A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
|
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
|
1.
|
magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
megbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
vita
|
|
|
x
|
|
4.
|
szemléltetés
|
|
|
x
|
|
5.
|
házi feladat
|
|
|
x
|
|
6.
|
egyéb: dolgozatírás
|
|
|
x
|
|
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
1.1.
|
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.7.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Képi információk körében
|
2.1.
|
rajz értelmezése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
rajz készítése leírásból
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
rajz készítés tárgyról
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
rajz kiegészítés
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
rajz elemzés, hibakeresés
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
rajz készítése Z-rendszerről
|
|
|
x
|
|
2.7.
|
rendszerrajz kiegészítés
|
|
|
x
|
|
2.8.
|
rajz elemzés, hibakeresés
|
|
|
x
|
|
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
Zenei alapismeretek tantárgy 44 óra/43 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy tanításának célja, hogy tanulóival megismertesse és elsajátíttassa az általános zenei ismeretek alapvető tudnivalóit.
A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy foglalkozásai során szükséges annak tudatosítása, hogy a zenének igen fontos szerepe volt és van. A zenei tevékenység legáltalánosabb formái az emberi társadalmak története során igen jelentős változásokon mentek keresztül mind funkcióikat, mind a zenei formákat és zenélési alkalmakat, mind a hangszerek készítési módját és játéktechnikáját tekintve.
Ismertesse meg a tanulókkal:
- az emberi társadalmak kialakulásának főbb állomásait
- az Európán kívüli emberi kultúrákat
- a régészet, a történelem, a néprajz (mint zenetörténeti és hangszertörténeti) források szerepét
- a gazdaság, művészetek (zene) kapcsolatát és egymásra hatását a hangszerkészítésben és általában a zenei életben
- a hétköznapi és tudományos nyelvezet különbségeit
- a korai hangszertörténeti műveket
Ösztönözze a tanulókat:
- a zenei élet eseményeinek figyelmes követésére, a zenei ízlés változásainak meglátására és folyamatos kritikai szemléletére
- az emberi társadalmak zenei életének analógiái és hasonlóságai, az értékek változásainak kritikus megfigyelésére
Fejlessze -módszeresen és sokoldalúan- a tanulók:
- etikai szemléletét és magatartását
- esztétikai ízlését és igényeit mind az igényes zene, mind a hangszerkészítői tevékenység szakszerű művelésében
- képességét a zenetörténet és a társadalmak zenei gyakorlata hangszerkészítői tevékenysége összefüggéseinek felismerésére
- szakirodalom tanulmányozását és felhasználását
- képességét a szakmai folyóiratok szerepének és felhasználásuk módjainak felismerésére
- ismereteit az egyes művészettörténeti korszakok és a hangszerkészítés gyakorlatának összefüggéseiben és a stílusjegyek alkalmazásában a hangszerkészítés gyakorlatában
- igényességét mind a szakmai műhelymunka, mind az iskolai elméleti és írásbeli feladatok elvégzésében
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan
Matematika: arányszámítások, törtek
Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet
Történelem: magyar- és egyetemes történelem
Irodalom: magyar- és világirodalom
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy szoros kapcsolatban áll az iskolában oktatott valamennyi elméleti tantárggyal és a műhelyekben folyó gyakorlati oktató tevékenységgel is.
Az egyes hangszercsoportokkal, és azok elméleti, valamint gyakorlati oktatásával a ZENEI ALAPISMERETEK tantárgy legszorosabb és elválaszthatatlan kapcsolata nyilvánvaló, és a foglalkozások témaköreinél erre folyamatosan szükséges a tanulók figyelmét felhívni.
A SZAKRAJZ követelményrendszere és az ábrázolt, valamint az elkészítendő hangszerek vizuális, látvány jellegű esztétikai kapcsolata kézenfekvő, melynek története és szerepe a zenei írás és ikonográfiai vizsgálatok terén is jelentős.
Az AKUSZTIKA és a hangszerek hangtani teljesítménye ugyancsak kétségtelen, bár ezt többnyire nem tekintik esztétikai jelenségnek (így igen gyakran kimarad a hangszeres tanulmányok anyagából), s ezért kimarad többnyire a zeneesztétikai vizsgálódások köréből is, ezért különösen fontos ennek hangsúlyozása a foglalkozások során. Éppen ezért sajátos a ZENEI ALAPISMERETEK tárgya, hiszen mind a látottak (vizuális), mind a hallottak (akusztikus) együttléte jelenti a tárgy jellemző vizsgálati és szemléleti követelményeit.
