A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
.Szakmai ismeret cimbalom tantárgy 16 óra/16 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
A szakmai gyakorlat célja, hogy a tanulók részére a mai korszerű követelmények ellátásához megfelelő gyakorlati tudást, tapasztalatokat adjon.
Ismertesse meg a tanulóval
- a cimbalomfélék fejlődéstörténetét a magyar sajátságokkal
- a magyar cimbalomkészítő ipar kiemelkedő egyéniségeit, fon¬tosabb alkotásait
- a mai cimbalomműhelyek munkáit
- a cimbalomfélék történelmileg meghatározott építészeti formáit, módozatait
- a cimbalomfélék alkatrészeit, az építési és javítási technológiákat
- a cimbalomfélék restaurálását
- a cimbalomfélék alakítását, korszerűsítését
- a hangolási módozatokat
- tanulmányi anyagon keresztül a cimbalom formájának, stílusának változatait és a hangzás sajátságait
- a cimbalomkészítési és -javítási munkák során felhasznált gépek és szerszámok, sablonok, táblázatok kezelését
- az egyes munkafolyamatokhoz tartozó mérőeszközök, célszerszámok szakszerű használatát
- az anyagválasztás és a hangzás összefüggését
- az anyagválasztás és a technikai, mechanikai részek tartósságának tudnivalót
- a felület-kidolgozás módjait, esztétikus, ízléses kivitelezést
- a bonyolult munkafázisok részműveletekre történő bontását
- tegye fogékonnyá a tanulót az új technikai lehetőségek megismerésére és használatára
- alapozza meg az egyéni stílus kialakítását, bontakoztassa ki a tanuló alkotó fantáziáját, adjon teret kreatív megnyilatkozásának
- vezesse a tanulót a szerkezet és a forma összefüggéseinek felismeréséhez, megértéséhez
Fejlessze módszeresen és sokoldalúan a tanuló
- logikai és technikai képességeit
- gondolkodásmódját, ízlését, stílusérzékét
- hallását
- érzékenységét a dinamika és a hangszín különbségeire
- zenei átlagműveltségét, hangszeres tudását
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépek
Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek
Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztés
Kémia: oldatok, műanyagok, ragasztók
Biológia: növénytan
Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet
Történelem: magyar- és egyetemes történelem
Irodalom: magyar- és világirodalom
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek. A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.
Témakörök
A cimbalom szerkezete, felépítése és hangolása 1 óra/1 óra
A hangszerek kialakulása
A hangszerek osztályozása
A chordofon hangszerek megszólaltatási módjai, építésmódjai
A cimbalom ázsiai eredete
A cimbalomfélék fajtái
A cimbalom felépítése
A diatonikus és a kromatikus hangkészlet
A cimbalom és a verő részei a 19. század végétől
A Schunda cég és a pedálos cimbalom 1 óra/1 óra
Schunda József cégalapító és Johann Horák prágai mestere
Juul Keresztély fa- és rézfúvós műhelye Pesten
Schunda Ferenc budapesti műhelye
Schunda Vencel József, az üzletvezető. Iparkiállítások
A cimbalom lábra állítása és hangtompító szerkezete
Schunda első pedálos cimbalmának szabadalma (1874)
A pedálos cimbalom működésének rajza
Módosított újabb pedálszerkezetek
Schunda Károly cimbalom újításai
1935: a Schunda cég megszűnése
A Bohák cég története 2 óra/2 óra
Bohák Lajos, a cégalapító életútja
Bohák műhely gépei, sablonjai, a villanyáram bevezetése
Bohák-cég találmányai, újításai, szabadalma
A hangterjedelem bővítése, szerkezeti sajátságok
A Bohák cég utódműhelyei, Hangszerkészítő Szövetkezet
A Schunda és a Bohák cimbalmok összehasonlítása
A szerkezetek és a hangzások különbözősége
Magyar cimbalomkészítők, hangszergyárak 2 óra/2 óra
Az 1800-as évek végén több mint 200 cimbalomkészítő működött.
