|
package kocsma;
public
|
| bet | 14/51 | | Sana | 07.04.2017 | | Hajmi | 1.08 Mb. | | #3295 |
package kocsma;
public class Main
{
public static void main(String[] args)
{
// Ide fogjuk írni az alábbi programrészleteket
}
}
A // kezdetű sor helyére kell írni az alábbiakban megemlített programrészleteket, majd az F6 gomb megnyomásával futtatni tudjul a (helyesen megírt) programot.
A boolean
A boolean típust akkor használjuk, ha egy eldönthető kérdésekre adott válasz csak igen/igaz vagy nem/hamis lehet, a boolean ugyanis nem képes a talán vagy a nem tudom válaszokat értelmezni. A C/C++ nyelvektől eltérően egy boolean típusú változó értéke csak a truevagy a false értéket veheti fel, a számszerűen jelzett értékeket nem képes értelmezni.
view plaincopy to clipboardprint?
-
boolean igaz = true;
-
boolean hamis = false;
-
boolean válasz;
-
válasz = igaz;
Vannak olyan műveletek, amelyek természetszerűleg boolean értéket adnak eredményül:
view plaincopy to clipboardprint?
-
válasz = 9 < 3;
-
System.out.println(válasz);
-
válasz = 3 < 10;
-
System.out.println(válasz);
Az első esetben false (hamis) eredményt kapunk, hiszen a kilenc nem kisebb, mint a három; a második esetben az eredmény true(igaz), hiszen a három kisebb, mint a tíz.
A példában említett true és false literál, vagyis a nyelvbe épített és értékkel bíró fogalom. Láthatunk továbbá több deklarációt és értékadásokat is - ezekről később több szót ejtek.
A byte
A byte típust akkor célszerű használnunk, ha nulla közeli egész számokkal számolunk, hiszen értéktartománya mindössze a -128 és a 127 közötti számokra érvényes:
view plaincopy to clipboardprint?
-
byte szám;
-
szám = 12;
-
szám = -12;
-
szám = -128;
-
szám = 127;
A példában láthatunk egy deklarációt és négy értékadást, ahol a szám nevű változónak adunk más-más értéket, s itt már szám literálokat használunk. Fontos tudni, hogy a primitív típusok képesek a csöndes túlcsordulásra:
view plaincopy to clipboardprint?
-
byte szám;
-
szám = 127;
-
szám++;
-
System.out.println(szám);
A rövidke programrészlet eredménye -128 lesz, nem pedig a matematikailag várható 128. Ennek oka, hogy a változó túlcsordult, túllépte az értékkészlete egyik határát, és ezért értékül az értékkészletének másik határértékét veszi fel. Nagyon oda kell figyelnünk erre a tulajdonságra, mivel a programunk mindezt csöndben teszi, legtöbbször igen keserves és hosszú munkával tudjuk csak megkeresni a hiba okát.
|
| |
