• 3. Irányítástechnika TÉMÁK
  • A vizsga részei
  • A vizsgán használható segédeszközök
  • Nyilvánosságra hozandók
  • KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
  • A vizsga formája




    Download 48,22 Kb.
    bet2/3
    Sana21.11.2020
    Hajmi48,22 Kb.
    #12545
    1   2   3

    2. Elektronika

    TÉMÁK

    VIZSGASZINTEK



    Középszint

    Emelt szint

    2.1. Villamos áramköri alapismeretek





    2.1.1. Kétpólusok

    Tudja csoportosítani a villamos áramköri elemeket, mint kétpólusokat.
    Legyen képes értelmezni az aktív, a passzív, a lineáris és a nemlineáris kétpólusok fogalmát.
    Tudja felrajzolni az egyes kétpólusok karakterisztikáit. Legyen képes számítással meghatározni a passzív kétpólusok helyettesítését (impedancia, admittancia, fázisszög, helyettesítő kép).
    Tudja meghatározni egy generátort tartalmazó aktív kétpólusok helyettesítő képeit (Thevenin, Norton).

    Tudja meghatározni több generátort tartalmazó aktív kétpólusok helyettesítő képeit (Thevenin, Norton).

    2.1.2. Négypólusok

    Tudja definiálni az aktív, a passzív, a lineáris, a nemlineáris, a szimmetrikus és a földszimmetrikus négypólusok fogalmát.
    Tudja számításokkal meghatározni a meghajtással, terheléssel rendelkező passzív négypólusok jellemzőit (bementi- kimeneti ellenállás; feszültség- áram- teljesítmény-átvitel).
    Legyen képes az átvitel számításoknál a logaritmikus (dB-es) egységekkel való számításokra.
    Legyen képes értelmezni a passzív négypólusok jellemzőit impedancia, admittancia és hibrid (z, y, h) paraméteres egyenleteik alapján.
    Tudja felrajzolni a paraméteres helyettesítő képeket.

    Legyen képes passzív - ellenállásokból álló - négypólusok z, y, h paramétereinek maghatározására.

    2.2. Félvezető alkatrészek





    2.2.1. Félvezetők jellemzői, PN átmenet

    Ismerje a félvezető anyagok atomi szerkezetét, a kovalens kötést, a vezetés folyamatát szerkezeti és adalékolt félvezetőkben.
    Ismerje az adalékolás során létrejött n típusú és p típusú félvezetőket és azok jellemzőit (mozgékonyság, sebesség) és gyakorlati alkalmazási lehetőségeiket. Legyen képes értelmezni a félvezetők vezetésének hőmérsékletfüggését.
    Ismerje a pn átmenet esetén kialakuló folyamatot (kiürített réteg fogalma).
    Legyen képes értelmezni az egyenirányító dióda záró és nyitó irányú előfeszítését.
    Ismerje a dióda jelképi jelölését, U-I karakterisztikáját, egyenáramú és differenciális ellenállásának fogalmát. Ismerje az egyutas és kétutas egyenirányító és vágó kapcsolásokat.



    2.2.2. Félvezető alkatrészek felépítése és jellemzői

    Legyen képes bemutatni és jellemezni a speciális félvezető diódák (Zener dióda, kapacitás, tűs, alagút, Schottky) felépítését, karakterisztikáit és jellemzőit. Ismerje a Zener diódás elemi stabilizátor felépítést, és az ezzel kapcsolatos számításokat.
    Tudja ismertetni a bipoláris és az unipoláris tranzisztorok felépítését, működését, alapegyenleteit, karakterisztikáit.
    Legyen képes az alapkapcsolások, a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszer elemzésére.
    Legyen képes a kisjelű vezérlés értelmezésére. Legyen képes az optoelektronikai alkatrészek (fotoellenállás, fényt kibocsátó dióda) felépítésének, működési elvének és alkalmazási lehetőségeinek ismertetésére.

    Legyen képes az optoelektronikai alkatrészek (fotoellenállás, fotodióda, fotoelem, fototranzisztor, fényt kibocsátó dióda) felépítésének, működési elvének és alkalmazási lehetőségeinek ismertetésére.
    Tudja értelmezni az erősáramú félvezető eszközök (négyrétegű dióda, tirisztor, diac, triac, UJT, lézerdióda) felépítését, működését és karakterisztikáját.
    Tudja ismertetni a félvezető eszközök gyakorlati alkalmazásait, műszaki katalógusadatait.

