Az országos széCHÉnyi könyvtár füzetei a képi informáCIÓ




Download 6.4 Mb.
bet24/24
Sana31.07.2021
Hajmi6.4 Mb.
#16353
1   ...   16   17   18   19   20   21   22   23   24

Az ábrák forrása:


1. sz. Pastore, Nicholas: Selective history... New York, 1971. 9. p. (ld. 27. sz. jegyzet)

2. sz. Pastore, i.m. 91.p.

3. sz. Gregory, Richard: Az értelmes szem. Bp. 1973. 16-17.p.

4. sz. saját szerkesztésű ábra

5. sz. saját szerkesztésű ábra Ádám György: A megismerés csapdái. Bp. 1987. 41.p. alapján

6. sz. Magyar Sándor: Piktogramok kézikönyve, Bp. 1992. 16. p.

7. sz. Magyar, i.m. 47.p.

8. sz. Magyar, i.m. 89.p. (ISO 7001-1989 Közönségtájékoztató grafikus szimbólumok)

9. sz. saját szerkesztésű diagramok

10. sz. Kezelési módokra vonatkozó alap-jelképek értelmezése. MSZ 1729-1979 In: Magyar, im. 97‑101.p.

11. sz. MSZ 3500 sz. szabvány az MSZHIR CD-ROM-ról

12-13. MSZ 274/3-81 Villámvédelem c. szabvány az MSZHIR CD-ROM-ról



14. A holland közkönyvtárakban használatos piktogramokat Reina Zeemantól, az Open­bare Bibliotheek munkatársától kaptam Edamban.

1 McLuhan, Marshall: Counterblats. Toronto - Montreal. 1969. 13-14., 79- 80. p. In: Vége a Guten­berg-galaxisnak? Bp. 1985. Szerk. Halász László. 59-60. p.

2 Thienemann Tivadar: Irodalomelméleti alapfogalmak. Pécs. 1931. 70. p.

3 Finkelstein, Sidney: Sense and nonsense of McLuhan. New York. 1968. In: Vége a Gutenberg-galaxisnak? 144-150. p.

4 Hauser, Arnold: A művészet szociológiája. Bp. 1982. 707. p.

5 McLuhan, Marshall: The Gutenberg Galaxy. Toronto - London. 1962. In: Vége a Gutenberg-gala­xisnak? 239-243. p.

6 Chateaubriand-t Manuel Villaverde Cabral idézi. Forrás: Cabral, M.V.: La bibliotheque en mutation. In: Encyclopaedia Universalis. Symposium. 1(1990), 333-339. p. Szövege magyarul megjelent: KF, 36(1990)3-4, 307-311. p.

7 Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 1979. 229-231. p. Telegdi itt Humboldtot idézi.

8 Hauser, i.m. 707-708. p.

9 Boulding, Kenneth E.: It is perhaps typical if very creative minds that they hit very large nails not quite on the head. 1967. In: Vége a Gutenberg-galaxisnak? 105-106. p.

10 Kepes György: A látás nyelve. Bp. 1979. 6-11. p.

11 A MacBride-jelentés. Bp. 1983. 30-31. p.

12 Gerbner, George: Communication and social environment. In: Scientific American, 227(1972)3, 153-160. p. In: Kommunikáció 2. Bp. 1978. Szerk. Horányi Özséb. 250-251. p.

13 Nora, S. - Minc, A.: A számítógépesített társadalom. Bp. 1979. 26. p.

14 Az idézet Guéno, Jean-Pierre: L’avenir commercial des grandes bibliotheques c. kon­ferencia-elő­adásból való. Elhangzott a Nagykönyvtárak jövője konferencián Párizsban, 1990 januárjában. Magyarul: KF, 36(1990)3-4, 298-306. p.

