Az síkhullám felírható kr) alakban, e a k-ra, a terjedési irányra merőleges egységvektor, a polarizációvektor, komplex szám. Ha e állandó, akkor a térerősség mindig állandó irányba mutat, az ilyen síkhullám lineárisan polarizált. Legyen és k-ra és egymásra merőleges két egységvektor. A k irányba terjedő legáltalánosabb síkhullám
alakban írható fel, és komplex szám. Ha fázisuk megegyezik, akkor a síkhullám lineárisan polarizált, polarizációvektora / szöget zár be -gyel, a térerősség nagysága . Ha a fázisok különbözőek, akkor a síkhullám elliptikusan polarizált. Ha és nagysága megegyezik, fázisuk különbsége , akkor a polarizáció cirkuláris, a térerősség
alakú, valós. , , k feszítse ki az x,y,z koordinátarendszert, ekkor
, . Látható, hogy adott pontban az állandó nagyságú térerősség körfrekvenciával forog, jobbra, ill. balra cirkulárisan polarizált síkhullámról beszélünk. E kétféle cirkuláris polarizációjú hullám szuperpozíciójaként is leírhatjuk a k irányba terjedő legáltalánosabb síkhullámot,
(e ie, és komplex számok.
Levezetjük a két különböző dielektrikum sík határfelületén bekövetkező fénytörés és visszaverődés törvényeit. Legyen
a terjedés irányába mutató egységvektorok az ábra szerinti koordinátarendszerben
|