Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépek
Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek
Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztés
Kémia: oldatok, műanyagok, ragasztók
Biológia: növénytan
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A hangszerek működésének, hangjának alapvető meghatározója, hogy milyen anyagból készülnek. Az anyagokat jellemző fizikai, kémiai, mechanikai paraméterek ismerete elengedhetetlen rezgési tulajdonságaik pontos meghatározásához. Mivel ezen jellegzetességek függnek az anyagok megmunkálásától, kezelésétől, az anyagismeretnek meghatározó szerepe van. Kiemelkedően fontos kapcsolatban van az akusztikával.
Ugyancsak fontos a szakmai gyakorlattal történő állandó összefonódása a tantárgynak, mivel az elmélet mindig a gyakorlat elősegítését, más oldalról történő megértését szolgálja.
A szakrajz tantárggyal szintén fontos kapcsolatban van az anyagismeret, mivel az alkatrészek rajzánál feltétlen fel kell tüntetni az anyag minőségét (anyagjelölés).
A fenti tárgyakon kívül a kémia, fizika, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet ide vonatkozó ismeretanyaga ad kitekintést a tanulóknak, amelyekkel többnyire a szakismereti és hangszeresztétika órákon kell foglalkozni s ennek segítségével megteremthető az ismeretek közvetlen kapcsolata.
Témakörök
A fa, mint ipari nyersanyag; a fa biológiája, anatómiája. A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai A szárítás és a gőzölés 1 5 óra/5 óra
A fa általános tulajdonságai
Az élőfa életjelenségei
Az erdők éghajlati és tengerszinti osztályozása
Erdőhasználat, erdősültség
Faanyag-kihasználás, vágásérettség
Fakitermelés
A külső megjelenési forma
Fajsúly, nedvességtartalom, tartósság
Hangtani tulajdonság rugalmasság, szilárdság
Hasíthatóság, kopásállóság
A felhasználás előtti kezelés
Szárítás: természetes, mesterséges
Gőzölés célja, folyamata, hatása
A fa hibái, a gépi és kézi megmunkálás szabályai. Tűlevelű fafajok jellemző tulajdonságai 5 óra/5 óra
Rendellenességek, értékcsökkenések
Az élőfa növekedésénél keletkező hibák
Növényi kártevők okozta hibák
Farontó rovarok okozta hibák
Kezelési hibák
Makroszkopikus ismertetőjelek
A fenyőfélék hangtani tulajdonságai
Lucfenyő, jegenyefenyő, erdeifenyő
Vörösfenyő, douglasfenyő, simafenyő
Lomblevelű és a trópusi fafajok jellemző tulajdonságai. Fűrészipari termékek; vágásirányok, a fa keresztmetszete és hosszmetszetei 3 6 óra/6 óra
Makroszkopikus ismertetőjelek
A fafajok hangtani tulajdonságai
Tölgyfélék, kőris, cseresznye, diófa
Bükk, gyertyán, juhar, hárs, vadkörte
Paliszander, mahagóni, ébenfa
Rózsafafélék
Alapanyagok, méretek
Fűrészáruk furnér, rétegelt lemez,
Bútorlapok forgácslapok, farostlemezek
Ragasztóanyagok – természetes és szintetikus. Felület-előkészítés és a fa pácolásának anyaga 6 óra/6 óra
A ragasztás művelete
Adhéziós erő
A felületek minősége
A ragasztóanyagok csoportosítása
Eredet szerint: állati, nővényi, szintetikus
Kötési sajátságok: kötési idő, hőmérséklet
Tartóssági sajátságok: vízállók, főzésállók
Előállítás, használat
Ragasztástechnika
Bőrenyv, csontenyv, hólyagenyv
Műgyanta ragasztók
Kétkomponensű ragasztók
A fa védelme
Csiszolóanyagok, tapaszok, pórustömítők,
Gyantamentesítők
A felület elszínezésének módjai
Színtani ismeretek
Növényi eredetű pácok, fakivonatok
Földfestékek, fémsópácok
Felületi bevonatok anyagai, furnérozás. Fémek szerkezetéről. Az ötvözetekről 6 óra/6 óra
Filmképző anyagok viaszok: méhviasz, paraffin
Természetes gyanták: sellak, kolofónium, sandarak, damár
Műgyantalakkok: poliészter-, epoxigyanta-lakk
Oldó- és higítószerek: terpentin, lakkbenzin, benzol