Az ANYAGISMERET tananyaga látszik esetleg nehezen kapcsolhatónak a ZENEI ALAPISMERETEK témaköreivel. Nyilvánvalóan megszűnik minden kétely ezt illetően, ha a hangszerkészítéshez,- javításhoz felhasznált anyagok zenei sajátosságait értékes vagy kevésbé értékes zenei (akusztikai) tulajdonságait, vagy éppen a hangszerek történeti fejlődését vesszük figyelembe.
A HANGSZERESZTÉTIKA és a ZENEI ALAPISMERETEK (zeneelmélet, zeneesztétika, zene,- és hangszertörténet) kapcsolatát hangsúlyozottan az akusztika területén tartjuk jelentősnek. A szoros párhuzam és a szintézis megvalósulása a két tárgy előadóinak szoros együttműködésével, és a foglalkozások témaköreinek összekapcsolása segítségével biztosítható.
Témakörök
Hangtan. Hangjegyírás és a ritmus 1 4 óra/3 óra
Természeti jelenség
Rezgések, Hangmagasság, (Hz) hangerő, (amplitúdó) hangérték, hangszín
Részhangok, felhangok sorozata
Rezonancia, rezonátor
Pythagorasz (ie. 500 körül) húrtörvények, felhangok
Aristoxenus (ie. 300 körül) temperálás elmélete
Hangvilla: 1711: John Sore (Normál á:440 Hz) 1939: London 440 Hz
Billentyűzet: (ie. 600 körül) /kb. 1450-ig csak „fehér”, billentyűzet, utána kromatikus
A hangszer meghatározása
Emberi hallás hangtartománya: 16-20.000 Hz
Belső hallás
Az énekhang szólamai: S, MS, A, / T, B, BS
A hangközöket a C hangra építjük fel.
Kulcsok, módosítójelek
Az akkord, hangzat, legalább 3 különböző hang együttes megszólaltatása
Tercépítkezésű hármashangzat
Tercépítkezésű négyeshangzat (kvartépítkezésű…)
Négyfajta hármashangzat: Dúr, moll, szűkített, bővített
Akkordfelbontások
Hangközök és akkordok. Hangsorok, hangrendszerek, hangnemek 5 óra/5 óra
A hangközöket a C hangra építjük fel.
Kulcsok, módosítójelek
Az akkord, hangzat, legalább 3 különböző hang együttes megszólaltatása
Tercépítkezésű hármashangzat
Tercépítkezésű négyeshangzat (kvartépítkezésű…)
Négyfajta hármashangzat: Dúr, moll, szűkített, bővített
Akkordfelbontások
Népcsoport közmegegyezése, befogadása
Pentaton – pentatónia = 5 fokú hangsor, ötfokúság
La pentaton
Dó pentaton
Valószínűleg az ötfokúság ázsiai eredetű.
(Pien hangok, színező, átmenő hangok)
La pentachord (5 egymást követő hang)
Dó pentachord (5 egymást követő hang)
Diatonikus hétfokúság (egész hangokon át)
A Dianetikus hangrendszer hangsorai
Modális vagy egyházi, valamint a dúr és moll hangsorok
Kromatika = színezés, kromatikus hangsor (félhangok sora)
A zenei formákról. Hangszerek és zenekarok 5 óra/5 óra
„Kezdetben vala a ritmus”
A zene alkotó elemei: ritmus, hang, dallam, harmónia, zörej, hangerő
A zenei szerkesztés fejlődése (egysejtűek, többsejtűek)
Egyszólamúság, többszólamúság
Homofon és polifon zenei szerkesztés
Homofon: a vezérszólam önálló, a többi kísér
Polifon: minden szólam önálló
Hang, ritmus, harmónia - ezen alapanyagokból létrehozható zenei egységek:
Motívum, periódus - párbeszéd a zenében,
Periódus = 2-2 motívum, kérdés-felelet
Két különböző periódus társításával, egyszerű kéttagú formát kapunk.
Ellentétek
A visszatérés elvére épül a rondó (Körtánc)
Közjáték vagy epizód a rondótémák között
Utánzásnak fontos szerepe van a zenében.