15 Fülöp Géza: Ember és információ. Bp. 1985. 47. p.

16 Kepes i.m. 1979. 5-6. p.

17 Lancastert G. Dalton idézi: The future of the book - crisis or challenge? South African journal of library and information science, 55(1987) 209-213. p. - Bruno Lussato könyvének a címe: Az infor­matikai kihívás. Bp. 1989. - Yoneji Masuda meghatározásának forrása: Az információs társadalom mint posztindusztriális társadalom. Bp. 1988. 149. p.

18 Horányi Özséb: Jel, jelentés, információ. Bp. 1975. 7. p.

19 Fülöp, i.m. 10. p.

20 MacKay, Donald M.: A jelentés helye az információelméletben. In: Kommunikáció 1. 203-213. p.

21 Benjamin, Walter: Das Kunstwerk im Zeitalter seiner technischen Reproduzierbarkeit. In: Schriften I., 1955. 303-312. p. In: Vége a Gutenberg-galaxisnak? 424-430. p.

22 Balogh Jenő: A vizuális ítélet. Bp. 1990. 123-124. p.

23 Gregory, Richard L.: Az értelmes szem. Bp. 1973., 13. p.

24 Parmenidészt és Gorgiaszt Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete c. könyvében idézi. Bp. 1986. 61-62. p.

25 Gombrich, Ernst H.: Művészet és illúzió. Bp. 1972. 24. p.

26 Simonyi, i.m. 213-217. p.

27 Pastore, Nicholas: Selective history of theories of visual perception, 1650 - 1950. New York, 1971. 18-20. p.

28 Huygens, Newton és Locke munkásságát Simonyi ismerteti, i.m. 262., 265 és 276. p.

29 Condillac, Étienne Bonnot de: Értekezés az érzetekről. Bp. 1976. Az utószót Erdélyi Ágnes írta. 397-406. p.

30 Berkeley, George: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások. Bp. 1985. 190. p.

31 Berkeley, i.m. 200. p.

32 Hume, David: Értekezés az emberi természetről. Bp. 1976. 236. p.

33 Simonyi, i.m. 294. p.

34 Condillac, i.m. 344. p.

35 Condillac, i.m. 202. p.

36 Geulincx, Malebranche és Leibniz karteziánus szemlélethez kapcsolódó viszonyát be­mutatja Simonyi, i.m. 275. p.

37 Az elektromágneses fényelmélet kialakulását előkészítő Th. Young, majd Maxwell mun­kásságát ismerteti Simonyi, i.m. 330-332. p.

38 Gombrich, i.m. 1972. 24. p.

39 Váriné Szilágyi Ibolya: Az emberi érzékelés ismeretelméleti értelmezéséről. In: Magyar filozófiai szemle, 13(1969)6, 1019. p.

40 Balogh, i.m. 28-29. p.

41 Pastore, i.m. 80-90. p.

42 Az alaklélektan képviselőinek munkásságáról bővebben Pastore kiváló tanulmánykötetében a 268-319. és Ádám idézett művében (ld. 77. sorszám alatt) a 46-56. oldalakon olvashatunk.

43 Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv az érzékelés folyamán létrejövő képet és a “valamit” ábrá­zoló képet egyazon kifejezéssel jelöli, a továbbiak egyértelmű kifejtése érdekében - ahol szükséges a megkülönböztetés - “észleleti kép”-ként jelölöm az előbbit és “fizikai kép”-ként az utóbbit.

44 Balogh, i.m. 119. p.

45 Ulric Neisser: Megismerés és valóság. Bp. 1984. 30. p.

46 Gregory, i.m. 13. p.

47 Richardsont és Ruskint Gombrich idézi, i.m. 1972. 22. p.

48 Gombrich, i.m. 1972. 245. p.

49 Gregory, i.m. 33. p.

50 Rubin megfordítható ábraalap mintáit Gregory közli, i.m. 17. p.

51 Arnheim, Rudolf: A vizuális élmény. Bp. 1979. 58. p.

52 Wartofsky, Marx W.: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Bp. 1977. 44-46. p.

53 Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Bp. 1993. 492-495. p.

54 Hámori József: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal... : az emberi agy aszimmetriái. Bp. 1985. 51. p.

