15.Szakmai ismeret rézfúvós tantárgy 66 óra/78 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
A rézfúvós szakmai ismeret tanításának célja olyan hangszerész szakemberek képzése, akik szakmájukban megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati képességekkel rendelkeznek.
A rézfúvós szakmai ismeret keretén belül a hangszertörténet, a hangszerek készítésének, javításának, technológiai ismerete kapcsolódik más tantárgyak oktatásához is.
A hallgatók ismerjék meg a hangszercsoport egyes tagjait, azok készítésének és javításának lépéseit, módjait, valamint e műveletek alapanyagait, szerszámait és eszközeit. Ismerje a hangszerek alapvető akusztikai, statikai, játszhatósági, stilisztikai és esztétikai jellemzőit. Legyen képes szakmai felügyelet és irányítás mellett közepesen nehéz javítási feladatokat is elvégezni. Szakmai felügyelet és irányítás mellett képes legyen hangszert építeni kapott építési tervek és vázlatok alapján.
Értse és értelmezze a hangszer kapcsolatát a többi hangszerrel, helyét a zenei és az általában vett kulturális közéletben, tudjon tájékozódni a művészettörténet, a zene- és hangszertörténet sok évszázadon áthúzódó stíluskorszakinak világában.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépek
Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek
Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztés
Kémia: oldatok, műanyagok, ragasztók
Biológia: növénytan
Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet
Történelem: magyar- és egyetemes történelem
Irodalom: magyar- és világirodalom
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek.
A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.
Témakörök
Alapfogalmak, zene- és hangszertörténet; a hangszerek felosztása. A szakterület hangszereinek osztályozása, méret, hangolás, mechanikai megoldások alapján 6 óra/7 óra
Kultikus célra használt fúvósok
A harsona kialakulása
Natúr hangszerek hajlítás nélkül
Kürtök, erdei kürtök
A tolószerkezet kialakulása a harsonáknál
A hangolócsövek, karikák szerepe
A forgóventil feltalálása (Blühmel)
A gépezet és a váltók hang- és légoszlop változtató szerepe; a hangszerek felosztása: idiofon, membranofon, aerofon, chordofon, elektrofon
Gép nélküli rézfúvósok, a fanfár, a jelzőkürt, a postakürt, a tolóharsonák
Kishangszerek csoportja: trombiták C trombita, D trombita, B trombita, B szárnykürt, D piston, C-B piston, C-B kornett, Es trombita, basszus trombita
Középhangszerek: harsona F-B-Es hangolás, basszusharsona, F-B-Es vadászkürt, diszkantkürt, tenorkürt, baritonkürt
Basszus hangszerek: F-B-Es helikon, F-B-Es tuba, suzaphon, császárhelikon és tuba
A korpuszkészítés folyamata, alapanyagok, lemezméretek, vastagsági mérethatárok. A rézfúvós hangszerek készítésének és javításának gépei – felépítés, működés, használatuk szabályai 6 óra/7 óra
Sablonkészítés (tervezés vagy másolás)
Felrajzolás, szabás
Élek frissítése – fogazás
Kettéhajtás – fogak lezárása
Verőforrasz felrakás
Forrasztás – kovácsolás – lágyítás – savazás
Áthúzás üllőn – kerekítés
Kiemelés külső modellre – lágyítás – savazás
Fémnyomás belső modellre (fém) esztergálás csiszolás
Lágyítás a hajlítás helyén
Ólomöntés
Hajlítás – ránckalapálás – lyukfában
Kiolvasztás – átreszelés – csiszolás, polírozás
Gépi lemezolló – lemezhajlító
Körolló
Fémnyomópad
Esztergapad – revolveresztergák
Présgépek – golyós – excenter
Csiszológép – köszörűgép
Fúrógép – kézi – asztali – állványos
Forrasztópisztoly
Csőhúzógép
A javítás és készítés során használt kéziszerszámok – használatuk szabályai. A középrész, a váltó, a váltóház, a gépezet készítése, és beszabályozása; méretezések, alapszámítások. 6 óra/7 óra
Kézi ollók (egyenes – kacsacsőrű)
Fakalapácsok – fazonkalapácsok
Üllők – egyengetőlapok (steklik)
Különböző kézi hántolók
Fogók, lyukfa a hajlításokhoz
Golyózó szerszámok a huzalhajlításokhoz
Recézőkerék, pertlizőkerék
Lyukvasak – igazítóvasak – dornik
Lyukfák foltok és platnik készítéséhez
Fúrók – menetfúrók – menetmetszők
Simítóvasak – ránckalapáló idomok
Behúzó és becsiszoló szerszámok
Dörzsárak – lyukasztók, satuk
Golyósorozatok
Lehúzó rudak és gyűrűk a csőhúzó géphez
Esztergakések, kézi és gépi esztergáláshoz
Modellek, fémnyomó szerszámok
