A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
Hangszeresztétika tantárgy 52 óra/52 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
A HANGSZERESZTÉTIKA tantárgy tanításának célja, hogy tanulóival megismertesse és elsajátíttassa az általános esztétikai ismeretek alapvető tudnivalóit. Az általános esztétikai alapismereteken felül ismertesse meg a tanulókkal részletesen azokat az esztétikai követelményeket, amelyek sajátosan a hangszerkészítés területére vonatkoznak. Ezekből az ismeretekből a legfontosabbakat elsajátíttassa valamennyi hangszerfajta speciális követelményeinek megfelelően.
A tantárgy foglalkozásai az alapvető tájékoztatást, a szakmai irodalom (folyóiratok és szakkönyvek) használatának megismertetését, a folyamatos szakmai (zenei és hangszerkészítői) tájékozódást, a vitakészség folyamatos fejlesztését, és mások emberi jogainak és véleményének tiszteletben tartását is célul tűzik ki.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan
Matematika: arányszámítások, törtek
Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet
Történelem: magyar- és egyetemes történelem
Irodalom: magyar- és világirodalom
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A hangszeresztétika tantárgy szoros kapcsolatban áll az iskolában oktatott valamennyi elméleti tantárggyal és a műhelyekben folyó gyakorlati nevelő/oktató tevékenységgel is.
A szakismeret tárgyai (vonós-pengetős-vonókészítő), zongorakészítő, cimbalomkészítő, orgonaépítő, fafúvós, rézfúvós és ütős szaktárgyak) természetes kapcsolódási területei a történeti szemlélet, a munkafolyamatok tervezési és kiviteli pontossága, az egyes művészettörténeti korszakok, és a hangszerépítés közvetlen kapcsolata, a hangszerkészítés szakosodása, a hangszerek alkalmazási területei, és a szakmai csoportosításuk terén folyamatosan hangsúlyozandó és közös hivatkozási alapot képez a szaktárgyak témaköreivel
Témakörök
Bevezető óra (mi az esztétika?)Eredetmítoszok – hangszerek kultúrtörténeti összefüggésben 5 óra/5 óra
Hangszeresztétika: a hangszerekről nem lehet a zene nélkül gondolkodni
Ókori, középkori, újkori, legújabb-kori filozófusok, gondolkodók az esztétikáról;
Az esztétika tudománnyá alakul – Baumgarten, Schiller, Goethe – 18. század;
Az esztétikai gondolkodásmód változásai; A prehistorikus korok mitikus hagyományai
A kőkori ember kultúrája – zene, tánc, ritmus, hangszerek;
A legkorábbi ritmushangszerek – idiofonok
A legkorábbi dallamhangszerek – aerofonok, chordofonok
A művészettörténeti stílusok – őskor, ókor (hangszerei is – PPT)A középkor és hangszerei (PPT) 5 óra/5 óra
A kőkori ember barlangművészete realista, naturális, természethű ábrázolásmód – kb. 40000 éve kezdődően
A szimbólumok megjelenítésének képi és tárgyi megformálása
A hangszerek jelenléte a kőkori ember kultúrájában
Az ábrázolásmód változása – geometrikus eszközökkel stilizáló képi megjelenítés
A letelepedés korszaka
Átvezetés az ókorba
A kézművesség és a hangszerek az ókori társadalmi hierarchiában
Az európai kultúra körvonalazódása – kr.u. 7-8. század
A középkori zenei mainstream – a gregorián
Az ókorból megörökölt ütős, fúvós és húros hangszerek
Az instrumentális zene helye – a kultúra perifériája
Az európai vonós hangszerek történeti kezdetei
A reneszánsz és hangszerei (PPT)A barokk, a rokokó és hangszerei (PPT) 5 óra/5 óra
A középkorból megörökölt káosz a hangszerek világában
A reneszánsz ember gondolkodásmódja – a humanizmus
Rendet a rendetlenségben! – a hangszercsaládok kialakulása
Társadalmi igények – a zene változásai: egyre több hangszer a hivatalos kultúráramban
Cisterek, cinkek, szerpentek, theorbák, gambák, clavicordok, sípok, dobok
A hangszerek díszítése
A reneszánsz „csinnadratta” lecsengése
Új zenei műfajok – opera, concerto, concerto grosso, barokk szonáta, barokk Szvit
A hangszerelés kezdetei
Az itáliai barokk
A német barokk
A barokk kamarazenekarok – sok vonós, kevesebb fúvós, még kevesebb ütős
Az orgonapont és a continuó hangszerei
Barokkos túlzás – a hangszerek díszessége, mint valós igény
A zeneelmélet megújulása – Werkmeister és Rameau
A hangszerkészítés szakmai szabályainak egységesülése
Christofori
Stradivari
. A klasszicizmus és hangszerei – a szimfonikus zenekar (PPT) A romantika és hangszerei – zongora, mint bútor (PPT) 5 óra/5 óra
A rokokó – a barokk „túllihegése” – átvezet a klasszikus letisztulásba
A gambák kora lejárt – a nélkülözhetetlen bőgő
Új műfajok – szimfónia, vonósnégyes
A hangszerek modernizálódása – zenei igények
A technika fejlődése és a hangszerek modernizálódása – az ipari forradalom hatásai
A zene és a többi művészet – a képzőművészet fogalma (Goethe)
A hangszerek küllemének egyszerűsödése
A polgári világ térhódítása kihozza a romantikát – társadalmi igények a művészetekben
A romantikus zene kiköveteli a modern hangzásvilágot
