UTOLSÓ JELENET.
Színhelye a Tell háza előtt elterülő egész völgykatlan, amelyet a határoló magaslatokkal együtt ellepnek a csoportokat alkotó emberek. Mások a Schächer feletti bürün vonulnak. Elől jön Fürst Walter a két fiúval, továbbá Melchthal és Stauffacher. Mások utánuk tódulnak. Mikor Tell kilép, mind üdvrivalgással fogadják.
Mind:
Tell, a vadász, megmentőnk, éljen, éljen!
Mialatt a legelsők Tellt körülfogják és ölelgetik, még Rudenz is megjelenik, aki a férfiakkal és Berta, aki az asszonyokkal ölelkezik. A hegyről zene kíséri a néma jelenetet. Mikor ennek vége van, Berta a nép közé lép.
Berta:
Polgárok, eskütársak, vegyetek fel
Közétek engem, boldogot, ki első
Védence volt a szabadság honának.
Bátor kezekre bízom sorsomat.
Megvédtek, mint polgártársatokat?
Emberek:
Vérünkkel, mindenünkkel!
Berta: Köszönöm!
Akkor ez ifjúnak nyujtom kezem,
Mint szabad svájci lány szabad legénynek!
Rudenz:
Szolgáimat szabadokká teszem!
A zene gyorsan belevág és lemegy a kárpit.
|
