| kötés elméletek: hullámfüggvény elméleti és gyakorlati felhasználásával. Vegyértékkötés:
1.atomorbitálok átfedése
2.több kötés esetén kötésszög=orbitál közti szög,
3. 1x-kötés, legnagyobb e- sűrűség a két atom között (s-s, s-p, p-p) legnyagyobb e-sűrűség a két atommag között
4. 2-3x -kötés és -kötés: szimmetrikusan veszi körül a magokat összekötő tengelyt, e- sűrűsége nem a két atommag közti tengelynél, hanem azt szimmetrikusan körülvéve.
5. nagyobb átfedésre képes atomorbitálok jönnek létre a hibridizáció során.
Hibridorbitálok: többatomos molekulák kovalens kötésszerkezetét és geometriáját adja meg. Átfedési képessége (kötés erőssége) nagyobb, iránya megfelel a molekulában mért kötésszögeknek. Az alapállapotú, párosított vegyértékelektronok promóciójának többlet energia szükségletét fedezi a kov. kötés során felszabaduló energia.
Típusai:
s+plineáris (BeCl2), 180°
s+2psíktrigonális (BCl3), 120°
s+3ptetraéderes (CH4), 109,5°
s+3p+dtrigonális bipiramis (PCl5), 180°, 120°, 90°, ennél nem egyenlő E-júak a hibridorbitálok és az általuk létrehozott kötések
s+3p+2doktaéderes (SF6) 90°
Akár nemkötő elektronpárok is résztvehetnek kialakításában, ezek torzítják a kötésszöget. pl.: NH3 (107°), H2O (104,5°), HCl (180°).
kötés delokalizációja: nem írható le egyszerűen vegyértékkötés-elmélettel, pl. CO32- elektronszerkezete, három létező szerkezet rajzolható fel, melyek rezonanciahibridje, felel meg a valódi e-szerkezetnek. Határszerkezetek rezonanciája alacsonyabb energiaállapotot hoz létre. Átmenetet képez 1x és 2x kötés között: 1 + 1/3 kötés. Helyzete nem rögzített – delokalizált. ->összetett ionok
molekulaorbitál elmélet: az elekronok olyan módosult orbitálon helyezkednek el, mely a kötésben résztvevő mindkét atomtörzshöz tartozik.
| 