7. Lehet-e egy mag -bomló úgy, hogy nem bomlik elektronbefogással is?
Megoldás:
feltétele
,
feltétele
,
.
Az elektron-befogásnál az elektron nyugalmi tömege is felszabadul, -bomlásnál a pozitron tömegét is fedezni kell. Ha az utóbbi teljesül, akkor az előbbi is biztosan, de fordítva már nem. A -bomló mag biztosan mutat elektronbefogást is.
8. Az alábbi béta-aktív magok vajon elektront vagy pozitront bocsátanak ki? 103Ag; 127Sn; 141Cs.
Megoldás:
A félempirikus energiaképletet felhasználva:
és adott magokra a következőket kapjuk: 103Ag-ra Zmin 44,8 45, így Ag mag rendszáma 47-ről 45-re csökken, így ez a mag pozitront bocsát ki. 127Sn ón Zmin 54,1 az 50 helyett, így rendszáma nő, tehát elektront bocsát ki. 141Cs cézium Zmin 59,4 az 55 helyett, így ez is elektront bocsát ki.
9. Tegyük fel, hogy 4 db olyan atommagunk van, melynek felezési ideje 15 perc . Mi a valószínűsége annak, hogy a következő 15 percben egyik atom sem bomlik le? És ha 100 atommag van?
Megoldás:
Annak a valószínűsége, hogy egy atom elbomlik a felezési idő alatt, az . Hogy nem bomlik el, annak szintén a valószínűsége. Az atomok bomlása egymástól független, így a négy atom el nem bomlásának valószínűsége . Száz atommag esetében 7,910-31 !
|