A romantikával megjelenő modern vonós hangszerek és vonók – ma is ezeket használjuk
A romantika fúvós hangszerei
A koncerthárfa
Ütőhangszerek
A „zenei” zongora
A „polgári” zongora
Hangszer ikonográfia – a képek, mint a korhű hangszerek készítésének alternatív ill. kiegészítő forrásai (PPT)Arány–elméletek; ókor, középkor, reneszánsz 5 óra/5 óra
Hangszerábrázolások az ókortól napjainkig
Festmények és szobrok a hangszerekről – út a hárfázó-chitarázó rabszolgától a Középkori szentek trombitáin át Chagall hegedűihez
Ábrázolás és jelentéstartalom (szimbolika)
Számrendszerek az ókorban
Számrendszerek a középkorban: az arab számok elterjedése – a tízes számrendszer
Az aranymetszés – Fibonacci
A természettudományok és a művészetek
Az arányok szerepe a művészetekben és az építészetben – Leonardo és mások
. Praktikum és esztétikum (kiselőadás)Klasszikus és népi hangszerek (PPT) Az írott és az íratlan kultúra hangszerei 5 óra/5 óra
Változó témák, változó vázlatok
Az írástudók
A „népi”-ség
Virdung a szabályos és a szabálytalan zenéről
A zenei megfelelés követelményei – hivatalos kultúra, marginális kultúra
Praetorius a kor hangszereiről
A népi kultúra Kelet- és Nyugat Európában
Az írott és az íratlan kultúra – Honti János
A hangszerek felosztása, osztályozásuk szükségessége és története. Hangszertörténeti források – forrásolvasási gyakorlat 5 óra/5 óra
Boethius
Pythagorasz
Virdung
Praetorius
Sachs és Hornbostel
Vázlat
Változó témák, változó vázlatok
A céhek története – iparművészet, mestermunka. Két műhely összehasonlítása A hangszerész szakmák összehasonlítása (kiselőadás 5 óra/5 óra
A kézművesség fogalma
Az ipar fogalma
A művészet fogalma – kevéssé egzakt
A mesterhangszer fogalma
A szériahangszer
A hangszer kötődése a művészethez és az iparhoz
Ipari hangszerkészítés
Kézműves hangszerkészítés
Vázlat
Változó témák, változó vázlatok
Népi motívumok (PPT)Múzeumi órák, könyvtárak, levéltárak 6 óra/6 óra
Változó témák, tartalmak, helyszínek.
A szakdolgozat – hogyan írjunk tudományos publikációt? 6 óra/6 óra
Vázlat
Témaválasztás
A plágium
A forrásanyagok felkutatása
Forráskritika
Az idézet szabályai
A lábjegyzet
A szakdolgozat formai szabályai
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem, múzeum, könyvtár
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált
kifejtése.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
1.
|
magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
elbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
kiselőadás
|
|
|
x
|
|
4.
|
megbeszélés
|
|
|
x
|
|
5.
|
vita
|
|
|
x
|
|
6.
|
szemléltetés
|
|
|
x
|
|
7.
|
kooperatív tanulás
|
|
|
x
|
|
8.
|
házi feladat
|
|
|
x
|
|
9.
|
egyéb: dolgozatírás
|
|
|
x
|
|
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
1.1.
|
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.7.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
|
2.1.
|
Írásos elemzések készítése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
Leírás készítése
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
Tesztfeladat megoldása
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
2.7.
|
Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
3.
|
Komplex információk körében
|
3.1.
|
Esetleírás készítése
|
|
|
x
|
|
3.2.
|
Elemzés készítése tapasztalatokról
|
|
|
x
|
|
3.3.
|
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján
|
|
|
x
|
|
3.4.
|
Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után
|
|
|
x
|
|
3.5.
|
Utólagos szóbeli beszámoló
|
|
|
x
|
|
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
Anyagismeret tantárgy 52 óra/52 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
Az anyag- és gyártásismeret tanításának célja a szakmai gyakorlat megalapozása, előkészítése. Feladata, hogy a tanulók részére korszerű anyagközpontú alapképzést adjon a hangszerkészítő szakmák bármelyikéhez.
Ismertesse meg a tanulóval
- a szakágakban használatos alap-, segéd- és speciális anyagokat, azok szerkezetét, tulajdonságait
- a fenti anyagok rövid előállítási módját, rendeltetését, felhasználási módját, gyakorlati alkalmazását
- az anyag- és gyártásismereti jelenségeket, eljárásokat, azok jellemzőit, összefüggéseit
- az anyagféleségek akusztikai tulajdonságait
- az anyagkiválasztás, a minőség és a hangzás kapcsolatát
- az anyagkiválasztás hatását a hangszer tartósságára és használhatóságára nézve
Az első évfolyam a faanyaggal kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze, a második évfolyam a fémek anyagismeretével foglalkozik. A harmadik évfolyam tananyaga két csoportra osztva tartalmazza a szakágak speciális anyagkészletét.
Az első csoport a fafúvós, rézfúvós, orgona és az ütős szakágak anyagait rendszerezi. A második csoporthoz tartoznak a cimbalom, zongora, vonós- és pengetős szakágak.
| 