A fúga részei
Szvit: táncok, karakterdarabok
Szonátaforma
A fúvós hangszerek
A fúvós zene alkalmazása az ókorban
A fúvós és az ütőhangszerek társulása
A furulyafélék elterjedése, népi hangszerek
A kettősfurulya, duda, pánsíp, cserépsípok
Okarina, harántfuvola
Pikoló
Hagyományos felosztás: fa- és rézfúvós hangszerek
Oboa, fagott, angolkürt
Klarinét
Szaxofon
RÉZFÚVÓSOK
Rézfúvóka
Kürtök
Ventil mechanika
Trombita, szordínó
Harsona, tuba
Népi fúvószenekar
A vonós hangszerek, vonós és szimfonikus zenekar. A kamaraegyüttesek 5 óra/5 óra
A vonós hangszerek valószínűleg keleti, ázsiai eredetűek
Korai hangszerek: líra és lantfélék. Az énekhang utánzása
A pengetett és a vonós hang
A violák családja
A gamba és a hegedű összehasonlítása
A vonók különféle formái a 19. századtól a mai napig
A hegedű fénykora a barokk korszak volt
Híres hegedűkészítők a barokk korban
A brácsa elterjedése
A gordonka és a gordon
A nagybőgő szerepe a jazzban
A vonószenekarok a barokkban
Vonósok a romantikus zenében
A cigányzene térhódítása – gardon és a tekerőlant
A szimfonikus zenekar
Az együtt muzsikálásról, mint az élet tartozéka
Kamara = szoba
Kis együttesek néhány hangszer
Consortok – hangszercsaládok
15-16. század a kamarazene fénykora
Hangszerábrázolások
Duó két hangszer muzsikál (Mozart, Bartók művek)
Dal – énekes és zongora
Duett két énekes
Triók
Zongoratrió – Schubert
Több tételes hangszeres művek szvitek
Vonósnégyes
Kvintettek, zongoraötös
A Jazz. A zenetörténet kezdete, korszakai – a természet hangjai 5 óra/5 óra
A 19. századi kamarazenélés gyakorlatában
Az improvizálás
A dob, ritmus szerepe
A fúvósok szóló szerepe
Ragtime európai és az afrikai zene ötvözete
Spirituálé
Gospel
Blues-ének
A beat zene térhódítása
A dixieland, swing
Bartók Béla szerepe
Az elektronikus zenék megszületése
Az ősember zenéje – a tánc, ritmus és a dallam
Idiofon hangszerek
Aerofon hangszerek
Chordofon hangszerek
Az ókori fejlett kultúrák. A középkor zenéje (500-1450 5 óra/5 óra
A letelepedés kora
Ősi államok
A Termékeny Félhold: Mezopotámia, Fönícia, Egyiptom
A zsidó kultúra
Európa ókori államai
Az ókori görög kultúra
Az ókori római kultúra
A Bizánci Birodalom
Az új hódítók
Az őskeresztény egyházi zene.
A gregorián ének: mise, zsolozsma.
A hangjegyírás.
A modális hangrendszer
A lovagi dalkultúra: trubadúr dallamvilág, minnesängerek
A reneszánsz (1450-1600). A barokk korszak (1600-1750) 5 óra/5 óra
Korszakai
Az egyházi és világi műfajok. A hangszeres zene
A zeneelmélet mesterei
Josquin des Prés, G. P. Palestrina és R. Lassus művészete
Kialakulása, korszakai, sajátságok. A vokális zene: az olasz, a francia és az angol opera.
Az oratórium és kantáta. A hangszeres zene műfajai
A. Vivaldi, J. S. Bach és G. F. Händel
A klasszicizmus (1750-1800). A romantika (1800-1900) 5 óra/5 óra
Kialakulása, korszakai, sajátságok.
A vokális zene: az opera.
Hangszeres zenei műfajok: szonáta, szimfónia, vonósnégyes.
W. A. Mozart, J. Haydn, L. van Beethoven
Kialakulása, korszakai, sajátságai.
F. Schubert,
H. Berlioz,
F. Chopin,
C. Saint-Saëns.
Liszt F.
A romantikus opera mesterei
Ahuszadik század 5 óra/5 óra
Az impresszionizmus,
Az expresszionizmus,
A folklorizmus
A neoklasszicizmus.
C. A. Debussy,
M. Ravel,
Sz. Prokofjev
C. Orff.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita)
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.
| 