Szlovák nyelv és irodalom (Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

• 
  fejleszti szövegértési és szövegalkotási készségét;
  
• 
  képes önállóan, illetve másokkal együttműködve a verbális és nem verbális kommunikációra.
  

Pontosságra, változatosságra törekvés, tudatosság, lényeg kiemelése a beszédben.

Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle beszédhelyzetekben.

A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, hangerő, hanglejtés, hangmagasság, beszédszünet, beszédtempó) és a nem nyelvi jelek (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz) szerepének tudatos alkalmazása.

Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója.

Memoriterek szöveghű, kifejező tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

• 
  beszélgetés, vita,
  
• 
  szövegmondás,
  
• 
  memoriter tolmácsolása,
  
• 
  értő figyelem
  

• 
  értő, elemző módon használja a hangtani elemeket;
  
• 
  megérti az írás és a kiejtés közti különbséget.
  

A hangkapcsolódási szabályosságok típusai, valamint a helyesírás és a kiejtés összefüggése: lágy és kemény szótagok, rövid és hosszú szótagok, a l–ĺ és a r–ŕ mássalhangzók szerepe a szótagalkotásban, a mássalhangzók találkozásakor fellépő hasonulás.          

• 
  hangtani ismeretek írásbeli és a szóbeli nyelvhasználata,
  
• 
  tollbamondás,
  
• 
  hangos könyvek hallgatása
  

• 
  értő, elemző módon használja a nyelvi elemeket.
  

Szlovák nyelvjárások, magyarországi szlovák nyelvjárások.

A szóalkotás módjai: szóképzés (prefixszel és szuffixszel), szóösszetétel, rövidítések.

A szókészlet és az alapszókészlet meghatározása.

A szókészlet tagolódása:

• 
  irodalmi és nem irodalmi szavak (szleng, nyelvjárási szavak, zsargon);
  
• 
  a szavak jelentése szempontjából (teljes jelentésű szavak, nem teljes jelentésű szavak, egyjelentésű szavak, többjelentésű szavak, szinonimák, homonimák, antonímák, állandósult szókapcsolatok);
  
• 
  a szavak érzelmi, hangulati töltése szerint: neutrális szavak, érzelmi hangulati töltéssel rendelkező szavak (eufemizmusok, diszfemizmusok, kicsinyítő szavak, nagyító szavak, pejoratív szavak);
  
• 
  a szavak eredete szerint (szlovák szavak és idegen eredetű szavak);
  
• 
  a szavak stilisztikai rétegződése alapján stilisztikailag differenciálatlan és stilisztikailag differenciált szavak (köznyelvi szavak, poetizmusok, szakszavak); az élőnyelvi használathoz viszonyítva (neologizmusok, archaizmusok, historizmusok).