|
Extracelluláris vezikulák komplementrendszerrel való kölcsönhatásának vizsgálata jelátviteli fehérjék szerepe gyulladásos és daganatos megbetegedésekben”
|
| bet | 1/4 | | Sana | 04.04.2017 | | Hajmi | 20,25 Kb. | | #3012 |
Szinergia I összegző űrlap
(a pályázók közösen ezt az űrlapot töltik ki)
-
Adják meg a támogatott szinergia programjuk címét és szakmai fókuszpontját
Extracelluláris vezikulák komplementrendszerrel való kölcsönhatásának vizsgálata
„1. Jelátviteli fehérjék szerepe gyulladásos és daganatos megbetegedésekben”
-
Adják meg a szinergia program keretében együttműködő partnerek nevét, tudományos fokozatát, tudományos besorolását, e-mail címét.
Józsi Mihály, PhD, tudományos főmunkatárs (ELTE), mihaly.jozsi@freemail.hu
Buzás Edit Irén, az MTA doktora, egyetemi tanár (SE)
edit.buzas@gmail.com
-
Csatolják a MedInProt programnak köszönhetően elkészült tudományos közleményeik, szakmai megjelenésük bibliográfiai adatait, valamint e dokumentum pdf-ét. Minden publikáció esetében fejtsék ki max. 2 mondatban a MedInProt relevanciáját.
-
Differential detergent sensitivity of extracellular vesicle subpopulations. Osteikoetxea X, Sódar B, Németh A, Szabó-Taylor K, Pálóczi K, Vukman KV, Tamási V, Balogh A, Kittel Á, Pállinger É, Buzás EI.
Org Biomol Chem. 2015 Sep 23;13(38):9775-82.
A MedInProt projektben az egyes extracelluláris vezikula populációk komplement rendszerrel való kölcsönhatását vizsgáltuk. A közleményben az egyes vezikula populációk elkülönítésére alkalmas módszerről, a differenciál detergens lízisről számoltunk be.
-
Fejtsék ki pontosan, hogy a kutatási együttműködésük hogyan kapcsolódott az alább megadott MedinProt fókuszpontok legalább egyikéhez (max. 300 szó).
A MedInProt szinergia (I) pályázat keretében a Semmelweis Egyetem – Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésben elindított projekt a gyulladásos és daganatos jelátvitel egyik legújabb és legizgalmasabb kérdését, az extracelluláris vezikulák általi intercelluláris kommunikáció alapjait kezdte el vizsgálni. A szinergizmus alapja Dr. Buzás Edit az extracelluláris vezikula kutatás területén nemzetközi elismertségű Extracelluláris vezikula kutatócsoportjának (Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) és Dr. Józsi Mihály MTA-ELTE Lendület Komplement Kutatócsoportjának együttműködése. A két munkacsoport együttműködése egyedülálló lehetőség az extracelluláris vezikulák komplement-, komplement aktiváló és komplement reguláló fehérjékkel való kölcsönhatásának szisztematikus vizsgálatára.
A komplementrendszer a szervezet egyik legalapvetőbb, számos szolubilis fehérjét tartalmazó védelmi rendszere, mely a veleszületett immunitás részét képezi. Több évtizede ismert, hogy a komplementfehérjék számos megbetegedés kialakulásának fontos szereplői.
Az extracelluláris vezikulák szerepét a sejtek közötti intercelluláris kommunikációban csak a közelmúlt vizsgálatai igazolták. Az extracelluláris vezikulák foszfolipid kettősréteggel határolt, a sejtek által aktívan, evolúciósan konzervált módon szecernált szubmikron képletek. Az extracelluláris vezikulák (exoszómák, mikrovezikulák és apoptotikus testek) átjuthatnak vér-szöveti barriereken, és az eddigi adatok szerint szintén fontos tényezők lehetnek számos betegség kialakulásában.
Részletes adatok ugyanakkor nincsenek az extracelluláris vezikulák komplementet aktiváló képességéről, az extracelluláris vezikulákon lerakódó komplementfehérjék természetéről. Ezek befolyásolhatják az extracelluláris vezikulák egyes sejtekkel való kölcsönhatását (komplement receptorokon keresztül), illetve komplement-mediált gyulladásos folyamatokat. Emiatt az extracelluláris vezikulák gyulladásos folyamatok kialakulásában játszott szerepének vizsgálatához elengedhetetlen a vezikulafelszínek komplement- és komplement reguláló fehérjékkel való kölcsönhatásának a vizsgálata.