55 Balogh, i.m. 130. p.

56 Blakemore, C.: Hogyan csapható be az agy? In: Illúzió a természetben és a művé­szetben. Bp. 1982. 9-50. p.

57 Masland, R.H.: A retina szerkezete. In: Tudomány, 3(1987)2. 54-64. p.

58 Livingstone, M.S.: Művészet, illúzió és a látórendszer. In: Tudomány, 4(1988)3. 58-65. p.

59 Marton Magda: Az állandó tér észlelése. In: Pszichológia, 1(1981), 331-346. p.

60 Sperry-ről és Jackson-ról Hámori ír, i.m. 63., 130. p.

61 Livingstone, i.m.

62 Ryle, Gilbert: A szellem fogalma. Bp. 1974. 19-23. p.

63 A Ryle-idézetek sorra: i.m. 26-29. p., 81. p., 295-310. p.

64 Mérő László: Észjárások. Bp. 1989. 56-60. p.

65 Suzuki, H.: Információáramlás - biokibernetika. In: Journal of the Information Processing Society of Japan, 26(1985)2, 90-99. p. OMK fordítás

66 Tánczos Zsolt: A látás alapfolyamatairól. Bp. 1984. 7-8. p.

67 Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Bp. 15. p.

68 Psychologisches Wörterbuch, szerk. Dorsch, Fr. Meiner, Hamburg, 1959. 64-65. p. In: Lénárd, i.m. 28-29. p.

69 Ösawa kutatási eredményeit Suzuki ismerteti, i.m.

70 Mérő, i.m. 93. p.

71 Váriné, i.m. 1015-1033. p.

72 Wartofsky, i.m. 44-48. p.

73 Schmidt, B.: Az informatika és az általános modellelmélet bemutatása. In: Angewandte Infor­matik, 24(1982), 35-42. p. OMK fordítás

74 Harada, E. - Kaiho, H.: Az emberi információfeldolgozás makromodelljei. In: Journal of the Infor­mation Processing Society of Japan, 26(1985)2, 100-107. p.

75 Atkinson, Shiffrin, Koyatsu, Collins és Quilliam publikációira Harada és Kaiho hivatkozik, i.m.

76 Neisser, i.m. 19. p.

77 A séma Immanuel Kant filozófiai eszmerendszerének is alapfogalma volt, ő transzcendentális sémának nevezte azt a tiszta értelmi fogalom és az érzékelés között lévő valamit , “ami egyfelől a kategóriával, másfelől a jelenséggel azonos nemű kell hogy legyen”. Vö. Nyíri, i.m. 278. p.

78 Neisser, i.m. 20., 60. p.

79 Gibsonra Neisser hivatkozik, i.m. 29. p.

80 Neisser, i.m. 60-61., 68. p.

81 Ádám György: A megismerés csapdái. Bp. 1987. 63-64., 45. p.

82 Mérő, i.m. 94-97. p.

83 Balogh, i.m. 134. p.

84 Wartofsky, i.m. 46. p.

85 Gombrich, E.H.: A látható kép. In: Kommunikáció 2. 1978. 123. p.

86 Kéki Béla: Az írás története. Bp. 1971. 10. p.

87 Kelemen János: A tudat és a megismerés. Bp. 1978. 122. p.

88 Akadémiai kislexikon, 2. köt. Bp. 1989. 315-322. p.

89 Horányi Özséb: Adalékok a vizuális szöveg elméletéhez. Bp. 1975. 144-146. p.

90 Gombrich, i.m. 1978. 124., 138. p.

91 Kjorup, Soren: George Inness és a ‘Hastingsi csata’, avagy hogyan tegyük képpel. In: A sokarcú kép. Szerk. Horányi Özséb. Bp. 1982. 158-172. p.

