|
Buzás Edit Irén, az MTA doktora, egyetemi tanár (SE)
|
| bet | 2/4 | | Sana | 04.04.2017 | | Hajmi | 20.25 Kb. | | #3012 |
Buzás Edit Irén, az MTA doktora, egyetemi tanár (SE)
edit.buzas@gmail.com
-
Csatolják a MedInProt programnak köszönhetően elkészült tudományos közleményeik, szakmai megjelenésük bibliográfiai adatait, valamint e dokumentum pdf-ét. Minden publikáció esetében fejtsék ki max. 2 mondatban a MedInProt relevanciáját.
-
Differential detergent sensitivity of extracellular vesicle subpopulations. Osteikoetxea X, Sódar B, Németh A, Szabó-Taylor K, Pálóczi K, Vukman KV, Tamási V, Balogh A, Kittel Á, Pállinger É, Buzás EI.
Org Biomol Chem. 2015 Sep 23;13(38):9775-82.
A MedInProt projektben az egyes extracelluláris vezikula populációk komplement rendszerrel való kölcsönhatását vizsgáltuk. A közleményben az egyes vezikula populációk elkülönítésére alkalmas módszerről, a differenciál detergens lízisről számoltunk be.
-
Fejtsék ki pontosan, hogy a kutatási együttműködésük hogyan kapcsolódott az alább megadott MedinProt fókuszpontok legalább egyikéhez (max. 300 szó).
A MedInProt szinergia (I) pályázat keretében a Semmelweis Egyetem – Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésben elindított projekt a gyulladásos és daganatos jelátvitel egyik legújabb és legizgalmasabb kérdését, az extracelluláris vezikulák általi intercelluláris kommunikáció alapjait kezdte el vizsgálni. A szinergizmus alapja Dr. Buzás Edit az extracelluláris vezikula kutatás területén nemzetközi elismertségű Extracelluláris vezikula kutatócsoportjának (Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) és Dr. Józsi Mihály MTA-ELTE Lendület Komplement Kutatócsoportjának együttműködése. A két munkacsoport együttműködése egyedülálló lehetőség az extracelluláris vezikulák komplement-, komplement aktiváló és komplement reguláló fehérjékkel való kölcsönhatásának szisztematikus vizsgálatára.
A komplementrendszer a szervezet egyik legalapvetőbb, számos szolubilis fehérjét tartalmazó védelmi rendszere, mely a veleszületett immunitás részét képezi. Több évtizede ismert, hogy a komplementfehérjék számos megbetegedés kialakulásának fontos szereplői.
Az extracelluláris vezikulák szerepét a sejtek közötti intercelluláris kommunikációban csak a közelmúlt vizsgálatai igazolták. Az extracelluláris vezikulák foszfolipid kettősréteggel határolt, a sejtek által aktívan, evolúciósan konzervált módon szecernált szubmikron képletek. Az extracelluláris vezikulák (exoszómák, mikrovezikulák és apoptotikus testek) átjuthatnak vér-szöveti barriereken, és az eddigi adatok szerint szintén fontos tényezők lehetnek számos betegség kialakulásában.
Részletes adatok ugyanakkor nincsenek az extracelluláris vezikulák komplementet aktiváló képességéről, az extracelluláris vezikulákon lerakódó komplementfehérjék természetéről. Ezek befolyásolhatják az extracelluláris vezikulák egyes sejtekkel való kölcsönhatását (komplement receptorokon keresztül), illetve komplement-mediált gyulladásos folyamatokat. Emiatt az extracelluláris vezikulák gyulladásos folyamatok kialakulásában játszott szerepének vizsgálatához elengedhetetlen a vezikulafelszínek komplement- és komplement reguláló fehérjékkel való kölcsönhatásának a vizsgálata.
Vizsgálataink arra kerestek választ, hogy az egyes vezikula típusok aktiválnak-e komplementet, milyen komplement fehérjéket kötnek, és a komplement- és komplementgátló fehérjéknek extracelluláris vezikulák felszínéhez történő kötődése milyen funkcionális következménnyel jár pl. gyulladásos tünetek kialakulása szempontjából.
-
Foglalják össze közérthetően szinergia programjuk, és közös munkájuk eredményeit (max. 300 szó).
|
| |
