zakmai ismeret (vonós/pengetős/vonókészítő) tantárgy 66 óra/78 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
A hallgatók ismerjék meg a hangszercsoport egyes tagjait, azok készítésének és javításának lépéseit, módjait, valamint e műveletek alapanyagait, szerszámait és eszközeit. Ismerje a hangszerek alapvető akusztikai, statikai, játszhatósági, stilisztikai és esztétikai jellemzőit. Legyen képes szakmai felügyelet és irányítás mellett közepesen nehéz javítási feladatokat is elvégezni. Szakmai felügyelet és irányítás mellett képes legyen hangszert építeni kapott építési tervek és vázlatok alapján, a szükséges alapszámításokkal együtt.
Értse és értelmezze a hangszer kapcsolatát a többi hangszerrel, helyét a zenei és az általában vett kulturális közéletben, tudjon tájékozódni a művészettörténet, a zene- és hangszertörténet sok évszázadon áthúzódó stíluskorszaki világában.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépek
Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek
Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztés
Kémia: oldatok, műanyagok, ragasztók
Biológia: növénytan
Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet
Történelem: magyar- és egyetemes történelem
Irodalom: magyar- és világirodalom
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek.
A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.
Témakörök
Alapfogalmak, zene- és hangszertörténet; a hangszerek felosztása 6 óra/7 óra
A hegedű és az akusztikus gitár működése; az akusztikai folyamatok és a mechanika jelenléte a hegedű és a gitár felépítésében;
Akusztikus és elektromos erősítő rendszerek;
A hangszerek felosztása;
Fogalomértelmezések: a szakma fogalma, feladatköre, szakember, szakértő, mesterhangszer, gyári hangszer;
A hangszertörténet és a zenetörténet párhuzamai;
Stíluskorszakok, esztétikai fogalmak;
. Anyagok, szerszámok, gépek, eszközök. A fa anatómiája, metszetei, előkészítése, tárolása A vonós/pengetős akusztikai erősítő rendszer 6 óra/7 óra
A vonós és pengetős szakmában leggyakrabban használt faanyagok és az enyv;
mérsékelt égövi puha, félkemény és keményfák, egzóták: jellemzőik, fizikai és akusztikai tulajdonságaik, alkalmazásuk;
Enyvek és szintetikus ragasztóanyagok: jellemzőik, fizikai tulajdonságaik és akusztikai hatásuk, alkalmazásuk;
Általános és speciális szerszámok, gépek, eszközök: használatuk, hatékony és balesetmentes bánásmód, karbantartás.
A fa anatómiája; előkészítés, szárítás, tárolás; a faanyag metszetei, a rezonáns készítésének szabályai: anyagismereti, akusztikai és statikai összefüggései
Miért kell a húr rezgéseit erősíteni; a húros hangszerek erősítőrendszerei – akusztikus, elektromos; elektroakusztikus hangszerek; tisztán elektromos hangszerek;
az akusztikus vonós/pengetős erősítő rendszerek felépítése.
Vonós/pengetős hangszerkészítés I.: a rezonáns és a hát; vonós-pengetős összehasonlítás: anyagok, felépítés, akusztika, statika-dinamika, játszhatóság 6 óra/7 óra
A tető (rezonáns) és a hát készítése vonós és pengetős hangszerekhez: anyagismeret, munkafolyamatok, szerszámok, építési szabályok, az akusztikai rendszerben betöltendő szerepük, statikai, esztétikai szempontok
A sík és a faragott lemezek statikai és akusztikai különbözőségei: gerenda / bordázat, berakás / permdíszítés, a hangnyílások;
Vonós/pengetős hangszerkészítés II.: a kávarendszer és a nyak; a menzúra fogalma; Vonós/pengetős hangszerkészítés III.: összeépítés, lakkozás, a hangszer felszerelése; vonós-pengetős összehasonlítás: anyagok, felépítés, akusztika, statika-dinamika, játszhatóság 6 óra/7 óra
A kávakoszorú építése vonós és pengetős hangszerekhez: anyagismeret, munkafolyamatok, szerszámok, építési módok és szabályok, az egyes alkotóelemek – kávalemezek, tőkék, lécek – akusztikai rendszerben betöltendő szerepe, statikai, esztétikai szempontok.
