| London-féle erők apoláris atomok v. molekulák között lépnek fel, pillanatnyi polarizáció eredményeként: a molekula szimmetrikus elektronfelhője ilyenkor egy pillanatra eltorzul, deformálódik, asszimetrikus lesz, ez a szomszédos molekula polarizációját is kiválthatja. Annál nagyobbak, minnél több ez egy molekulára jutó elektronok száma annál távolabb helyezkednek el az atommagtól annál könnyebben polarizálható az elektronfelhő átmeneti dipólust kialakítva.
- függ a molekula alakjától pl: C5H12 izotópjai a nagyobb kölcsönhatási felület erősebb London-erők létrejöttét teszi lehetővé magasabb forráspont.
- térben nem irányított
- az erősebb intermolekuáris kölcsönhatások (pl: H-híd) gyakran elnyomják.
Dipólus-dipólus: olyan molekulák közt, melyek dipólussal, dipólusmomentummal rendelkeznek – a molekulán belül + és – pólus különböztethető meg.
Feltételek: -poláris kov. köt.;
-molekula szerkezete dipólusos H2O (=1,84D–debye), NH3 (=1,47D) A dipólusmolekulák úgy orientálódnak, hogy ellentétes centrumaik egymás közelébe kerüljenek.
- irányított és szorosabb, térben közelibb kapcsolat mint a van der Waals kötés
- hasonló molekulatömeg, ill. közel azonos számú elektront esetén a dipólusmomentum növekedése egyre magasabb forráspont értékekben nyilvánul meg. Csökkenő dipólusmomentum viszont nem feltétlenül eredményez forráspont csökkenést (pl: HCl, HBr, HI), mert a halogénatomok polarizáltságának növekedése kedvez a London-féle kölcsönhatások kialakulásának, ami felülmúlja a dipólusmomentum csökkenéséből adódó dipól-dipól kölcsönhatások gyengülését.
Hidrogénkötés: legerősebb intermolekuláris kölcsönhatás, feltétele: poláros H-kov. kötés (minél polározottabb: NOF), nemkötő elektronpárral és H-nel rendelkező nagy elektronegativitású atom(NOF).
Tulajdoságai: alkoholok, karbonsavak tulajdonságait, forráspontot befolyásolja; makromolekulák térszerkezetének kialakításában fontos szerep (fehérjék, nukleinsavak); térben irányított
legerősebb ha a H lineárisan helyezkedik el (fehérje alfa-hélix). kötéshossza kb. 2xe az elsőrendű kötésekének. (a/6. A kémiai anyagok a hőmérséklettől és a nyomástól függően háromféle – szilárd, folyékony és gáz - halmazállapotot különböztetünk meg. A kinetikaiE (függ T) és a molekuláris kölcsönhatások (kémiai kötések) Ejának viszonya szabja meg a halmaz részecskéi között az átlagos távolságot.
Gázállapot: a molekulák átlagos kinetikus energiája meghaladja a molekulák közötti átlagos vonzóerők nagyságát.-> Vváltozó, alak változó, ρ kicsi
Ideális gáz kritériumai=kinetikus gázelmélet: molekulák egyenes vonalú egyenletes mozgásban vannak, de ütközhetnek.
|