Alkohol, aceton lenolaj, kencék
A furnér, fajtái
A furnér tárolása és mérése
A furnérozás munkamenete
A kristályszerkezet és a tulajdonság kapcsolata
Olvadáspont és dermedéspont
Az ötvözet célja
Kísérő- és szennyezőanyagok
Vegyeskristály, fémes vegyület
A vas és ötvözetei, oxidáció. A hőkezelés és edzés. Szerszámacélok, szerszámélesítő anyagok 6 6 óra/6 óra
A színvas tulajdonságai
A vas-szén ötvözetek
A nyersvasak, öntészeti szürkevasak
A hőkezelés módjai, az edzés
A szerszám élsebessége
Ötvözetlen szerszámacélok
Ötvözött szerszámacélok
Az élezés célja, művelete
Köszörűkövek, fenőkövek
Színesfémek és ötvözeteik. Könnyűfémek és ötvözeteik. Kötőelemek: szegek, csavarok, vasalatok. A korrózió elleni védelem. 6 óra/6 óra
Színesfémek, nemesfémek a hangszerkészítő szakmában
A réz tulajdonságai, ötvözetei
Az ón tulajdonságai, ötvözetei
Az ólom tulajdonságai, ötvözetei
A horgany tulajdonságai, ötvözetei
A könnyűfémek
Az alumínium tulajdonságai és ötvözetei
A szerkezeti részek összeépítése
Kötőelemek pántok, zárak
A környezeti hatások
A korrózió és az erózió
A fémek bevonatai
Ötvözés
A galvanizálás
Nikkelezés, krómozás, ezüstözés
A műanyagok fajtái, jelentősége, felhasználása. Egyéb ipari anyagok: csapágy-, kenő-, , csiszoló- és fényesítő anyagok - polírozás és politúrozás 8 6 óra/6 óra
A szénvegyületek
Vegyi folyamatok a műanyaggyártásban
Csoportosítás eredet szerint
Természetes és mesterséges alapúak
Vunkánfiber, celluloid,
Mesterséges alapúak: PVC, polietilén
Hőre lágyuló és keményedő műanyagok
Csapágyanyagok
A súrlódások: kenőolajok,
A viszkozitás
Kenőzsírok
Villamos vezetékanyagok,
Szigetelés anyagai
A felület csiszolása, polírozása
A bőrök rétegei,
Fajtái: marha-, szarvas-, sertésbőr
Műbőrök
Textíliák: gyapjú, filc, nemez
Fóliák
Kiegészítő anyagok, elektromos vezetékek. Speciális szakmai anyagok 6 óra/6 óra
Segédeszköz-anyagok – rétegelt lemez, parafa, filcek, vásznak, plexi, pergamen, stb.
Célszerszám anyagok: acél, ezüstacél, gyorsacél, csapágyacél, bronz, vas, alumínium, ötvözetek
A folyadékigényű felületkezelés anyagai – szintetikus és természetes oldószerek, petróleum, benzin, stb.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
|
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
|
1.
|
magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
megbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
vita
|
|
|
x
|
|
4.
|
szemléltetés
|
|
|
x
|
|
5.
|
házi feladat
|
|
|
x
|
|
6.
|
egyéb: dolgozatírás
|
|
|
x
|
|
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
|
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
|
|
|
|
1.1.
|
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.7.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
|
|
|
|
2.1.
|
Írásos elemzések készítése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
Leírás készítése
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
Tesztfeladat megoldása
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
2.7.
|
Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
3.
|
Képi információk körében
|
|
|
|
|
3.1.
|
rajz értelmezése
|
|
|
x
|
|
3.2.
|
rajz készítése leírásból
|
|
|
x
|
|
4.
|
Komplex információk körében
|
|
|
|
|
4.1.
|
Esetleírás készítése
|
|
|
x
|
|
4.2.
|
Elemzés készítése tapasztalatokról
|
|
|
x
|
|
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
Szakrajz tantárgy 51 óra/52 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
A szakrajz tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a műszaki rajz készítésének alapismereteit, és begyakorolják, mert csak ezekre az általános ismeretekre lehet felépíteni az egyes szakmákra vonatkozó speciális rajzi feladatokat.