    2.3. Erősítők





    2.3.1. Tranzisztoros erősítők

    Legyen képes bemutatni és értelmezni a munkapont, a munkaegyenes szerepét, a munkapont beállítására szolgáló megoldásokat.
    Tudja méretezni a munkapont-beállító alkatrészeket bipoláris és unipoláris tranzisztoroknál.
    Tudja felrajzolni a bipoláris és az unipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat (közös emitteres; source-ú).
    Legyen képes méretezni, számítással meghatározni a közös emitteres (h paraméteres helyettesítő kép alkalmazásával) és a közös source-ú alapkapcsolás (y paraméteres helyettesítő kép alkalmazásával) váltakozó áramú jellemzőit közepes frekvencián (feszültségerősítés, (viszonyszámban és decibelben) bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás).
    Tudja meghatározni az áram- és teljesítmény erősítés
    értékét viszonyszámban és decibelben. Tudja felrajzolni a bipoláris és az unipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat (közös kollektoros illetve drain-ű, közös bázisú, illetve gate-ű) és ismerje közepes frekvenciás jellemzőik nagyságrendjét (feszültségerősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás).
    Legyen képes meghatározni számítással a kisfrekvenciás tartományban a csatoló kondenzátorok hatását (alsó határfrekvencia)
    Tudja értelmezni a zajok és a torzítások okait, fajtáit és jellemzőit.

    Legyen képes meghatározni számítással a kisfrekvenciás tartományban a hidegítő kondenzátorok hatását. (alsó határfrekvencia)
    Legyen képes meghatározni számítással a nagyfrekvenciás tartományban az alkatrészek szórt kapacitásának hatásait. (Miller kapacitás, felső határfrekvencia).
    Tudja ismertetni a zajok és a torzítások csökkentésének lehetőségeit, az egy fokozaton belüli soros negatív áram- visszacsatoláson keresztül.

    2.3.2. Műveleti erősítők

    Tudja ismertetni a műveleti erősítők tömbvázlatos felépítését és jelképi jelöléseit.

    Tudja bemutatni a differenciálerősítők, az áramgenerátorok, a fázisösszegzők és a szinteltolók



    Ismerje az ideális műveleti erősítő tulajdonságait.
    Legyen képes felrajzolni az integrált műveleti erősítős alapkapcsolásokat (invertáló és nem invertáló).
    Legyen képes méretezni, számítással meghatározni a műveleti erősítős alapkapcsolások váltakozó áramú jellemzőit (bemeneti és kimeneti ellenállás, feszültségerősítés).
    Tudja ismertetni a műveleti erősítők munkapont-beállítási lehetőségeit. (kompenzáló ellenállás)
    Legyen képes meghatározni a váltakozó áramú műveleti erősítős alapkapcsolások (invertáló és nem invertáló) csatoló kondenzátorok okozta alsó határfrekvenciáját. Tudja ismertetni a műveleti erősítők egyéb alkalmazási megoldásait (különbségképző, összegző).

    felépítését és működését.
    Tudja ismertetni a műveleti erősítők egyéb alkalmazási megoldásait (különbségképző, összegző, aktív szűrő, differenciáló, integráló erősítő).
    Tudja bemutatni a műveleti erősítők ofszet feszültség, ofszet áram és frekvencia kompenzálásait.
    Ismerje az integrált műveleti erősítők nyílthurkú karakterisztikájának jellemző frekvenciáit belső frekvenciakompenzációval rendelkező műveleti erősítő esetén.
    Tudjon felső határfrekvenciát számolni, adott erősítésű kapcsolás esetén.

    2.4. Impulzustechnika





    2.4.1. Impulzusok

    Ismerje az impulzus fogalmát és fajtáit.
    Legyen képes értelmezni az impulzusok jellemzőit (amplitúdó, frekvencia, periódusidő, impulzus idő, fel- és lefutási idő, fel- és lefutási meredekség, tetőesés, túllövés, kitöltési tényező).
    Tudja felrajzolni a legfontosabb impulzusfajtákat.



