36. ábra. A munkaerő szektoronkénti megoszlásának változása
az Egyesült Államokban 1860 és 1980 között. (Forrás: Magy. Tud., 27, 887)
Infrastruktúra
A műszaki alapok felől nézve a számítástechnika, a távközlés és a mikroelektronika rohamos fejlődése és összeolvadása ismérve az új társadalomnak. A szakértők véleménye szerint az információs társadalom megvalósulásáról akkor beszélhetünk majd, amikor létrejön a globális, egységes információs-kommunikációs hálózat (Masuda információs közműnek nevezi [Masuda, 1980]).
Vagy ahogy Cawkell fogalmazta: az információs társadalom egyik előfeltétele a telekommunikációs bázisú információs infrastruktúra (Cawkell, 1986).
Az információs infrastruktúra fokozatosan - de egyre gyorsuló ütemben - alakul ki. A távközlés és az informatika integrálódása talán ott kezdődött, amikor a telefonvonalakat kezdték igénybe venni a táv-adatfeldolgozás céljára. A vállalatok, intézmények adat-előkészítő és -beviteli állomásai telefonhálózaton keresztül kapcsolódtak a számítóközpontok nagykapacitású számítógépeihez.
A számítástechnikai termékek, főleg a számítógépek választékának szélesedésével és az árak csökkenésével azután kialakulnak a vállalati-intézményi belső lokális hálózatok, s ezek most már magasabb szinten kapcsolódnak az országos vagy nemzetközi információs hálózatokba.
A fejlődés másik vonalán megjelennek a különböző telematikai szolgáltatások.
A távközlési eszközök összekapcsolása különböző adatbankokkal létrehozta a televíziós videó-adatszolgáltatások különböző formáit.
A teletext a tévéadással együtt a sorközöket kihasználva szöveges információkat, híreket, sporthíreket, időjárás-jelentést, kulturális programokat stb. közvetít.
A videotex a telefonhálózaton keresztül megfelelő végkészülékkel kétoldalú kapcsolatot biztosít a tévékészülék, személyi számítógép vagy videoterminál és különböző adatbankok között. (Franciaországban üzemel a világ legfejlettebb videotex rendszere: 1988-ban több mint 4 millió videotex terminált használtak, míg a világ többi országaiban összesen nem érték el a félmilliót. Igaz, a rendszeren 7.900 szolgáltatás, illetve szolgáltató érhető el, az elektronikus telefonkönyvtől a házi bankszolgáltatásokig, jogi tanácsadásig, helyfoglalásig.)
Az online elérhető adatbázisok a tudományos, műszaki, gazdasági, pénzügyi információk (bibliográfiai adatok, tényadatok, teljes cikk-, tanulmányszövegek) millióit teszik hozzáférhetővé.
Az elektronikus posta az üzeneteket a számítógép memóriájában tárolja a címzett számára. A távkonferencia-rendszerek akár világkongresszusok megrendezését is lehetővé teszik úgy, hogy minden résztvevő otthon marad.
Ma még a legfejlettebb országokban is önálló, egymástól többé-kevésbé független csatornákon áramlanak a különböző információk. A rádió, a televízió, valamint a távbeszélő-, távíró- és adathálózatok gondoskodnak az egyéni és intézményi, vállalati információs igények kielégítéséről. A gyors fejlődés azonban lehetővé teszi, hogy a hagyományos hírközlő hálózatok alkalmassá váljanak a különböző szolgáltatások integrálására, illetve újabb szolgáltatások bevezetésére. A távbeszélő-hálózat például a digitalizálás és a nagyobb sávszélességű csatornák kialakítása révén alkalmassá válik a teletex vagy a telefax szolgáltatás ellátására. A kábeltelevíziós hálózat pedig roppant nagy sávszélességével a legkülönbözőbb szolgáltatásokat tudja biztosítani.
A jövő társadalmának információs hálózata az Integrált Szolgáltatások Digitális Hálózata lesz (Integrated Services Digital Network = ISDN). A hetvenes évek közepe táján került napirendre egy ilyen hálózat kiépítésének kérdése különböző nemzetközi fórumokon, s a Comité Consultatiff International Télégraphique et Telephonique (CCITT) a következő években ajánlásokat dolgozott ki abból a célból, hogy majd az egyes országokban kiépülő rendszerek összekapcsolhatók legyenek egymással. A széles sávú ISDN-hez nélkülözhetetlen az üvegszál, amely a videoátvitel mellett nagyon nagy sebességű, 500 Mbps (Megabájt per secundum) adatátvitelt tesz lehetővé 20-30 km-es körben. Már több országban megkezdték az ISDN-hálózatok kiépítését (Bocker, 1987).
Japánban a már említett nagyszabású terv keretében folyik a hálózat kiépítése, s elképzelhető, hogy az ezredfordulóra Európát, az Egyesült Államokat és Japánt közös hálózat fogja összekapcsolni.
Az elmúlt 150 évben a világot átszőtték a hagyományos hírközlő hálózatok, amelyek egyre magasabb szinten elégítik ki a maguk sávjában az igényeket. Természetesen irreális elképzelés lenne most egyből kicserélni minden telefon-, távíró- és újabban kiépült adathálózatot az ún. integrált hálózattal. Az ISDN mindenütt a világon fokozatosan fog kiépülni, és jó darabig párhuzamosan fog működni a már létező hálózatokkal.
Első lépésként a számítástechnika és hírközlés “C&C” (Computers and Communications) rendszerré, informatikai hálózattá integrálódott, s ez már jelentős előrehaladást jelentett azon az úton, amely az információs társadalom kommunikációs környezetének kiépítéséhez vezet (Shimasaki, 1987).
A teljes ISDN kiépítése Japánban Ishihara véleménye szerint 15-20 évet fog igénybe venni (Ishihara, 1987).
Shimasaki a korszerű kommunikációs rendszerben három réteget különböztet meg:
a nyilvános (public) kommunikációs hálózat szintje: pl. a távbeszélő;
az üzleti jellegű, üzleti vállalkozásként működő hálózatok, amelyek vagy saját vonalakkal rendelkeznek, vagy nyilvános vonalakat bérelnek;
a rádió- és tévéhálózat, amelynek fő jellegzetessége az egyirányúság, ez különbözteti meg az előző kettőtől.
Az ISDN sokszintű és sokdimenziós rendszer lesz. A hálózathoz a felhasználók új típusú integrált hang- és adatterminálok segítségével fognak kapcsolódni (Integrated Voice Data Terminal = IVDT). Olyan terminálok ezek, amelyek egyesítik a telefont és a személyi számítógépet, s egyaránt alkalmasak hang, írott szöveg, kép továbbítására. Ehhez csatlakoznak a fakszimile-berendezések és a videoterminálok (pl. a videotelefon) (Ishizaki, 1987).
Az ISDN-rendszer két alrendszerből áll: a kommunikációs kezelő-feldolgozó és az információkezelő-feldolgozó rendszerből. Előbbi a közleményeket minden átalakítás nélkül továbbítja - természetesen a műszaki átalakításoktól eltekintve -, utóbbi viszont tartalmi átalakítást, feldolgozást végez, az információkat a felhasználó igényeinek megfelelően dolgozza fel (Ito, 1987).
Az integrált szolgáltatások hálózata -, s ez természetes - a szolgáltatások széles skáláját fogja biztosítani az állampolgároknak a szórakoztató műsortól a táv-adatfeldolgozásig és a betörésjelzésig, a távtanulástól a bankügyletek lebonyolításáig (Bárdos, 1983).
| 