A speciális rajzelméleti és rajzgyakorlati ismeretek megtanításával elősegíthetjük a szakkönyvek és egyéb dokumentációk pontos, szakszerű értelmezését a rajzolvasási készséget.
A témákra fordítható óraszámok kis száma miatt a rajzfeladatok nagy része csak házi feladatként készülhet el, ezért a tanórai szakrajz oktatásának célja olyan instrukciók megadása, melyek segítséget adnak a rajz témájának feldolgozásához. A kiadott feladatok segítsék elő a hangszerek, hangszeralkatrészek megrajzolásához szükséges szakmai elmélyülést, a tárgyakról való méretezett vázlatok készítésének begyakorlását, a műhelyrajzok olvasását.
A pontos, gondos, méretezett szerkezeti rajzok készítése segíti a szakmai ismeretek és az akusztika tantárgy keretén belül tanultak megértését, ill. az ott tanultak alkalmazását.
A képzési idő során készült összeállítási rajzok nemcsak formákat, szerkezeteket, méreteket kell, hogy közöljenek, hanem elő kell segíteniük a gyakorlatban kivitelezésre kerülő hangszer, hangszeralkatrészek készítését, a munkamenetek meghatározását.
A szakrajz tantárgy oktatása, követelményeinek elsajátítása rajzok készítésén, rajzolvasáson keresztül meg kell, hogy értesse a hallgatókkal, a szakrajz és a gyakorlat összefüggéseit és elválaszthatatlanságát.
A képzési idő alatt megszerzett rajzi készségeknek – bővítve az akusztikai, szakmai, esztétikai elméleti ismeretekkel – képessé kell tenniük a jelölteket saját szakmájukban a hangszertervezésre, annak színvonalas, esztétikus rajzi megoldására a szakdolgozatban.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek
Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztés
Művészettörténet: stíluskorszakok, hangszertörténet
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A szakrajz, mint a "műszak nyelve" szorosan kapcsolódik a gyakorlathoz és a szakmai ismeret tantárgyhoz.
A pontos, méretezett szerkezeti rajz bemutatja a gyakorlatban alkalmazott szerkezeteket, azok összeépítésének, kialakításának módját.
A rajzokon feltüntetett anyagjelölések, megmunkálási és felületkezelési jelek segítséget adnak az anyagismereti és szakismereti anyagrészek megértéséhez, ill. lehetőséget az ott tanultak alkalmazására.
A hangszerakusztika ismerete tudományosan magyarázatot ad a hangszerméretek meghatározásához, anyagához, különféle anyagok felhasználásához, a rezonánsok kialakításához. Rámutat a hang és felépítés kapcsolatára, segíti a hangszertervezést, ill. azok szakrajzban való megoldását.
Az esztétika, a hangszertörténeti anyag ismerete segíti a rajzi témák megvitatását, a rajzkészítést és a rajzolvasást.