92 Gombrich, i.m. 1978. 132-133. p.

93 Miklós Pál: Kép és kommunikáció. Bp. 1980. 61-83. p.

94 Gregory, i.m. 31. p.

95 Barthes, Roland: Világoskamra. Bp. 1985. 134. p.

96 Mumford, Lewis: A gép mítosza. Bp. 1986. 242-244. p.

97 Langer, H. Visuelle Gestaltung - visuelle Inflation. In: Format, 17(1985)2. 17-24. p.

98 Balogh, i.m. 122. p.

99 Moles, Abraham: Vers une théorie écologique de l’image? In: Image et communication. Paris, 1972. 49-73. p.

100 Goodman, Nelson: The Way the World Is. In: Review of Metaphysics, 14(1960), 48-56. p. Az idézet forrása: A sokarcú kép. 261. p.

101 Ryle-t Goodman idézi fenti művében. Ryle, Gilbert: Dilemmas. Cambridge, 1954. 75-77. p. For­rás: A sokarcú kép. 261-262. p.

102 Goodman: Két fejezet a Művészet nyelveiből. In: A sokarcú kép. 262. p.

103 Gombrichra Goodman hivatkozik, i.m. 28. p.

104 Nyíri Tamás idézi Lenin Materializmus és empiriokriticizmus c. művét (Bp. 1949. 309. p.), i.m. 355. p.

105 A predikátum egy logikai műszó, amely a tulajdonságokat tükröző gondolatokat jelenti. A kije­lentésekkel szemben - amelyek logikailag lehetnek igazak vagy hamisak - a pre­dikátumok ön­magukban sem nem igazak, sem nem hamisak. Logikai szempontból predikátum mindaz, ami igaz lehet különböző dolgokra - függetlenül a nyelvi formáktól. A logika számára egyaránt predikátum az ember és az ördög, a tündér és a mese, a folyó és a folyik, stb. A predikátum igaz vagy hamis lehet különböző, valós vagy absztrakt dolgokra. Vö. Ruzsa Imre: Szimbolikus logika, I. kötet. Bp. 1984. 71-72. p.

