A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
Szakmai ismeret rézfúvós tantárgy 16 óra/16 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
A hallgatók ismerjék meg a hangszercsoport egyes tagjait, azok készítésének és javításának lépéseit, módjait, valamint e műveletek alapanyagait, szerszámait és eszközeit. Ismerje a hangszerek alapvető akusztikai, statikai, játszhatósági, stilisztikai és esztétikai jellemzőit. Legyen képes szakmai felügyelet és irányítás mellett közepesen nehéz javítási feladatokat is elvégezni. Szakmai felügyelet és irányítás mellett képes legyen hangszert építeni kapott építési tervek és vázlatok alapján.
Értse és értelmezze a hangszer kapcsolatát a többi hangszerrel, helyét a zenei és az általában vett kulturális közéletben, tudjon tájékozódni a művészettörténet, a zene- és hangszertörténet sok évszázadon áthúzódó stíluskorszakinak világában.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépek
Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek
Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztés
Kémia: oldatok, műanyagok, ragasztók
Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet
Történelem: magyar- és egyetemes történelem
Irodalom: magyar- és világirodalom
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés A szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek.
A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak..
Témakörök
. Alapfogalmak, zene- és hangszertörténet; a hangszerek felosztása 1 óra/1 óra
Kultikus célra használt fúvósok
A harsona kialakulása
Natúr hangszerek hajlítás nélkül
Kürtök, erdei kürtök
A tolószerkezet kialakulása a harsonáknál
A hangolócsövek, karikák szerepe
A forgóventil feltalálása (Blühmel)
A gépezet és a váltók hang- és légoszlop változtató szerepe; a hangszerek felosztása: idiofon, membranofon, aerofon, chordofon, elektrofon
A szakterület hangszereinek osztályozása, méret, hangolás, mechanikai megoldások alapján 1 óra/1 óra
Gép nélküli rézfúvósok, a fanfár, a jelzőkürt, a postakürt, a tolóharsonák
Kishangszerek csoportja: trombiták C trombita, D trombita, B trombita, B szárnykürt, D piston, C-B piston, C-B kornett, Es trombita, basszus trombita
Középhangszerek: harsona F-B-Es hangolás, basszusharsona, F-B-Es vadászkürt, diszkantkürt, tenorkürt, baritonkürt
Basszus hangszerek: F-B-Es helikon, F-B-Es tuba, suzaphon, császárhelikon és tuba
A korpuszkészítés folyamata, alapanyagok, lemezméretek, vastagsági mérethatárok 3 1 óra/1 óra
Sablonkészítés (tervezés vagy másolás)
Felrajzolás, szabás
Élek frissítése – fogazás
Kettéhajtás – fogak lezárása
Verőforrasz felrakás
Forrasztás – kovácsolás – lágyítás – savazás
Áthúzás üllőn – kerekítés
Kiemelés külső modellre – lágyítás – savazás
Fémnyomás belső modellre (fém) esztergálás csiszolás
Lágyítás a hajlítás helyén
Ólomöntés
Hajlítás – ránckalapálás – lyukfában
Kiolvasztás – átreszelés – csiszolás, polírozás
A rézfúvós hangszerek készítésének és javításának gépei – felépítés, működés, használatuk szabályai 1 óra/1 óra
Gépi lemezolló – lemezhajlító
Körolló
Fémnyomópad
Esztergapad – revolveresztergák
Présgépek – golyós – excenter
Csiszológép – köszörűgép
Fúrógép – kézi – asztali – állványos
Forrasztópisztoly
Csőhúzógép
.A javítás és készítés során használt kéziszerszámok – használatuk szabályai 1 óra/1 óra
Kézi ollók (egyenes – kacsacsőrű)
Fakalapácsok – fazonkalapácsok
Üllők – egyengetőlapok (steklik)
Különböző kézi hántolók
Fogók, lyukfa a hajlításokhoz
Golyózó szerszámok a huzalhajlításokhoz
Recézőkerék, pertlizőkerék
Lyukvasak – igazítóvasak – dornik
Lyukfák foltok és platnik készítéséhez
Fúrók – menetfúrók – menetmetszők
Simítóvasak – ránckalapáló idomok
Behúzó és becsiszoló szerszámok
Dörzsárak – lyukasztók, satuk
Golyósorozatok
Lehúzó rudak és gyűrűk a csőhúzó géphez
Esztergakések, kézi és gépi esztergáláshoz
Modellek, fémnyomó szerszámok
A középrész, a váltó, a váltóház, a gépezet készítése, és beszabályozása; méretezések, alapszámítások 2 óra/2 óra
Váltóház leszabás – oldalazás – lyukak felfúrása sablonban – fülek illesztése – forrasztás ezüsttel – belső kiesztergálás méretre – menetvágás
Váltókészítés egy vagy két anyagból, a tengely recés illesztése – forrasztás
Az oldallyukak bemarása rózsamaróval, ötszög készítése marószerszámmal esztergapadon
