Írásbeli vizsga
A központilag összeállított írásbeli vizsgán a vizsgázó ellenőrizhető képet ad az elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai tudásáról, valamint az ismeretek, a képességek és az alkalmazások integrálásának tekintetében egyaránt.
Általános szabályok
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint használhatja fel és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az „Egyszerű, rövid feladatok” egyszerű elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai kérdések megválaszolását, megoldását, az
„Összetett feladatok” elektrotechnikai és elektronikai összetett feladatok megoldását igénylik.
Az írásbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.
Egyszerű, rövid feladatok
Az egyszerű, rövid feladatok összeállításában közel azonos arányban jelennek meg elektrotechnikai és az elektronikai fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések. Az irányítástechnikai témakörök kisebb mértékben szerepelnek benne. Az egyszerű, rövid feladatok elektronikai részében az analóg és a digitális témakörök aránya kb. 2/3-1/3. Az egyszerű, rövid feladatok megoldása legfeljebb csak egy elektrotechnikai, vagy elektronikai, vagy irányítástechnikai összefüggés (képlet) alkalmazását igényelheti, ennél bonyolultabb példák csak az érettségi összetett írásbeli feladatai között kérhetők számon. Az egyszerű feladattípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyszerű, rövid feladatok 10-12 kérdésből, utasításból, kisebb számításból, egyszerű kapcsolási rajz készítéséből, értelmezéséből tevődnek össze.
Összetett feladatok
Az elektrotechnika, elektronika összetett feladatainak megoldásai alkalmazás- és integrálásjellegű követelményekre is építenek. A számolást (méretezést) is igénylő feladatoknál az elektrotechnika és az elektronika témakörei közel azonos arányban jelennek meg. Az összetett feladatsor 4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.
|
Kompetenciák
|
%
|
Egyszerű, rövid feladatok
|
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása
|
16
|
|
Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása
|
17
|
Összetett feladatok
|
Műszaki szemlélet (a fenti kompetenciák) alkalmazása
|
34
|
|
Összefüggések ábrázolása és értelmezése
|
33
|
|
Az „Összetett feladatok” lehetséges feladattípusai
|
1. Az Ohm és a Kirchhoff törvények alkalmazása egyenáramú hálózatokban
|
2. Összetett ellenállás-hálózatok eredő ellenállásának számítása
|
3. Feszültség- és áramosztás számítása
|
4. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntellenállás számítások
|
5. Villamos munka, teljesítmény, hatásfok és terhelhetőség számítások
|
6. Egy generátort és ellenállásokat tartalmazó aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének meghatározása
|
7. Szinuszos váltakozó jel középértékeinek kiszámítása
|
8. Soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőinek számítása egy adott
|
frekvencián
|
9. Soros és párhuzamos R-L, R-C áramkörök jellemzőinek számítása határfrekvencián
|
10. Terheletlen rezgőrök számítása
|
11. Négypólusok be- kimeneti ellenállásának és átviteleinek számítása
|
12. Bipoláris és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások munkapont beállítására szolgáló ellenállások kiszámítása
|
13. KE és KS erősítők jellemzőinek számítása közepes frekvencián
|
14. KE és KS erősítők alsó határfrekvenciáinak meghatározása a csatolókondenzátorok hatása alapján
|
15. Műveleti erősítők alapkapcsolások jellemzőinek számításai
|
16. Műveleti erősítős váltakozó feszültségű erősítők alsó határfrekvenciájának számítás (csatoló kondenzátorok)
|
17. Műveleti erősítős összegző és különbségképző kapcsolások számításai
|
18. Logikai függvények átalakítása, minimalizálása
|
19. Logikai függvények megvalósítása 2 és többszintű hálózattal, NÉV, NAND és NOR rendszerben
|
A feladatok, részfeladatok javasolt pontszámai a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát tükrözik. A felsorolt lehetséges feladattípusokból összetett feladatok is összeállíthatók.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. Az útmutatótól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga alapvetően az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó villamos jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni.
Általános szabályok
A szóbeli tételeket a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményezhet a témához kapcsolódóan.
A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. Az elkészített vázlatot a kérdezőtanár a felelet során elkérheti. A vizsgázónak mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva kell felelnie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételek összeállításánál változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazások szükségesek.
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 10-20%-át. A szóbeli vizsga témaköreit a részletes követelmények tartalmazzák.
A szóbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.
Tételtípusok
A szóbeli tételek körülbelül 40%-a elektrotechnika, 30%-a analóg elektronika, 20%-a digitális elektronika és 10%-a irányítástechnika témakörből kerül kialakításra.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A tételsor összeállításakor az értékelési útmutatóban rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák
|
Összesen
|
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége
|
3 pont
|
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, törvények, szabályok, összefüggések értelmezése, az ismeretek integrált alkalmazása
|
24 pont
|
A műszaki nyelv alkalmazása
|
3 pont
|
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:
|
30 pont
|
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga
|
Szóbeli vizsga
|
180 perc
|
20 perc
|
Feladatlap
|
|
Egyszerű, rövid feladatok
(elektrotechnika, elektronika,
irányítástechnika témakörből)
|
Összetett feladatok
(elektrotechnika, elektronika
témakörből)
|
Egy szóbeli tétel kifejtése
|
40 pont
|
80 pont
|
|
120 pont
|
30 pont
|
Írásbeli vizsga
A központilag összeállított írásbeli vizsgán a vizsgázó ellenőrizhető képet ad az elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai tudásáról, valamint az ismeretek, a képességek és az alkalmazások integrálásának tekintetében egyaránt.