    2.4.2. Impulzustechnikai áramkörök

    Legyen képes elmagyarázni a passzív jelformálók (differenciáló-, integráló és diódás vágóáramkör) működését.
    Ismerje a passzív jelformálók gyakorlati alkalmazási területeit.
    Tudja értelmezni a félvezető elemek és a műveleti erősítő kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot.
    Legyen képes elmagyarázni a tranzisztoros, illetve műveleti erősítővel felépített bistabil, monostabil, astabil multivibrátor működését és jellemzőiket adott kapcsolási rajz alapján.
    Legyen tisztában az impulzus-előállító áramkörök gyakorlati szerepével.

    Tudja ismertetni a Schmitt-trigger és a fűrészjel előállító
    áramkörök működését és jellemzőit adott kapcsolási rajz alapján.

    2.5. Digitális technika alapjai





    2.5.1. Logikai algebra

    Tudja definiálni a digitális és az analóg jelek fogalmát és jellemzőit.
    Ismerje a kettes és a tizenhatos számrendszer jellemzőit és az átszámítási algoritmusokat.
    Legyen képes bemutatni az információ kódolásának elvét és a leggyakrabban alkalmazott numerikus és alfanumerikus kódokat (bináris, BCD, Excess-3, Johnson, Gray).
    Tudja értelmezni az egy-, a két- és a többváltozós logikai függvényeket igazságtáblázataikkal.
    Tudja bemutatni a logikai függvények leírási módjait - 1 és 2 változós - (szöveges, igazság táblázat, sorszámos, logikai vázlat- kapuk, algebrai alak).
    Ismerje a logikai (Boole) algebra alaptörvényeit és alaptételeit és a De-Morgan szabályt.
    Tudjon átalakításokat végezni algebrai úton 3 változós függvények estében a függvény alakok között.
    Ismerje a diszjunktív és konjunktív alak fogalmát és legyen képes átalakításokat végezni az alakok között. Ismerje a logikai függvények grafikus ábrázolásának és minimálásának módszerét.
    Tudjon átalakításokat végezni a függvény alakok között tetszőleges alakból másik tetszőleges alakba, algebrai és grafikus úton.

    Ismerje a kódelméleti alapfogalmakat, a hibafelismerés és hibajavítás feltételeit, a paritásbitek fogalmát (Hamming kód).

    2.5.2. Logikai kapuk típusai, kombinációs hálózatok megvalósítása.

    Legyen képes bemutatni a funkcionálisan teljes rendszereket (NÉV, NAND, NOR rendszer). Legyen képes realizálni egyszerűsített logikai függvényeket NÉV, NAND és NOR rendszerben kétszintű és többszintű (kétbementű kapus) formában.

    Ismerje a kapu áramkörök típusait, igazságtáblázataikat, jelképi jelölésüket.
    Tudja értelmezni a TTL és MOS digitális IC-k kimeneti és bemeneti megoldásait kapuáramkörök kapcsolási rajza segítségével.

    2.5.3. Szekvenciális hálózatok alapelemei, tárolók.

    Tudja meghatározni az időfüggő hálózatok jellemzőit - aszinkron, szinkron működés.
    Legyen képes bemutatni a tároló áramkörök alaptípusait (RS, JK, T, D tároló).
    Tudja felírni az egyes tároló típusok vezérlési táblázatait.



    3. Irányítástechnika

    TÉMÁK

    VIZSGASZINTEK



    Középszint

    Emelt szint

    3.1. Irányítástechnikai alapismeretek





    3.1.1. Alapfogalmak

    Tudja értelmezni az irányítás fogalmát, részműveleteit (érzékelés, ítéletalkotás, rendelkezés, beavatkozás). Tudja ismertetni az irányításban alkalmazott segédenergiák (villamos, pneumatikus, hidraulikus, vegyes) jellemzőit, a nem villamos mennyiségek villamos jelekké történő átalakításának módjait.



