1. java bevezető




Download 1.08 Mb.
bet1/51
Sana07.04.2017
Hajmi1.08 Mb.
#3295
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   51

1.JAVA__Bevezető

1.1. Fejlesztői környezetek


Sok olyan programozóval találkoztam, akik egy notepad összetettségű vagy vi illetve emacs jellegű környezetre esküsznek, mintegyetlen és igaz út. Hagyjuk rájuk ezt a rigolyát... a programozók többsége nagy és összetett programot szokott használni, amelyeket integrált fejlesztő környezetetnek nevezünk (IDE). Azért nevezik integrált környezetnek, mert (szinte) minden benne van, ami előfordulhat egy program megírása során. A legfontosabb komponens egy szövegszerkesztő, amely általában képes a Java nyelv kulcsszavait és főbb szerkezeti elemeit kiemelni (sytax highlight). Fontos komponens a projekt alapú fájlszervezés, illetve a projekt lefordítási ésfuttatási lehetősége. Célszerű egy verziókövető rendszer használata, bár ennek szükségessége csak hosszadalmas csapatmunka esetén fontos. Ha használunk grafikus felhasználói felületet (GUI), akkor örömmel vesszük, ha az IDE tartalmaz egy GUI szerkesztőt is. A készülő program fejlesztői dokumentációját is (fél)automatizálhatjuk, ha az IDE megkeresi a dokumentálatlan osztályokat és metódusokat, majd „kikényszeríti” a dokumentálást.

Az ingyenes környezetet használó Java fejlesztők között két nagyobb "hívő" csoportot találunk: az egyik csoport a NetBeans programot, a másik csoport pedig az Eclipse környezetet részesíti előnyben. A maradék "kisebbség” osztozik az összes többi program között. Jelen cikksorozatban a NetBeans környezetet fogom bemutatni a befolyásolás szándéka nélkül (!), mivel én is ezt használom, és ezen oktattam a programozást is. A NetBeans letöltését, telepítését és elindítását nem részletezem, egyik tevékenység sem tűnik olyan összetettnek és nehéznek, hogy egy programozást "életcélul" választó olvasónak ez gondot okozhasson... :)




Maga a program kinézete távolról pont olyan, mint bármelyik másik fejlesztőeszköz: a felső részén egy átlagos menürendszert és egy ikonsort, az alsó rész bal oldalán egy fa struktúrát megjelenítő komponenst, jobb oldalt pedig a fülekkel kiválasztható szerkesztő ablakterület találunk. Ezt természetesen testre szabhatjuk, de ezek a komponensek általában a nevezett helyen szoktak előfordulni.




Első dolgunk, hogy létrehozzunk egy új projektet. Bár a fejlesztő környezetekkel képesek vagyunk egy-egy állományt külön is szerkeszteni, fordítani és futtatni: ezt lehetőleg kerüljük el. A projekt gondolkodás fontos része a fejlesztői munkának, ugyanis ez magát a teljes programfejlesztési utat tartalmazhatja a tervezéstől a kész programcsomag elkészítéséig. Tekintsük a projektet úgy, mint egy gyűjtőt, ahol mindent megtalálunk, ami a programunkkal kapcsolatos.

NetBeans esetén új projektet a File -> New project... menüpont segítségével tudunk létrehozni, amely előcsalogat egy dialógus ablakot.






Új projekt esetén meg kell adnunk a projekt típusát, hiszen a Java eléggé univerzális nyelv lett: a mobiltelefontól kezdve egészen a nagy kiszolgálókig képesek vagyunk programot írni. A Sun által kitalált alaptípusok okán alapvetően három fő irányzat közül választhatunk. Tudunk a J2ME (Mobile Edition) használatával mobil eszközökre programot írni. Leggyakrabban a J2SE (Standard Edition) jellegű programokat szoktunk készíteni, ezek közé tartoznak a felhasználói programok, a Java Applet-ek és a legtöbb szerver oldali Java program. A J2EE (Enterprise Edition) olyan nagyvállalati technológiákat is hordoz, amelyekkel kényelmesen tudunk stabil, adatvédelem központú és jól skálázható programokat alkotni.

A három fő kategórián belül tudunk több altípust kiválasztani, ehhez szükséges, hogy a fejlesztő környezetben az adott típusok telepítve legyenek, vagyis ezek fejlesztését támogassa az IDE. Nekünk most a Java típuson belül a Java Application altípus kell.






A projektnek nevet kell adni, amely – bár tartalmazhat ékezetes betűket is – lehetőleg ékezetmentes legyen, írjuk egybe a szavakat, és minden szó első betűje nagybetű legyen. Ezt a stílust a Java nyelv tervezői alakították ki, vétek lenne ettől eltérni. Célszerű egy külön könyvtárat szánni a projekteknek, ez akár lehet a saját könyvtáron belül a Java is. Egyéb fejlesztőkörnyezetek kérdezhetnek még pár információt, mint például egy leírást, vagy akár verziókövető rendszer elérési útját. Nekünk elég ennyi információ, így a Finish gombra kattintva elkészül egy mintából a FirstJavaProject projektünk.

A környezet általában megnyitja a projekt fő állományát (Main.java), amely egy üres és különösebb funkciók nélküli osztály (az osztályokra később visszatérünk). Először azonban nézzük meg a bal felső részén megtalálható fa struktúrát, s ennek hasznát.






Alapvetően kettő lenyitható ág érdekes, az egyik a Source Packages, a másik pedig a Libraries. Ezen kettő közül az első ágat fogjuk használni, ahol a forrás állományaink kapnak helyet. A Java csomagokra osztja a forrásállományokat, amelyeket tekinthetünk könyvtáraknak vagy mappáknak is. A NetBeans mindig a projekt kisbetűsített nevét adja annak a csomagnak, amelyben a főprogram kap helyet. A második ágban a programunk által használt osztálykönyvtárak és egyéb könyvtárakra történik hivatkozás, de erről jóval később teszek majd említést.

A fejlesztő eszköz legfontosabb része az a terület, ahol a programot szerkesztjük. Általában minden környezet esetén valamilyen füles rendszer biztosítja, hogy az éppen betöltött projekt több állományát is szerkeszthessük kevés átkapcsolási időveszteséggel. A szerkesztők általában kiemelik a kulcsszavakat, más színnel mutatják a szöveges és a karakteres literálokat, illetve a sok egyéb kiemelést tudnak.






Első programunk a klasszikus "Hello World!" szöveget fogja kiírni a konzol kimenetére, ehhez egy kissé át kell írnunk a Main.java fájlt tartalmát:

view plaincopy to clipboardprint?

  1. package firstjavaproject;  

  2.   

  3. /** 

  4.  * Hello World program 

  5.  *  

  6.  * @author auth.gabor 

  7.  */  


  8. Download 1.08 Mb.
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   51




Download 1.08 Mb.