106 Az ebben a bekezdésben található Goodman idézetek sorrendben, i.m.: 28-29., 261., 34-38. p.

107 Morris, C.W.: Szemiotika és tudomány. Bevezetés. In: A jel tudománya. Szerk. Horányi Özséb. Bp. 1975. 45. p.

108 Horányi Özséb bevezető tanulmánya A jel tudománya c. kötetben. Bp. 1975. 9. p.

109 Morris, i.m. 45., 53. p.

110 Barthes, Roland: Válogatott írások. Az utószót Kelemen János írta. Bp. 1976. 255-258. p.

111 Wittgenstein, Ludwig: Logikai-filozófiai értekezés (Tractatus logico-philosophicus). Bp. 1989. 70. p. 5.6 tétel.

112 Jakobson, Roman: Hang - jel - vers. Bp. 1972. 112-113. p.

113 Morris, i.m. 47-50. p.

114 Peirce, C.S.: A jelek felosztása. In: A jel tudománya. 21-24. p.

115 Peirce, i.m. 25-36. p.

116 Krampen, M.: Az építészet szemiotikája. In: A jel tudománya, 543-551. p.

117 Hugo, Victor: Littérature et philosophie mélées. 1834. In: Vége a Gutenberg-gala­xisnak? 107-108. p.

118 Bense, M.: Jel és információ. In: A jel tudománya, 261-284. p.

119 Bense, i.m. 282-284. p.

120 Gombrich, 1978. i.m. 133. p.

121 Shannon, Claude E. - Weaver, Warren: A kommunikáció matematikai elmélete. Bp. 1986.

122 Lábos Elemér: Természetes és mesterséges értelem. Bp. 1979. 107. p.

123 Fülöp i.m. 19. p.

124 Sztumski, J: Az információs rendszerek szociológiája. In: Kommunikáció 2. Bp. 1978. 274. p.

125 Francis Crick gondolatát Fülöp Géza idézi, i.m. 80. p.

126 Horváth Tibor: A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok, Bp, 1978. 11-57. p.

127 Fülöp, i.m. 83. p.

128 Hauser, i.m. 707. p.

129 A könyvtári dokumentumok meghatározása a 3/1975. KM-PM. sz. rendeletben talál­ható ebben a megfogalmazásban. Az ugyanebben az időszakban készült nemzetközi szab­ványok egyikében a kö­vetkezőképpen határozták meg a dokumentum fogalmát: ‘A doku­mentum rögzített információt tar­talmazó és az információ átadására szolgáló anyagi objek­tum.’ In: Adatok tartalma és közlésmódja a mágnesszalagos információcserére szánt doku­mentumokban. NTMIK NME, Bp. 1979. Az Akadémiai kislexikonból vett idézet forrása: 1. kötet, 435. p.

130 Mezőgazdasági és élelmiszeripari könyvtárosok kézikönyve. Szerk. Tószegi Zsuzsanna. Bp. 1981. 10-11. p.

131 Az adatok forrása: saját egyetemi jegyzetek Dörnyey József előadásai alapján

132 Moto-oka, Tohru - Kitsuregawa, Masaru: Az ötödik generációs számítógép : a japán ki­hívás. Bp. 1987. 25-35. p.

133 Summit, R. K.: Az elektronikus információszolgáltatásokról. In: TMT, 37(1990), 403-408. p.

134 Summit, i.m.

135 Az online információkeresés tízéves perspektívája. Az összefoglaló szemlét Roboz Péter készítette. In: TMT, 35(1988), 458-461. p.

136 Az OSZK online adatbázisairól számos cikk ad bővebb tájékoztatást, így többek közt: Berke Barnabásné - Tószegi Zsuzsanna: A Nemzeti Periodika Adatbázis eredményei - tervek a tovább­fejlesztésre. In: KF, 35(1989)2, 135-150. p.; Berke Barnabásné: NEKTÁR: Nemzeti könyvtári átfogó információs rendszer. In: Könyvtáros, 40(1990)9, 527-535. p., Horváth Ádám: Az OSZK online olva­sói katalógusa In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993. jan. 20-22. p.

137 Boss, R.W. - Espo, H.: The use of telefacsimile in libraries. In: Library hi-tech, 5(1987), 33-42. p.

138 Mérő, i.m. 54-55. p.

139 Kohlas, J.: A mesterséges intelligencia - az informatika egy sajátos formája? In: Technische Rundschau, 78(1986)6, 40-47. p. OMK fordítás

140 Kohlas, i.m.

141 Mérő, i.m. 82.,164. p.

142 Thompson, D.: AI - tailormade for librarians. In: Canadian library journal, 45(1988), 73-75. p.

143 Kohlas, i.m.

144 Mérő, i.m. 79-82. p.

145 Rosenfeld, A.: Trends in computer vision. In: National Electronic Conference, 1981. IEEE 1982. B 6.6.1.

146 Telcs András: Optikai karakterolvasó berendezések könyvtári alkalmazása. In: TMT, 35(1988), 439-448. p. A hivatkozott cikkben foglaltaknak ellentmond az utóbbi évek gyakorlata: a régi katalóguscédulák feldolgozására - bármilyen meglepő is - inkább a rekatalogizálást választják. A legnagyobb nemzeti könyvtárak állományát feldolgozó SAZTEC angol cég teljes mértékben elvetette az optikai eljárásokat, és a megfelelő szellemi előkészítés után MARC szerkezetben újra rögzítteti a katalóguscédulák adatait.

147 Yeazel, L.A.: Trends in optical media. In: International journal of micrographics and optical tech­nology, 6(1987), 11-14. p.