A csiga és a nyak készítése: anyagismeret, munkafolyamatok, szerszámok, építési szabályok, statikai, esztétikai szempontok;
Eltérések és azonosságok a vonós és pengetős hangszerek kávarendszerében;
Eltérések a vonós és pengetős hangszerek nyakfelépítésében: a fémhúros gitárok merevítő pálcája, a bundozott és a bundozatlan fogólap teherbíró képessége; A hangszer összeépítése – nyakbeültetés – vonós és pengetős hangszerek esetében: munkafolyamatok, szerszámok, építési szabályok, statikai, esztétikai szempontok;
Lakkozás: munkafolyamatok, eszközök, szakmai szabályok, esztétikai és akusztikai szempontok;
Felszerelés: kulcsillesztés / hangolómechanikák szerelése, lélek, láb / kombinált húrtartóláb, húrozat, intonáció – a lélek igazítása, a lélek helyváltoztatásának akusztikai és statikai hatásai; A lélek szerepe a vonós hangszerek akusztikai rendszerében, miért nem kell lélek a pengetős hangszerekbe;
A vonó. A vonó és a hangszer meghibásodásai, javításuk szabályai, anyagai, módjai; vonós-pengetős összehasonlítás: megszólaltatás, akusztika, statika-dinamika, játszhatóság 6 óra/7 óra
A vonó európai története;
Alkotórészek – anyagismeret;
Készítés;
Statikai rendszer.
A meghibásodások csoportosítása;
Használatból adódó állapotromlás: a kulcsok és a kulcsszekrény kopásai, a fogólap kopásai, a láb görbülése, a bundok kopásai, a hangszertest kopásai, a nyak bukása, ezek tünetei, a javítás általános szabályai, a szakszerűség és precizitás, mint esztétikai követelmény;
Balesetből adódó sérülések: repedések, törések, amelyek miatt többnyire a hangszer egységének megbontása szükséges – felbontás, „nyakki, nyakbe”;
Hibás építésből származó meghibásodások;A hangszer és a vonó kapcsolata – akusztikai, dinamkai és statikai tényezők, hatások;
Modern és premodern hangszerek és vonók; A különböző vonós és a pengetős hangszerek hasonlóságai, különbözőségei; évvégi ismétlés 6 óra/7 óra
A violacsalád hangszerei – hegedűépítésű és gambaépítésű hangszerek; összehasonlítás: zenetörténeti kor, játékmód, felépítés, anyagválaszték, akusztikai-dinamikai tényezők; pengetősök – lantok, gitárok; összehasonlítás: zenetörténeti kor, felépítés, anyagválaszték, akusztikai-dinamikai tényezők; Hegedű és gitár: megszólaltatás, húrozat, hangolás, tartásmód, szerkezeti felépítés, játszhatóság, anyagválaszték;
Modern hegedű és premodern hegedű: megszólaltatás, húrozat, hangolás, tartásmód, szerkezeti felépítés, játszhatóság, anyagválaszték;
Modern vonó és premodern vonó: tartásmód, szerkezeti felépítés, játszhatóság, anyagválaszték; évvégi összefoglalás, ismétlés.
Nyakbeültetés – menzúra arányok, számítások; a nyakrögzítés modern és premodernmódjai; 6 óra/… óra
Hegedűépítésű vonós hangszerek
A nyakállás szempontjai, a nyakbeültetés menete – új hangszer;
A fecskefarkos illesztés jelentősége: terhelhetősége nem függ a húrozat anyagától;
Gambaépítésű vonós hangszerek
A nyakállás szempontjai, a nyakbeültetés menete;
Különböző pengetős hangszerek – a nyakbeültetés módjai, bundozás.