    3.1.2. Irányítási rendszer

    Ismerje az irányítási rendszer felépítését, a hatáslánc, a jelhordozó és a jel fogalmát.
    Tudja csoportosítani a jeleket jellemzőik szerint. Tudja értelmezni az analóg és a digitális jel jellemzőit. Legyen képes bemutatni az irányítási rendszer fő részeit
    (irányító berendezés, irányított berendezés) és az irányítási rendszer szerkezeti részeit (elem, szerv, jelvivő vezeték).
    Tudja értelmezni a hatásvázlat tömbvázlatos megjelenítését. Ismerje a tagok csoportosítását jelátvitel szerint (arányos, integráló, differenciáló, tárolós, holtidős).



    3.2. Vezérlés





    3.2.1. Alapfogalmak

    Ismerje a vezérlés fogalmát, hatásláncát, a vezérlések fajtáit.



    3.2.2. Vezérlési rendszer

    Ismerje a vezérlési vonal részeit, jeleit, jellemzőit.
    Tudja értelmezni a vezérlési hatáslánc szerveit (érzékelő, vezérlő, jelformáló, erősítő, végrehajtó, beavatkozó szerv).
    Tudja értelmezni a vezérlések felosztását a felhasznált segédenergiák, illetve a vezérlőjel alapján.
    Ismerje a vezérlések ábrázolási módjait. Ismerje az áramútrajz rajzjeleit, tervjeleit. Legyen képes olyan egyszerű relés kapcsolások áramútrajzát elkészíteni, mint öntartás, reteszelés, távvezérlés, értelmezni relés kapcsolások áramutas rajzait.



    3.3. Szabályozás





    3.3.1. Alapfogalmak

    Ismerje a szabályozás fogalmát, hatásvázlatát, a szabályozások fajtáit.



    3.3.2. Szabályozási rendszer

    Ismerje a szabályozási kör részeit, jeleit, jellemzőit.
    Tudja értelmezni a szabályozási kör szerveit (érzékelő, alapjelképző, különbségképző, jelformáló, erősítő, végrehajtó szerv, beavatkozó szerv).
    Tudja értelmezni a szabályozások felosztását az alapjel időbeli lefolyása, a hatáslánc jeleinek folytonossága, a szabályozás folyamatossága, a rendszer szerkezete szerint.
    Legyen tisztában a szabályozások ábrázolási módjaival. Ismerje a stabilitás fogalmát.
    Példák alapján legyen képes ismertetni az összetett szabályozók felépítését, működését és jellemzőit.



    II. A VIZSGA LEÍRÁSA

    A vizsga részei

    Középszint

    Emelt szint

    Írásbeli vizsga

    Szóbeli vizsga

    Írásbeli vizsga

    Szóbeli vizsga

    180 perc

    15 perc

    180 perc

    20 perc

    120 pont

    30 pont

    120 pont

    30 pont

    A vizsgán használható segédeszközök



    Középszint

    Emelt szint



    Írásbeli vizsga

    Szóbeli vizsga

    Írásbeli vizsga

    Szóbeli vizsga

    A vizsgázó biztosítja

    Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, sablonok, vonalzók, függvénytáblázat

    NINCS

    Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, sablonok, vonalzók, függvénytáblázat

    NINCS

    A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

    NINCS

    Kapcsolási rajzok, katalógus lapok, a tételsorba építve függvénytáblázat

    NINCS

    Kapcsolási rajzok, katalógus lapok, a tételsorba építve függvénytáblázat

    Nyilvánosságra hozandók



    Középszint

    Emelt szint



    Írásbeli vizsga

    Szóbeli vizsga

    Írásbeli vizsga

    Szóbeli vizsga

    Anyag

    NINCS

    émakörök

    NINCS

    témakörök

    Mikor?

    NINCS

    jogszabály szerint

    NINCS

    jogszabály szerint

    KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

    Írásbeli vizsga

    Szóbeli vizsga

    180 perc

    15 perc

    Feladatlap



    Egyszerű, rövid feladatok
    (elektrotechnika, elektronika,
    irányítástechnika témakörből)

    Összetett feladatok
    (elektrotechnika, elektronika
    témakörből)

    Egy szóbeli tétel kifejtése

    40 pont

    80 pont



    120 pont

    30 pont

    Download 48,22 Kb.
    1   2   3




    Download 48,22 Kb.