|
Otto von Guericke (1602-1686) magdeburgi polgármester. (Magdeburgi féltekék.) Dörzselektromos gép 1672
|
| bet | 3/6 | | Sana | 24.03.2017 | | Hajmi | 180 Kb. | | #2084 |
Otto von Guericke (1602-1686) magdeburgi polgármester. (Magdeburgi féltekék.) Dörzselektromos gép 1672. Isaac Newton (1642-1727, Annus mirabilis: 1666, Principia írásának kezdete: 1684). Bár kifejezetten elektromágnességgel nem foglalkozik (optikával igen, de ekkor még nem világos, hogy ez az elektrodinamika része), viszont szemléletmódja -vagyis a kvantitatív matematikai leírás- uralkodóvá válik a fizikában.
Benjamin Franklin (1706-1790) A villám elektromos jelenség. Villámhárító.
Charles Auguste de Coulomb (1736-1806) Coulomb törvény 1784 (egy kvantitatív erőtörvény szép példája), de neki könnyű dolga volt: ismerte Newton gravitációs törvényét.
Luigi Galvani (1737-1798) Állati elektromosság: eredete a békacombban.
Alessandro Volta (1747-1827) Volta oszlop: hatékony áramforrás 1800.
Hans Christian Oersted (1777-1851) Áram mágneses hatása 1820.
André Marie Ampère (1775-1836) Áramok erőhatása 1821.
Georg Simon Ohm (1787-1854) Ohm törvény 1826.
Michael Faraday (1791-1867) Indukció törvény 1831. Fizikai tér: elektromos és mágneses. Önképző kísérleti fizikus, így függetleníteni tudja magát a távolhatás akkoriban uralkodó elméletétől (Newton).
James Clerk Maxwell (1831-1879) (On Physical Lines: 1864, A treatise on electricity and magnetism: 1873) Faraday térelképzelését önti elméleti formába és teljessé teszi az elektrodinamika elméletét az eltolási áram bevezetésével. Ismerték és tisztelték egymást, bár Maxwell 40 évvel fiatalabb volt, mint Faraday. Treatise: itt még komponenses formában gót betűkkel vannak tárgyalva a dolgok. A mai leírás vektorokra és vektoranalízisre épít.
|
| |