Cimbalom találmányok:
Appel Ignác centrális cimbalom, kaucsuk cimbalomverő találmánya
Habits Antal találmánya a pedál szerkezethez
Jegesi Géza Vaskoronás cimbalom
Katona József cimbalom kijáró fenékkel
Varjú Károly harang cimbalom
Hangszergyárak:
Mogyoróssy Hangszergyár
Reményi Mihály Hangszergyár
Sternberg Ármin és Társa Hangszergyár
Stowasser János Hangszergyár
Hangszerkészítők 1950-től:
Minőségi Hangszerkészítő és –javító Kisipari Termelőszövetkezet
Kozmosz Ipari Szövetkezet
Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat
Cimbalomkészítők: Jancsó István, Frey Gábor, Kovács Sándor, Szabó János
Nagy Ákos
A cimbalomkészítés technológiája 2 óra/2 óra
Termék: A-4-es Bohák konstrukció, kiscimbalom,
Koncertcimbalom
A cimbalomműhely gépei:
Faipari kéziszerszámok
Sablonok
Faanyagok
Ragasztóanyagok
A felületkezelés anyagai
Fémanyagok
Fix méretű alkatrészek, illeszkedő alkatrészek
Folyamatábra
Pedál szerkezet
Hangolási táblázat
Teljes hangolás
Verőkészítés
A cimbalom javítása és a cimbalomverők 2 óra/2 óra
A cimbalom helyes tárolása
Javítások felmérése, vizsgálati módszerek
Bejelölések, szétbontás
Esztétikai, statikai és akusztikai hibák
Anyaghibák
A pedál szerkezet igénybevétele, hibák
Rezonánstető meghibásodásai
A tőke meghibásodása
Zörejek, kopások javítása
Szállítások során sérülések
Átalakítások, korszerűsítés: alkatrészek cseréje
Régi pedálszerkezetek felújítása
Különféle cimbalom szerkezetek eredetiség
Cimbalomverők
A „Művész” cimbalomverő készítése
Rácz Aladár-féle verő készítése
Cimbalomformák. A cimbalom ábrázolása 2 óra/2 óra
A hangszerkészítés és a kereskedelem kapcsolata
A külsőségek precíz kidolgozása
Különféle újabb fafajták felhasználása
Új, ötletes formák tervezése
A cimbalom, mint bútordarab
A régi cimbalomformák stílus elemzése
A cimbalom ábrázolásának története
A hangszerábrázolások értéke
A cimbalom: a „magyar zongora” 2 óra/2 óra
Rövid összehasonlítás
Hangszerforma – három láb, négy láb
A húrok gerjesztése – ütéssel
A zongoramechanikák
A zongora és a cimbalom húrozata
A rezonáns
Öntvények és acélváz
A tőkék
A zongorában nincsenek lelkek
A magyar cimbalomkultúráról zenehallgatással 2 óra/2 óra
Kezdetben a cimbalom …
Intézményes oktatása
Az első magyar cimbalomiskola
A Nemzeti Zenede
A cimbalom felsőfokú oktatása a Zeneiskolai Tanárképző Intézetben
Zenehallgatás: a Cimbalom Világszövetségen elhangzott művekből
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem, műhelykörnyezet
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
1.
|
Magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
Elbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
Kiselőadás
|
|
|
x
|
|
4.
|
Megbeszélés
|
|
|
x
|
|
5.
|
Vita
|
|
|
x
|
|
6.
|
Szemléltetés
|
|
|
x
|
|
7.
|
Házi feladat
|
|
|
x
|
|
8.
|
egyéb: órai dolgozat
|
|
|
x
|
|
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
1.1.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
|
2.1.
|
Írásos elemzések készítése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
Leírás készítése
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
Tesztfeladat megoldása
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
2.7.
|
Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
3.
|
Képi információk körében
|
3.1.
|
rajz értelmezése
|
|
|
x
|
|
3.2.
|
rajz készítése leírásból
|
|
|
x
|
|
3.3.
|
rajz elemzés, hibakeresés
|
|
|
x
|
|
4.
|
Komplex információk körében
|
4.1.
|
Esetleírás készítése
|
|
|
x
|
|
4.2.
|
Elemzés készítése tapasztalatokról
|
|
|
x
|
|
4.3.
|
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján
|
|
|
x
|
|
4.4.
|
Utólagos szóbeli beszámoló
|
|
|
x
|
|
5.
|
Csoportos munkaformák körében
|
5.1.
|
Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
|
|
|
x
|
|
6.
|
Gyakorlati munkavégzés körében
|
6.1.
|
Műveletek gyakorlása
|
|
|
x
|
|
6.2.
|
Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
|
|
|
x
|
|
7.
|
Üzemeltetési tevékenységek körében
|
7.1.
|
Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján
|
|
|
x
|
|
7.2.
|
Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése
|
|
|
x
|
|
8.
|
Vizsgálati tevékenységek körében
|
8.1.
|
Technológiai próbák végzése
|
|
|
x
|
|
8.2.
|
Technológiai minták elemzése
|
|
|
x
|
|
8.3.
|
Geometriai mérési gyakorlat
|
|
|
x
|
|
8.4.
|
Vegyészeti laboratóriumi alapmérések
|
|
|
x
|
|
8.5.
|
Anyagminták azonosítása
|
|
|
x
|
|
8.6.
|
Tárgyminták azonosítása
|
|
|
x
|
|
9.
|
Szolgáltatási tevékenységek körében
|
9.1.
|
Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés
|
|
|
x
|
|
9.2.
|
Szolgáltatási napló vezetése
|
|
|
x
|
|
9.3.
|
Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
|
|
|
x
|
|
9.4.
|
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
|
|
|
x
|
|
| 