148 Balakrishnan, M.R.: Az optikai információtárolás műszaki alapjai. In: TMT, 35(1988), 492-497. p.

149 Tószegi Zsuzsanna: Optikai információtárolás. In: KF új folyam, 1(1991)4, 623-629. p.

150 Ruokonen, K.: A CD-ROM: csoda és gond? In: TMT, 36(1989), 14-17. p.

151 Az adatbázisról bővebben lásd Tószegi Zsuzsanna: A Nemzeti Periodika Adatbázis CD-ROM-on. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993. november, 20-25. p. A Biblia és az MSZHIR CD adat­bázisokról Biszak Sándor, az ARCANUM Bt. vezetője volt szíves tájé­koztatást adni, tőle kaptam a szabvány-oldalak másolatait is, közlési hozzájárulásával együtt.

152 Heimbürger, A.: Optical disks and image databases. In: Nordinfo - NYTT, No.2(1990), 37-44. p.

153 A MARC formátum kiterjesztéséről a 80-as években számos közlemény jelent meg, a dia­filmekre, a kéziratokra, a fényképekre stb. vonatkozóan külön-külön is. Egy érdekes szakkönyvtári megoldás­ról ld. Roberts, Justine: Matching MARC to a picture collection. In: Information processing and management, 19(1983)3, 131-139. p.

154 Heimbürger, i.m.

155 Oberhauser, O.C.: Interactive multimedia in library and information services. In: Audio­visual librarian, 7(1991), 17-25. p.

156 Hazánkban is hasonló a helyzet: bár pontos adatok nincsenek róla, 1993 végén több százra is tehető a könyvtárak által készen vásárolt, ugyanakkor tudomásom szerint a tízet sem éri el a magyar könyvtárak által kiadott CD-ROM adatbázisok száma.

157 A CD lemezek hálózatba kapcsolásának részleteiről lásd: CD-ROM local area networks. Ed. Norman Desmarais. London, 1991.

158 Price, J.: The Optical Disk Pilot Program at the Library of Congress. In: Videodisc and optical disk, 4(1984), 424-432. p.

159 The American Memory Project : sharing unique collections electronically. In: Library of Congress information bulletin, 49(1990)5, 83-87. p.

160 Szókratészre és Rousseau-ra Manuel Villaverde Cabral hivatkozik (ld. 6. sz. jegyzet).

161 Chen, Ching-Chih: As we think : thriving in the HyperWeb environment. In: Micro­computer informa­tion management, 6(1989)2, 77-79. p.

162 Chen, i.m. 1989

163 Válas György: Információátadás helyett tudásátadás : a nem szekvenciális közlés. In: TMT, 36(1989), 419-427. p.

164 Chaumier, J. - Sutter, E.: L’Hypertexte : une nouvelle approche de l’information. In: Documen­taliste, 26(1989)2, 71-75. p.

165 Chen, Ching-Chih: Large-scale image processing. In: Bulletin of the American Society for Informa­tion Science, Aug/Sept(1987), 15-16. p.

166 Politika for Windows. In: Könyvtári levelező/lap, 5(1993)5, 12, 14. p. és Budapesti kalauz marslakók számára (CD). In: PC World, 3(1994)1, 70. p.

167 Yoneji Masuda: Az információs társadalom mint posztindusztriális társadalom. Bp. 1988.

168 Pelou, Pierre: L’Europe de l’information : programmes, marchés et technologies. Paris, 1990.

169 Eco, Umberto: De Bibliotheca c. munkáját Fogarassy Miklós ismerteti: KF, 35(1989)2, 217-219. p.

170 Cabral, i.m.

171 Salaün, Jean-Michel: Marketing dans les bibliotheques et des centres de docu­mentation. Corvellec, Hervé: Evaluation des performances des bibliotheques : tendances, faiblesses et perspec­tives. Mindkét tanulmány a Bulletin des bibliotheques en France 35(1990)6. számában jelent meg, 346-355., ill. 356-365. p.



Download 6.4 Mb.
1   ...   16   17   18   19   20   21   22   23   24




Download 6.4 Mb.
Bosh sahifa
Aloqalar
    Bosh sahifa
Dərs
Mühazirə
Qaydalar
Referat
Xülasə
Yazı


Az országos széCHÉnyi könyvtár füzetei a képi informáCIÓ

Download 6.4 Mb.