Alsófenék esztergálás – forrasztás a váltóházba – borítólemez felforrasztás – peremezés – recézés – átesztergálás
Zárfenék esztergálás – illesztés a váltócsapra
Váltó illesztés a váltóházba – a forgó- és állórészek összecsiszolása
Patkólyukak felfúrása a váltóházba – menetfúrás
Gépezetkészítés – öntvények kiszerelése – rugóház esztergálás – nyomókar forrasztás – rugóakasztó kialakítása – rugóház záró tárcsák esztergálása, pontos illesztése
Zsanérok behelyezése szegecseléssel, összecsiszolás olaj és habkő segítségével
Nyomólap forrasztás – a gépezet összeállítása a gépállványon – lábak felszerelése – nyomás beállítása
Fordítók felcsavarozása – patkók felszerelése – parafák beállítása a pontos váltás szempontjából
A korpusz a hajlások, és a huzalok javítása 7 3 óra/3 óra
Tölcsérek javítása – horpadások kinyomása polírozott vason – simítás simítóvassal, forgatással. Egyenes részek igazítása vason simítóvassal. A hajlás lezárása csővel, lágy forrasztással a nyílás akadályozására
Golyózás igazítókalapács segítségével – fokozatos nagyságú igazítógolyókkal – hajlító golyókkal
Huzalhajlások javítása – legalább az egyik huzalszár leforrasztásával megfelelő hajlású igazítóvason – simítóvassal (kinyomással)
Igazítások után esetleg átreszelés simítóreszelővel, átcsiszolás csiszolóvászonnal – polírozás
Gépjavítás menete; frekvenciaadatok 3 óra/3 óra
Szétszerelés és bejelölés után a váltó kopásainak megállapítása, a kopogások megszüntetése, alsófenék domborítás, esetleg betétek behelyezése. Oldalirányú kopás esetén a forgórészek olajos habkővel való bekenése után behúzás, majd becsiszolás
Fordítócsavarok kopása esetén betét beforrasztás vagy csavarcsere
Zsanérkopások esetén csiszolóanyag bejuttatása után behúzás, szegecselés megerősítése
Rugótörés esetén csere, rugótengely kopás esetén behúzás, becsiszolás
Fúvókakészítés folyamata; akusztikai kölcsönhatások 3 óra/3 óra
Öntvény vagy rézrúd befogása az esztergapadba, jelölés a "0" ponton
Oldalazás, homlokesztergálás, központ bejelölés, fúrás méretre
Megfordítás – a szár fúrása – feldörzsölés
Visszafordítás a jelöléshez – szájrész és kehely kialakítás fazonkéssel, vagy másolás kézikéssel lemezsablon alapján
Csiszolás – belső polírozás
Csap készítés – külső esztergálás gépi és kézi, csapon, forgócsúccsal megtámasztva. Külső csiszolás – polírozás
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem, műhelykörnyezet
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
1.
|
magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
elbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
kiselőadás
|
|
|
x
|
|
4.
|
megbeszélés
|
|
|
x
|
|
5.
|
vita
|
|
|
x
|
|
6.
|
szemléltetés
|
|
|
x
|
|
7.
|
házi feladat
|
|
|
x
|
|
8.
|
egyéb: órai dolgozat
|
|
|
x
|
|
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
1.1.
|
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.7.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
|
2.1.
|
Írásos elemzések készítése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
Leírás készítése
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
Tesztfeladat megoldása
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
2.7.
|
Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
3.
|
Képi információk körében
|
3.1.
|
rajz értelmezése
|
|
|
x
|
|
3.2.
|
rajz készítése leírásból
|
|
|
x
|
|
3.3.
|
rajz készítés tárgyról
|
|
|
x
|
|
4.
|
Komplex információk körében
|
4.1.
|
Esetleírás készítése
|
|
|
x
|
|
4.2.
|
Elemzés készítése tapasztalatokról
|
|
|
x
|
|
5.
|
Gyakorlati munkavégzés körében
|
5.1.
|
Műveletek gyakorlása
|
|
|
x
|
|
5.2.
|
Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
|
|
|
x
|
|
6.
|
Üzemeltetési tevékenységek körében
|
6.1.
|
Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján
|
|
|
x
|
|
6.2.
|
Feladattal vezetett szerkezetelemzés
|
|
|
x
|
|
6.3.
|
Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről
|
|
|
x
|
|
7.
|
Vizsgálati tevékenységek körében
|
7.1.
|
Geometriai mérési gyakorlat
|
|
|
x
|
|
8.
|
Szolgáltatási tevékenységek körében
|
8.1.
|
Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés
|
|
|
x
|
|
8.2.
|
Szolgáltatási napló vezetése
|
|
|
x
|
|
8.3.
|
Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
|
|
|
x
|
|
8.4.
|
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
|
|
|
x
|
|
|
