A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
|
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
|
1.
|
magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
megbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
vita
|
|
|
x
|
|
4.
|
szemléltetés
|
|
|
x
|
|
5.
|
házi feladat
|
|
|
x
|
|
6.
|
egyéb: dolgozatírás
|
|
|
x
|
|
-
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
1.1.
|
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.7.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Képi információk körében
|
2.1.
|
rajz értelmezése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
rajz készítése leírásból
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
rajz készítés tárgyról
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
rajz kiegészítés
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
rajz elemzés, hibakeresés
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
rajz készítése Z-rendszerről
|
|
|
x
|
|
2.7.
|
rendszerrajz kiegészítés
|
|
|
x
|
|
2.8.
|
rajz elemzés, hibakeresés
|
|
|
x
|
|
-
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
-
Zenei alapismeretek tantárgy 44 óra/43 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
-
A tantárgy tanításának célja
A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy tanításának célja, hogy tanulóival megismertesse és elsajátíttassa az általános zenei ismeretek alapvető tudnivalóit.
A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy foglalkozásai során szükséges annak tudatosítása, hogy a zenének igen fontos szerepe volt és van. A zenei tevékenység legáltalánosabb formái az emberi társadalmak története során igen jelentős változásokon mentek keresztül mind funkcióikat, mind a zenei formákat és zenélési alkalmakat, mind a hangszerek készítési módját és játéktechnikáját tekintve.
Ismertesse meg a tanulókkal:
- az emberi társadalmak kialakulásának főbb állomásait
- az Európán kívüli emberi kultúrákat
- a régészet, a történelem, a néprajz (mint zenetörténeti és hangszertörténeti) források szerepét
- a gazdaság, művészetek (zene) kapcsolatát és egymásra hatását a hangszerkészítésben és általában a zenei életben
- a hétköznapi és tudományos nyelvezet különbségeit
- a korai hangszertörténeti műveket
Ösztönözze a tanulókat:
- a zenei élet eseményeinek figyelmes követésére, a zenei ízlés változásainak meglátására és folyamatos kritikai szemléletére
- az emberi társadalmak zenei életének analógiái és hasonlóságai, az értékek változásainak kritikus megfigyelésére
Fejlessze -módszeresen és sokoldalúan- a tanulók:
- etikai szemléletét és magatartását
- esztétikai ízlését és igényeit mind az igényes zene, mind a hangszerkészítői tevékenység szakszerű művelésében
- képességét a zenetörténet és a társadalmak zenei gyakorlata hangszerkészítői tevékenysége összefüggéseinek felismerésére
- szakirodalom tanulmányozását és felhasználását
- képességét a szakmai folyóiratok szerepének és felhasználásuk módjainak felismerésére
- ismereteit az egyes művészettörténeti korszakok és a hangszerkészítés gyakorlatának összefüggéseiben és a stílusjegyek alkalmazásában a hangszerkészítés gyakorlatában
- igényességét mind a szakmai műhelymunka, mind az iskolai elméleti és írásbeli feladatok elvégzésében
-
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan
Matematika: arányszámítások, törtek
Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet
Történelem: magyar- és egyetemes történelem
Irodalom: magyar- és világirodalom
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy szoros kapcsolatban áll az iskolában oktatott valamennyi elméleti tantárggyal és a műhelyekben folyó gyakorlati oktató tevékenységgel is.
Az egyes hangszercsoportokkal, és azok elméleti, valamint gyakorlati oktatásával a ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy legszorosabb és elválaszthatatlan kapcsolata nyilvánvaló, és a foglalkozások témaköreinél erre folyamatosan szükséges a tanulók figyelmét felhívni.
A SZAKRAJZ követelményrendszere és az ábrázolt, valamint az elkészítendő hangszerek vizuális, látvány jellegű esztétikai kapcsolata kézenfekvő, melynek története és szerepe a zenei írás és ikonográfiai vizsgálatok terén is jelentős.
Az AKUSZTIKA és a hangszerek hangtani teljesítménye ugyancsak kétségtelen, bár ezt többnyire nem tekintik esztétikai jelenségnek (így igen gyakran kimarad a hangszeres tanulmányok anyagából), s ezért kimarad többnyire a zeneesztétikai vizsgálódások köréből is, ezért különösen fontos ennek hangsúlyozása a foglalkozások során. Éppen ezért sajátos a ZENEI ALAPISMERETEK tárgya, hiszen mind a látottak (vizuális), mind a hallottak (akusztikus) együttléte jelenti a tárgy jellemző vizsgálati és szemléleti követelményeit.
Az ANYAGISMERET tananyaga látszik esetleg nehezen kapcsolhatónak a ZENEI ALAPISMERETEK témaköreivel. Nyilvánvalóan megszűnik minden kétely ezt illetően, ha a hangszerkészítéshez,- javításhoz felhasznált anyagok zenei sajátosságait értékes vagy kevésbé értékes zenei (akusztikai) tulajdonságait, vagy éppen a hangszerek történeti fejlődését vesszük figyelembe.
A HANGSZERESZTÉTIKA és a ZENEI ALAPISMERETEK (zeneelmélet, zeneesztétika, zene,- és hangszertörténet) kapcsolatát hangsúlyozottan az akusztika területén tartjuk jelentősnek. A szoros párhuzam és a szintézis megvalósulása a két tárgy előadóinak szoros együttműködésével, és a foglalkozások témaköreinek összekapcsolása segítségével biztosítható.
-
Témakörök
-
| 