Váltóház leszabás – oldalazás – lyukak felfúrása sablonban – fülek illesztése – forrasztás ezüsttel – belső kiesztergálás méretre – menetvágás
Váltókészítés egy vagy két anyagból, a tengely recés illesztése – forrasztás
Az oldallyukak bemarása rózsamaróval, ötszög készítése marószerszámmal esztergapadon
Alsófenék esztergálás – forrasztás a váltóházba – borítólemez felforrasztás – peremezés – recézés – átesztergálás
Zárfenék esztergálás – illesztés a váltócsapra
Váltó illesztés a váltóházba – a forgó- és állórészek összecsiszolása
Patkólyukak felfúrása a váltóházba – menetfúrás
Gépezetkészítés – öntvények kiszerelése – rugóház esztergálás – nyomókar forrasztás – rugóakasztó kialakítása – rugóház záró tárcsák esztergálása, pontos illesztése
Zsanérok behelyezése szegecseléssel, összecsiszolás olaj és habkő segítségével
Nyomólap forrasztás – a gépezet összeállítása a gépállványon – lábak felszerelése – nyomás beállítása
Fordítók felcsavarozása – patkók felszerelése – parafák beállítása a pontos váltás szempontjából
A korpusz a hajlások, és a huzalok javítása. Gépjavítás menete; frekvenciaadatok. 6 óra/7 óra
Tölcsérek javítása – horpadások kinyomása polírozott vason – simítás simítóvassal, forgatással. Egyenes részek igazítása vason simítóvassal. A hajlás lezárása csővel, lágy forrasztással a nyílás akadályozására
Golyózás igazítókalapács segítségével – fokozatos nagyságú igazítógolyókkal – hajlító golyókkal
Huzalhajlások javítása – legalább az egyik huzalszár leforrasztásával megfelelő hajlású igazítóvason – simítóvassal (kinyomással)
Igazítások után esetleg átreszelés simítóreszelővel, átcsiszolás csiszolóvászonnal – polírozás
Szétszerelés és bejelölés után a váltó kopásainak megállapítása, a kopogások megszüntetése, alsófenék domborítás, esetleg betétek behelyezése. Oldalirányú kopás esetén a forgórészek olajos habkővel való bekenése után behúzás, majd becsiszolás
Fordítócsavarok kopása esetén betét beforrasztás vagy csavarcsere
Zsanérkopások esetén csiszolóanyag bejuttatása után behúzás, szegecselés megerősítése
Rugótörés esetén csere, rugótengely kopás esetén behúzás, becsiszolás
Fúvókakészítés folyamata; akusztikai kölcsönhatások. Korpuszsablon szerkesztés, (az átmérők kiszerkesztése tekintettel a fogazási mélységre). 6 óra/7 óra
Öntvény vagy rézrúd befogása az esztergapadba, jelölés a "0" ponton
Oldalazás, homlokesztergálás, központ bejelölés, fúrás méretre
Megfordítás – a szár fúrása – feldörzsölés
Visszafordítás a jelöléshez – szájrész és kehely kialakítás fazonkéssel, vagy másolás kézikéssel lemezsablon alapján
Csiszolás – belső polírozás
Csap készítés – külső esztergálás gépi és kézi, csapon, forgócsúccsal megtámasztva. Külső csiszolás – polírozás
Tölcsérátmérő meghatározás
Menzúra meghatározás
Korpuszhosszúság méretezés
Átmérők kiszámítása után a csőkerületek felmérése a megfelezett lemezre
Fogazásráhagyás felszerkesztése
Fogak távolságának meghatározása a sablon különböző pontjain
Váltó és váltóházfül készítés a két mechanika, a forgó- és perinettventil összehasonlítása. Külsőrugós és a belsőrugós gépezet. 6 óra/7 óra
Szimpla – dupla – triplaváltók
A perinettventilek szerkesztése, csövek beültetése a váltókba
A béléscsövek kiszerkesztése lemezre, kinyomógolyó és alumíniumdugó alkalmazása
Speciális forrasztások
Külsőrugós géphez rugókészítő szerszám készítése
Előnye, hogy üzemképes marad
Belsőrugó hátránya. Törés esetén leáll
Mindkét esetben a nyomás szabályozható
Belső laprugó beakasztása közvetlen izzítás után
Szorosan egymásban mozgó csövek, huzalok, a tolóharsona papucsok szakszerű illesztése, szerepük. Vízibillentyű megoldások Támaszok szerepe a rézhangszerekben. 6 óra/7 óra
Külső huzalok méretre esztergálása, szegélyező gyűrűk forrasztása, átesztergálása
Belső huzalok átmérő illesztése csőhúzógépen, majd esztergálással, csiszolással
Tökéletes illesztés
Körkörösség fontossága – egyenetlen falvastagság
Tolóharsona huzal esetében fontos az egyenesség – egyengetés – papucsok illesztése a huzalokhoz hasonlóan
Papucsok felforrasztása (húzott papucs a belső huzalból kialakítva)
Becsiszolás – kitörlés – “fényesítés”
Laprugós vízibillentyű – kovácsolt rugó
Huzalrugós vízibillentyű
Golyós megoldású vízibillentyű. Házas – alsórugós nyomóbillentyűk
Bowdennel mozgatott harsona vízibillentyű