Általános szabályok
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint használhatja fel és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az „Egyszerű, rövid feladatok” egyszerű elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai kérdések megválaszolását, megoldását, az
„Összetett feladatok” elektrotechnikai és elektronikai összetett feladatok megoldását igényli.
Az írásbeli vizsga témakörei lefedik a részletes követelményekben meghatározott témaköröket.
Egyszerű, rövid feladatok
Az egyszerű, rövid feladatok összeállításában közel azonos arányban jelennek meg elektrotechnikai és az elektronikai fogalmak, törvényszerűségek, jelenségek és összefüggések. Az irányítástechnikai témakörök kisebb mértékben szerepelnek benne. Az egyszerű, rövid feladatok elektronikai részében az analóg és a digitális témakörök aránya kb. 2/3-1/3. Az egyszerű, rövid feladatok megoldása legfeljebb csak egy elektrotechnikai, elektronikai vagy irányítástechnikai összefüggés (képlet) alkalmazását igényelheti, ennél bonyolultabb példák csak az érettségi összetett írásbeli feladatai között kérhetők számon. Az egyszerű feladattípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az egyszerű, rövid feladatok 10-15 kérdésből, kisebb számításból, egyszerű kapcsolási rajz készítéséből, értelmezéséből tevődnek össze.
Összetett feladatok
Az elektrotechnika, elektronika összetett feladatainak megoldásai alkalmazás- és integrálás jellegű követelményekre is építenek. A számolást, méretezést is igénylő feladatoknál az elektrotechnika és az elektronika témakörei közel azonos arányban jelennek meg. Az összetett feladatsor 4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.
|
Kompetenciák
|
%
|
Egyszerű, rövid feladatok
|
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása
|
16
|
|
Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása
|
17
|
Összetett feladatok
|
Műszaki szemlélet (a fenti kompetenciák) alkalmazása
|
34
|
|
Összefüggések ábrázolása és értelmezése
|
33
|
|
Az Összetett feladatok lehetséges feladattípusai
|
1. Az Ohm és a Kirchhoff törvények alkalmazása egyenáramú hálózatokban
|
2. Összetett ellenállás-hálózatok eredő ellenállásának számítása
|
3. Feszültség- és áramosztás számítása
|
4. Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntellenállás számítások
|
5. Villamos munka, teljesítmény, hatásfok és terhelhetőség számítások
|
6. Egy generátort és ellenállásokat tartalmazó aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének meghatározása
|
7. Több generátort tartalmazó aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének meghatározása
|
8. A szuperpozició elkalmazása két generátort tartalmazó kapcsolásokban
|
9. Szinuszos váltakozó jel középértékeinek kiszámítása
|
10. Soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőinek számítása egy adott frekvencián
|
11. Soros és párhuzamos R-L, R-C áramkörök jellemzőinek számítása határfrekvencián
|
12. Terheletlen és terhelt rezgőrök számítása
|
13. Négypólusok be- kimeneti ellenállásának és átviteleinek számítása
|
14. Négypólusok lineáris paramétereinek meghatározása számítással
|
15. Egyszerű szűrőáramkörök méretezése
|
16. Bipoláris és unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások munkapont beállítására szolgáló ellenállások kiszámítása
|
17. KE és KS erősítők jellemzőinek számítása közepes frekvencián
|
18. KE és KS erősítők alsó határfrekvenciáinak meghatározása a csatolókondenzátorok hatása alapján
|
19. KE és KS erősítők alsó határfrekvenciáinak meghatározása a hidegítő kondenzátor hatása alapján
|
20. KE és KS erősítők felső határfrekvenciáinak meghatározása az alkatrészek szórt kapacitása alapján
|
21. Műveleti erősítők alapkapcsolások jellemzőinek számításai
|
22. Műveleti erősítős váltakozó feszültségű erősítők alsó határfrekvenciájának számítás (csatoló kondenzátorok)
|
23. Műveleti erősítős váltakozó feszültségű erősítők felső határfrekvenciájának számítás a karakterisztika alapján
|
24. Műveleti erősítős összegző és különbségképző kapcsolások számításai
|
25. Logikai függvények átalakítása, minimalizálása
|
26. Logikai függvények megvalósítása 2 és többszintű hálózattal, NÉV, NAND és NOR rendszerben
|
A feladatok, részfeladatok pontszámai a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát tükrözik. A felsorolt lehetséges feladattípusokból összetett feladatok is összeállíthatók.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. Az útmutatótól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga alapvetően az elektrotechnika, az elektronika és az irányítástechnika alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó villamos jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai, elektronikai, irányítástechnikai jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni, a folyamatokat összehasonlítani és a törvényszerűségekkel integrálni.
Általános szabályok
A szóbeli tételeket a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. Az elkészített vázlatot a kérdezőtanár a felelet során elkérheti. A vizsgázónak mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva kell felelnie. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményezhet a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételek összeállításánál változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazások szükségesek.
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, amelyből évente cserélni kell a tételek 10-20%-át. A szóbeli vizsga témaköreit a részletes követelmények tartalmazzák.
Tételtípusok
A szóbeli tételek körülbelül 40%-a elektrotechnika, 30%-a analóg elektronika, 20%-a digitális elektronika és 10%-a irányítástechnika témakörből kerül kialakításra.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A tételsor összeállításakor a központi értékelési útmutatóban rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 30 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:
Szempontok, kompetenciák
|
Összesen
|
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége
|
3 pont
|
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, törvények, szabályok, összefüggések értelmezése, az ismeretek integrált alkalmazása
|
24 pont
|
A műszaki nyelv alkalmazása
|
3 pont
|
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:
|
30 pont
|
---->>----->>--<<-----<<----
|