Témakörök
. Bevezető, rajzeszközök, műszaki rajzok fajtái. Méretarány és alkalmazásuk.Rajzlapok, szövegmező. Szabványírás. Vonalvastagságok és alkalmazásuk. A szakma alapvető szerkesztési feladatai. 6 óra/6 óra
Műszaki rajz fogalma, jelentősége
Rajzeszközök és használatuk
Műhelyrajz, alkatrészrajz, összeállítási rajz ismertetése
Rajzlapok méretei, keret, szövegmező elhelyezése, kitöltése
Szabványírás: betűk, számok, írásjelek méretei, alakjuk és rajzolásuk gyakorlása
Egységes szövegkép, folthatás kialakítása
Vastag és vékony vonalak fajtái, alkalmazásuk a műszaki rajzok készítésénél
Alapvető szerkesztési feladatok: érintőegyenesek, érintőkörök, ellipszis, kosárgörbe és csigavonal szerkesztése
Vetületi és axonometrikus ábrázolás. Összetett, csonkított mértani testek ábrázolása, nézetekkel és axonometrikusan 2 6 óra/6 óra
Képsíkrendszer, a merőleges – párhuzamos vetítés elve
Vetületképzés
Gyakorlás: Kocka, téglatest, gúla, henger, kúp és gömb ábrázolása három vetületben
A frontális és egyméretű axonometrikus ábrázolás
Gyakorlás: kocka, téglatest, gúla, henger és kúp axonometrikus ábrázolása
Hasábon lévő kúp vetületei és frontális axonometriája
Csonkított téglatestek vetületi és frontális axonometriája
Metszetek fajtái, jelentőségük. Anyagjelölések és alkalmazásuk. Fakötések ábrázolása nézetben, metszetben és axonometrikusan 6 óra/6 óra
Vízszintes-, függőleges- és homlokmetszet
Forgástesteknél félnézeti- félmetszeti rajz készítése
Kitörések jelentősége, alkalmazásuk
Csomópontok jelölése, készítésükre vonatkozó előírások
Faanyagok, lapanyagok, lemezanyagok, furnér metszeti jelölései, egyedi vagy kisüzemi gyártásnál
Kiegészítő anyagok metszeti jelölései (műanyag, csont, nemez, bőr, fólia, nád, habanyag, vatta, kartonlemez)
Szélesítő toldások fajtái és rajzolásuk
Vastagító toldások rajzolása
Keretkötések, sarok-, "T"- és keresztkötések fajtái és rajzolásuk
Kávakötések fajtái és rajzolásuk
24.3.4. Az egyes szakmákból kiemelt szakmai rajzok készítése. Fémipari, géprajzi alapismeretek. Jelképes ábrázolások 6 óra/6 óra
Hegedűkulcs és hegedűláb műszaki rajza
Furulya nézeti és metszeti rajzai
Hegedű formabetét műszaki rajza
Trombita és tenorkürt fúvókák méretezett félnézeti- félmetszeti rajza
Spanyolgitár oldalfuratos hangolófejének rajzolása három vetületben
Zongoraláb vetületi rajzai, kitöréssel
Hegedűcsiga műszaki rajza
Vonalfajták és alkalmazásuk
Vetületek elhelyezkedése és elnevezésük. Segédvetület alkalmazása
Ábrázolás metszetekkel (egyszerű, összetett, lépcsős, félnézet-félmetszeti, kitöréses és befordított)
Szimmetrikus tárgy ábrázolása. Lemez és fém alkatrészek metszetfelületének jelölése, sík felületek kiemelése. Gépelemek – csavarmenet, menetes alkatrészek, fogaskerék ábrázolása. Rugók (nyomó-, húzó-, forgató- és spirálrugó) ábrázolása nézetben, metszetben és jelképesen
. Áthatások szerkesztése. Méretmegadás, mérethálózat felépítése. Felületi megmunkálások jelölése 6 óra/6 óra
Különféle átmérőjű hengerek áthatása, merőleges tengelyek esetén
Két henger áthatása ferde csatlakozás esetén, a tengelyek azonos síkban helyezkednek el
Két henger áthatása ferde csatlakozáskor, kitérő tengelyek esetén
Csonka kúp és henger áthatása egymásra merőleges tengelyek esetén
Méretmegadás faipari rajzoknál, mérethálózat felépítése
Méretmegadások a géprajzokon
Sugár, átmérő, éltompítás, ív- és húrhossz, furatok méretmegadása
Az egyes szakmákból kiemelt szakmai rajz készítése. Szerkesztést nem igénylő szabadkézi vázlatok készítése a választott szakma hangszereiről, hangszer alkatrészekről 6 óra/7 óra
Orgona fasíp nézeti és szerkezeti rajza
A cimbalom líratest rajza három vetületben
Cselló alsócsap és finomhangoló műszaki rajza
A réztányér nézeti és metszeti rajza
Kéziszerszámok – vésők, gyaluk – műszaki rajzai
Méretarányos szabadkézi rajzok készítésének technikája
Műhelyrajzok készítése
Évzárás 7 óra/7 óra
Az egyes anyagrészek ismeretének elmélyítése
Anyagismétlés
CAD 8 óra/8 óra
A CAD számítógépes program ismertetése
A program használati lehetőségei a tervezésben
A program gyakorlatban alkalmazható lehetőségei
Távlatai a szakmában
|
