapcsán többféle 1-es és 2-es relációkód került bele az adatbázisba. Minél több nem egész szám szerepel tehát egy-egy személy mellett, annál véletlenszerűbb az adott személy értéklánca, ill. fordított esetben, annál következetesebb adott személy, minél kevesebb darabszámú, nem egész számra vezető átlagszám szerepel a személykód mellett.
A következő attribútum az első (abszolút, méretfüggő – vö. Simpson-paradoxon) attribútumból kerül származtatásra: nem egész számra vezető átlag csak olyan helyen állhat elő, ahol eleve több, mint egy szavazat tartozik egy objektumhoz. Annál következetesebb tehát egy válaszadó fiktív személy, minél kevésbé jellemző rá, hogy a több-szavazatos pozíciók mekkora arányát érinti az első attribútumnál feltárt nem egész értékűség.
|
| |
