|
a) a gázmolekulák pontszerű gömböknek tekinthetőek, saját térfogatuk elhanyagolható
b)
|
| bet | 15/57 | | Sana | 07.04.2017 | | Hajmi | 0.87 Mb. | | #3281 |
a) a gázmolekulák pontszerű gömböknek tekinthetőek, saját térfogatuk elhanyagolható
b) egymással és az edény falával tökéletesen rugalmasan ütköznek;
c) a molekulák között kötések elhanyagolhatóak
d) a gázmolekulák kinetikus energiáját a hőmérséklet szabja meg Ek=3/2RT;
e) azonos hőmérsékleten, azonos számú gázmolekula kinetikai energiája megegyezik és független a gáz anyagi minőségétől.
A hőmérséklet csökkenésével a részecskék kinetikus energiája csökken, közöttük számottevő vonzóerők működnek – kondenzált fázisba kerülnek (folyékony -rendezetlen mozgásban, szilárd -rögzítettek, 3Ds szerkezet). A molekulák energiaeloszlása szerit egy kis hányaduknak az átlagosnál nagyobb kinetikus energiája van, ami elég a gázhalmazállapotba való átmenetelhez. Szilárd anyag felett szublimálációval, folyékony felett párolgással meghatározott gőznyomás alakul ki, mely zárt edény esetén egyensúlyi gőznyomást ad (ua. párolog, mint amennyi kondenzálódik). Hőmérséklet emelésével nő a telített gőz nyomása, a térfogat változtatásával nem változik. A telített gőz nyomása/tenziója mutatja meg, hogy egy folyadék milyen intenzíven párolog. Forráspont: az a hőmérséklet, ahol a telített gőz nyomása eléri a külső légköri nyomást (0,1MPa). Tenziógörbék (fázisdiagramok): a halmazállapot-változások, fázisátmenetek nyomástól, hőmérséklettől való függését jellemzi. 3 mező, 3 görbe SZH-szublimációs, HF-olvadási-kristályosodási (csaknem párhuzamos y tengellyel – nem függ a nyomástól), HK-párolgási-kondenzációs. H-pont a három fázis egyidejű egyensúlyát jelöli. K kritikus pont amely hőmérséklet felett gázként vislkedik: semmilyen nyomással nem cseppfolyósítható. A sűrűség 4C-on maximális (korcsolya, fémhuzal). Liofilezés: fagyasztva szárítás (fagyaszt majd szublimál) oldatból oldószer (ált. víz) eltávolítása vákuum alatt a nyomás csökkentésével alacsony hőmérsékleten bekövetkező szublimációval. Raoult törvény: (ideális oldatra vonatkozik, a folyadékelegyek frakcionált desztillációjánál használják, szétválasztásra) A oldószerből és B illékony komponensből álló oldat felett az egyes komponensek parciális nyomása (PA, PB) arányos oldatbeli móltörtjükkel (XA, XB), s a komponensek tiszta állapotban mért gőznyomásával (PA, PB): PA=XAPA, PB=XBPB. Az oldat gőznyomása Pold=PA+PB. Reális oldatoknál: A és B molekulák közötti vonzóerő kisebb és nagyobb is lehet mint a tiszta A-A, B-B komponensek között. Ha nagyobb, negatívan tér el R-törvényétől, parciális gőznyomás kisebb mint számítható lenne, képződésük exoterm folyamat. Ha kisebb a vonzóerő, pozitív eltérés, endoterm képződés, a hőmérséklet növelése az oldhatóságot növeli. Létezik olyan összetétel, ahol a forráspont maximumon, gőznyomás minimumon megfelelő összetételnél a folyadék és gőz összetétele megegyezik állandó Tn forrnak, 0,1Mpan nem választhatók szét azeotrop elegy (pl: etanol+víz) Ha az oldat nem illékony B oldott anyagot tartalmaz, akkor PB=0. Az oldószer molekulák egy része az oldott anyaggal való kölcsönhatás miatt kötött, ezért csökken a gáztérbe kilépni képes molekulák száma ua. körülmények mellett tehát az oldat gőznyomása mindig kisebb mint az oldószeré. PA=XAPA XA<1. Az oldat forráspontja magasabb, olvadáspontja alacsonyabb. P=PA.XB Az oldat gőznyomás változása az oldott anyag móljaival arányos, független az oldott anyag minőségétől. Fagyáspont csökkenés-forráspont emelkedés: kolligatív tulajdonságok – az oldat azon tulajdonságai, mely az oldott anyag móljainak számával arányos, de független az oldott anyag minőségétől (oldat tenziója és ozmózisnyomása). tf=Kf.m, ahol tf a fagyáspont csökkenés, m molalitás, Kf arányossági tényező, oldószerre jellemző – megadja 1kg oldószer esetén 1 mol oldott anyag által létrehozott fagyáspont csökkenést (C.kg/mol). tb=Kb.m – forráspont emelkedés. Víz esetén - Kf: 1,86 C.kg/mol, Kb: 0,512 C.kg/mol. Oldatot vizsgálva: TF=TF-tf, TB=TB+tb, ahol TF az oldat fagyáspontja, TF pedig az oldószeré.)
a/6. Gázkeverékek komponenseinek koncentrációja: parciális nyomás, térfogatszázalék. Levegő összetétele. Gázok oldódása folyadékokban. Henry törvénye. Abszorpciós koefficiens.
|
| |