. A vonós és pengetős hangszerek főegységek bontása nélküli leggyakoribb meghibásodásainak részletes menete, szabályai; A főegységek bontását igénylő és azzal együttjáró hangszerhibák, ezek javítása; a felbontás és a lecsukás művelete vonós és pengetős hangszerek esetében 6 óra/7 óra
A hangszer egységének megbontása hangszerhibák szerint szükséges / nem szükséges
Puskázás, kulcsillesztés
Kulcsszekrény-repedés
Fogólapcsere
Lábvágás
Akusztikus gitár kombinált húrtartó-láb felválása
A bundok kopása
Minden esetben az állapotromlás okai, tünetei, a javítás anyagismereti, Akusztikai és esztétikai szabályai, a javítás menete; A felválás tartalma, okai, tünetei, a javítás anyagismereti, akusztikai és esztétikai szabályai, a javítás menete, a művelet célszerszámai, segédeszközei és -anyagai;
A felbontás szükségessége;
Randos hangszerek – hegedűépítésűek – felbontása és lecsukása;
Randnélküli hangszerek – gambaépítésű vonósok és pengetős hangszerek
Szelvényezett testű pengetősök
A vonó – szerkezete, anyagai, működése, meghibásodások, javítási módok, a hangszer és a vonó kölcsönhatása; Nemestörések és a makktörés 8 óra/10 óra
A szőr kopása – szőrzés;
A csont kopása – csontozás;
Egyéb hibalehetőségek: csavar kopása, bőr / fonás kopása;
Mindezek okai, tünetei, a javítás anyagismereti, akusztikai, statikai és esztétikai szabályai, a javítás menete, a szőrzés műveletének célszerszámai, segédeszközei és -anyagai;
Értelmezések, összehasonlítások: modern vonó, premodern vonó, mestervonó, gyári vonó;
A vonó készítése: áttekintés;
A húrgerjesztés, visszacsatolás, a húr formai változásai; Csak a vonós hangszereknél fordulhat elő;
A kifejezés jelentése;
Lélektörés: nem a lélek törik, hanem a lélek miatt a tető/hát reped;
Gerendatörés: nem a gerenda törik, hanem a tető a gerenda közelében
A hangszer feltételezhető értékcsökkenése;
Makktörés: jellemzően a makk különválása a háttól a berakás mentén;
A fentiek okai, tünetei, a javítás anyagismereti, akusztikai, statikai és esztétikai szabályai, a javítás menete, a művelet célszerszámai, segédeszközei és -anyagai;
Felkészülés a szakképesítő vizsgára 10 óra/12 óra
A teljes tananyag ismétlése
A szóbeli tételek kidolgozása
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem, indokolt esetben műhelykörnyezet
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
1.
|
magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
elbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
kiselőadás
|
|
|
x
|
|
4.
|
megbeszélés
|
|
|
x
|
|
5.
|
vita
|
|
|
x
|
|
6.
|
szemléltetés
|
|
|
x
|
|
7.
|
házi feladat
|
|
|
x
|
|
8.
|
egyéb: órai dolgozat
|
|
|
x
|
|
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
1.1.
|
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.7.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
|
2.1.
|
Írásos elemzések készítése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
Leírás készítése
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
3.
|
Képi információk körében
|
3.1.
|
rajz értelmezése
|
|
|
x
|
|
3.2.
|
rajz készítés tárgyról
|
|
|
x
|
|
3.3.
|
rajz elemzés, hibakeresés
|
|
|
x
|
|
3.4.
|
rendszerrajz kiegészítés
|
|
|
x
|
|
4.
|
Komplex információk körében
|
4.1.
|
Esetleírás készítése
|
|
|
x
|
|
4.2.
|
Elemzés készítése tapasztalatokról
|
|
|
x
|
|
4.3.
|
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján
|
|
|
x
|
|
4..4.
|
Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után
|
|
|
x
|
|
4.5.
|
Utólagos szóbeli beszámoló
|
|
|
x
|
|
5.
|
Gyakorlati munkavégzés körében
|
5.1.
|
Műveletek gyakorlása
|
|
|
x
|
|
5.2.
|
Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
|
|
|
x
|
|
6.
|
Szolgáltatási tevékenységek körében
|
6.1.
|
Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés
|
|
|
x
|
|
6.2.
|
Szolgáltatási napló vezetése
|
|
|
x
|
|
6.3.
|
Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
|
|
|
x
|
|
6.4
|
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
|
|
|
x
|
|
|