Vizsgálataink arra kerestek választ, hogy az egyes vezikula típusok aktiválnak-e komplementet, milyen komplement fehérjéket kötnek, és a komplement- és komplementgátló fehérjéknek extracelluláris vezikulák felszínéhez történő kötődése milyen funkcionális következménnyel jár pl. gyulladásos tünetek kialakulása szempontjából.
-
Foglalják össze közérthetően szinergia programjuk, és közös munkájuk eredményeit (max. 300 szó).
A munkatervnek megfelelően a komplement-rendszer fehérjéinek extracelluláris vezikulákkal való kölcsönhatását vizsgáltuk.
Az extracelluláris vezikula populációkat kondicionált szérummentes sejtvonal felülúszóból, és vérlemezke készítmények felülúszójából izoláltuk gravitációs szűrés és szekvenciális differenciálcentrifugálás kombinációjával. A vezikulákat áramlási citometriával, fehérje és lipid analízissel, tunable resistive pulse sensing módszerrel (qNano), differenciál detergens lízissel, transzmissziós elektron mikroszkópiával és optikai bioszenzorok alkalmazásával jellemeztük.
-
A komplementaktiváció vizsgálata során normál humán szérumban inkubáltunk U937 sejtvonal eredetű mikrovezikulákat és apoptotikus testeket, valamint vérlemezke eredetű mikrovezikulákat. A mikrovezikulák és apoptotikus testek kötődése monocita sejtvonalhoz a szérum kezelés (komplement lerakódás) hatására fokozódott, és ez feltehetőleg részben a mikrovezikulákon kimutatható komplement C3-nak köszönhető.
-
Tisztított IgM és IgG ellenanyagok képesek kötődni az EV-k felületére Normál humán szérumból elsődlegesen IgG kötődése igazolható áramlási citometriás és jelölésmentes optikai bioszenzorral végzett vizsgálatok alapján.
-
Az EV-ket kibocsátó U937 sejtek által expresszált CD59 és CD46 komplement szabályozó molekulák nem mutathatók ki az EV-k felszínén.
-
A szérumból igen kis mennyiségű komplement gátló H-faktor kötődik az EV-k felszínéhez, ugyanakkor tisztított H-faktor esetében jelentős kötődés igazolható.
-
Eredményeink szerint a mikrovezikulák és apoptotikus testek gátolják a zimozán-indukált komplement aktivációt, e hatásuk hozzájárul a H-faktor hatásához.
Összességében elmondhatjuk, hogy ki tudtunk mutatni komplementet aktiváló (immunglobulinok) és gátló (H-faktor) molekulákat is az extracelluláris vezikulák felszínén.
-
Értékeljék és véleményezzék közös munkájukat (sikereiket, nehézségeiket, illetve azon ötleteiket, javaslataikat, amelyeknek köszönhetően a következő programok hatékonysága javulhat) (max. 200 szó).
Sikerült elindítani kollaborációt ebben a témában, amely azonban még további munkát igényel ahhoz, hogy az extracelluláris vezikulák és a komplement rendszer kapcsolatára vonatkozóan átfogó eredmények szülessenek. Az ezzel foglalkozó doktorandusz más irányú leterheltsége miatt változás történt a kutatók személyi összetételében, amely átmeneti nehézséget okozott. A dologi költségekhez nem járult hozzá a MedInProt program. A dologi források korlátozott volta a Közép-magyarszági régióban nem segítette elég hatékonyan a projekt haladását.
-
Szabadon fogalmazzák meg a MedInProt kapcsán támogató és/vagy kritikus észrevételeiket. (max. 200 szó)
A MedInProt programot mindenképpen rendkívül hasznosnak tartjuk, mert valóban új kollaborációk elindításához adhat kezdő lökést.
Ugyanakkor szerencsésnek tartanánk, ha a beszámolási időpontokat a projekt kezdetén már ismerhetnék a résztvevők.
|
|
Bosh sahifa
Aloqalar
Bosh sahifa
Extracelluláris vezikulák komplementrendszerrel való kölcsönhatásának vizsgálata jelátviteli fehérjék szerepe gyulladásos és daganatos megbetegedésekben”
|
