Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről

A matematika mint kulturális örökség.

(Koordináta-geometria előkészítése.)

A geometriai vektorfogalom.

Szabályos sokszögek.

A hasonlósági transzformáció.

Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya.

Diagramok, táblázatok olvasása, készítése.

Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával.

Számítógép használata.

Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok.

Kísérletek, játékok csoportban.

• 
  Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.
  
• 
  Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.
  
• 
  Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése.
  
• 
  Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban.
  
• 
  Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.
  

• 
  Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.
  
• 
  Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.
  
• 
  Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.
  
• 
  Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.
  
• 
  Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.
  
• 
  A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére.
  

• 
  A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.
  
• 
  A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).
  
• 
  Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.
  
• 
  Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján.
  
• 
  Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség.
  
• 
  A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is.
  

• 
  Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.
  
• 
  Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.
  
• 
  A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete.
  
• 
  Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat).
  
• 
  Szimmetria ismerete, használata.
  
• 
  Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök).
  
• 
  Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete.
  
• 
  Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.
  
• 
  Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben.
  
• 
  Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása.
  
• 
  A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége.
  
• 
  A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni.
  
• 
  A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.
  

• 
  Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.
  
• 
  Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.
  
• 
  Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.
  
• 
  Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.
  
• 
  Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése.
  
• 
  A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.
  

Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

A négyzetgyök fogalmának általánosítása.

Ismeretek tudatos memorizálása.

A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása.

Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye.

Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás).

A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.