|
Atom alkotórészei: elektronok (katódsugárzás), proton (gázkisülésű cső), neutron (+Be kölcs.). Rendszám
|
| bet | 6/57 | | Sana | 07.04.2017 | | Hajmi | 0.87 Mb. | | #3281 |
Elektronaffinitás: (Eaff) az az energiaváltozás, mely a gáz halmazállapotú atom 1 móljának negatív gázionná való átalakítását kíséri. Általában energiafelszabadulással jár (negatív érték). Halogéneké a legnagyobb (nemesgáz-szerkezet elérése miatt), periódikus tulajdonság, befolyásolja még: az elektronhéjak szerkezete, felépülésük törvényszerűségei.
Elektronegativitás: meghatározza milyen erővel vonzza az atom az elektronokat. Abszolút értéke nincs, értéke a szabad atom ionizációs energiájától, kötési energiájától és az elektronaffinitástól függ. Legnagyobb a fluoré (4.0), legkisebb az alkálifémeké. Oszlopon belül ált. csökken.
a/2. A kovalens kötés. Kötő és nemkötő elektronpárok. Kolligáció. Datív kötés. Atomrács. Kötéshossz és kötési energia. Az elektronegativitás. Átmenet kovalens és ionos kötés között.
Kovalens kötés: (klasszikus, Lewis féle elmélet) nagyEN-ú atomokból kötőe-pár sgítségével létrejött elsőrendű kémiai kötés, a molekulák (elektromosan semleges), az atomrácsos anyagok jönnek így létre.
szabad atomokból molekulák jönnek létre, az elektronjaik új elrendeződése folytán. Stabilabb állapotba kerülnek, a nemesgázszerkezet kialakítására törekednek. Párosítatlan spinű elektronjaik (vegyértékelektron) kerülnek kötésbe. Azokat az elektronpárokat melyek nem vesznek részt a kötésben nemkötő e--pároknak hívjuk. A kettőskötést 2, a hármast 3 vegyértékelektron hozza létre.
|
| |