Támaszok szerepe a statika szempontjából
Támaszalátétek formája és stílusa
A párhuzamosság szerepe a rézfúvósok esetében
Középvonalak párhuzamossága a csövek esetében
Lemezhajlítások, támaszalátétek, kovácsolással készült támaszok, foltok. Fúvóka belsőrész másolás. Fúvóka esztergálás 6 óra/7 óra
Foltfa – igazítóvas – hajlítás beütéssel
Támaszalátét hajlítás
Lágy rúdból kovácsolt pajzs alakú támaszok pistonokon és helikonokon
Ujjtartó hajlítás esztergált rúdon igazítóvassal
Váltótartó készítés helikonhoz
Védőfoltok készítése és igazítása korpusztoldatokon, korpuszokon, hajlásokon
Repedések javítása foltokkal foltfába ütve, igazítóvason simítva
Forrasztás – átreszelés – csiszolás
Fúvóka belsőrész átrajzolás
Gipszkiöntés – kettéfűrészelés
Felrajzolás lemezre
Kivágás – kireszelés
A fúvóka szájrész átmérő mérés, jelölés a vázlatrajzon
Kehely külsőrész átmérő mérés – jelölés
Vonószár kónusz mérés két ponton – jelölés
Teljes hossz mérés – jelölés
Rajz alapján állandó mérés, közben esztergálás
Kész, javított hangszer összeállítása, beállítása. Elektronikus lehetőségek. Speciális tűz- és munkavédelem. 8 óra/10 óra
A lemezmodell segítségével a kívánt belső átmérő tolómérővel való átmérése
A belsőrész modellhez esztergálása
A szájrészt kialakítása kézi késsel, figyelembe véve a 2/3 részen lévő felfekvési pontot
A külső forma kialakítása csapon az állandóan ellenőrzött vázlatrajz méretei szerint különféle fazonkésekkel
A fúvókaszár kónuszos részének esztergálása, átállított szupporttal a fúvócső méretére
Az elektronika előfordulása és szerepe a rézfúvós hangszereknél
Az „elektronikus rézfúvósok”
A rézfúvós hangzások az elektronikus hangszereken
A rézfúvósok közvetlen elektronikai hangosítása
A rézfúvós műhelyek tűz és baleseti forrásai
Az egyéni védőeszközök használatának szabályai
A forgó mozgó épek eszközök baleseti forrásai
Az elmélet és gyakorlat összefüggései A szakdolgozatok leadása. Felkészülés a szakképesítő vizsgára 10 óra/12 óra
Az elméleti órákon tanultak értelmezése és alkalmazási lehetőségei
Szakelméleti ismeretek, amelyekre a szakma gyakorlati feladatainak tudatos elsajátítására szükség van.
Az elméleti órákon megtanult és szakmai gyakorlatban előforduló technológiai folyamatok jellemzőinek ismerete
A szakdolgozat téma kiválasztása.
A dolgozat anyagával kapcsolatos konzultációs.
Az akusztikai feladatok előkészítése, és a mérés lebonyolítása
Az elkészült szakdolgozat leadása
A teljes tananyag ismétlése
A szóbeli tételek kidolgozása
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem, indokolt esetben műhelykörnyezet
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
1.
|
magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
elbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
kiselőadás
|
|
|
x
|
|
4.
|
megbeszélés
|
|
|
x
|
|
5.
|
vita
|
|
|
x
|
|
6.
|
szemléltetés
|
|
|
x
|
|
7.
|
házi feladat
|
|
|
x
|
|
8.
|
egyéb: órai dolgozat
|
|
|
x
|
|
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
1.1.
|
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.7.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
|
2.1.
|
Írásos elemzések készítése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
Leírás készítése
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
3.
|
Képi információk körében
|
3.1.
|
rajz értelmezése
|
|
|
x
|
|
3.2.
|
rajz készítés tárgyról
|
|
|
x
|
|
3.3.
|
rajz elemzés, hibakeresés
|
|
|
x
|
|
3.4.
|
rendszerrajz kiegészítés
|
|
|
x
|
|
4.
|
Komplex információk körében
|
4.1.
|
Esetleírás készítése
|
|
|
x
|
|
4.2.
|
Elemzés készítése tapasztalatokról
|
|
|
x
|
|
4.3.
|
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján
|
|
|
x
|
|
4..4.
|
Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után
|
|
|
x
|
|
4.5.
|
Utólagos szóbeli beszámoló
|
|
|
x
|
|
5.
|
Gyakorlati munkavégzés körében
|
5.1.
|
Műveletek gyakorlása
|
|
|
x
|
|
5.2.
|
Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
|
|
|
x
|
|
6.
|
Szolgáltatási tevékenységek körében
|
6.1.
|
Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés
|
|
|
x
|
|
6.2.
|
Szolgáltatási napló vezetése
|
|
|
x
|
|
6.3.
|
Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
|
|
|
x
|
|
6.4
|
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
|
|
|
x
|
|
|