13.8. ábra - Denis Smalley
Denis Smalley (1946–; 13.9. ábra) új-zélandi zeneszerző Wind Chimes című darabjában (1987) fő hangforrásként kerámiacsengőket használt, melyeket magas hangú japán fém szélcsengőkkel, fémrudakkal, zongorahangokkal és szintetizált hangokkal egészített ki. Smalley hangsúlyozottan akuzmatikus szemléletű komponista: a hangokra, mint forrásuktól elszakadt, autonóm jelenségekre tekint. Bár a forrásra való emlékezést és emlékeztetést nem zárja ki teljesen – ahogy ezt tárgyalt művének címe is példázza –, jóval fontosabb szerepet kap nála a hangok elvont texturális jellege, illetve gesztusértéke. Míg Schaeffer az akuzmatikus jelleget pusztán a hangszóró általi közvetítettséggel kapcsolta össze, Smalley műveiben fontos szerepe van a forrástól való eltávolítás drasztikusabb eszközének, a digitális hangátalakításnak. A Wind Chimes a GRM Stúdió 123 rendszerének hangátalakító algoritmusaival készült – s úgy tűnik, nem annyira a hangszóró, mint inkább ezek az algoritmusok képezik azt a „függönyt” vagy „paravánt”, mely a forrás tárgyi valóságától a hallgatót elválasztja.
3. Ellenőrző kérdések:
Ki találta fel a vocodert?
Hogyan működik a granuláris szintézis?
Sorolja fel John Chowning két kompozícióját!
Ki a szerzője a VOX ciklusnak?
Mely zenemű példázza a fizikai modellezésen alapuló szintézist?
14. fejezet - A számítógép hatása az elektronikus zenei gyakorlatra II. – digitális vágás, digitális szintetizátorok, mintavevők és sequencerek
1. A digitális audio munkaállomás (DAW)
Mivel az alkotói fantáziát érthető módon inkább a számítógép azon lehetőségei foglalkoztatták, melyeknek nem volt előzménye az analóg technikában, az elektroakusztikus zene legrégibb és legalapvetőbb eszköze, a magnetofon professzionális igényű számítógépes kiváltására csak meglehetősen későn, az 1980-as években került sor. Bár a digitális hangrögzítés és -szerkesztés feltételei a kezdetektől adottak voltak, a megfelelő vizualizált kezelőfelület (GUI – Graphical User Interface) hiánya akadályozta a számítógép vágóstúdióként történő használatát.
A DAW (Digital Audio Workstation – digitális audio munkaállomás) digitális hangfelvételt, -szerkesztést és -lejátszást végez. Szoftveres fejlesztésében az egyik legaktívabb cég a Digidesing (későbbi nevén Avid Audio). A Digidesign 1984-ben jelentette meg Sound Designer nevű hangrögzítő szoftverét. Már ez a korai verzió is nagyon pontos hullámforma-reprezentációval rendelkezett, ami nagymértékben megkönnyíti a hang editálását (14.1. ábra). A Sound Designerrel két csatornán lehetett destruktív hangeditálást végezni.
14.1. ábra - Sound Designer hullámforma reprezentáció
A Sound Designer 1989-es továbbfejlesztett változata, a Sound Tools már komoly előnyt mutatott az analóg felvevőeszközökkel szemben: úgynevezett nemdestruktív szerkesztést tett lehetővé, amely az átalakításokat az eredeti hanganyag adatainak érintetlenül hagyásával hajtotta végre – így egy-egy hangot akárhányszor el lehetett vágni. A vállalat ezt a programot, mint az „első magnószalag nélküli stúdiót” hirdette. Végül 1991-ben megjelent az eleinte négysávos felvételt lehetővé tevő Pro Tools (14.2. ábra), melynek mai változataiban a sávok száma elméletileg a százat is megközelítheti. A szoftver fejlesztései során egyre inkább megfelelt a professzionális stúdiók igényeinek, mára ténylegesen kiváltva a hangrögzítés és alapvető hangszerkesztés egyéb technikáit. A ProTools mellett számos DAW létezik, mint pl. a Logic Pro, a Steinberg Cubase, a Nuendo stb.
A digitális audio munkaállomások és más zenei szoftverek megjelenése az elektronikus zeneszerzésnek nemcsak gyakorlati, de társadalmi aspektusát is megváltoztatta. Az analóg stúdiókhoz csak a kiválasztottak szűk köre férhetett hozzá, ám a személyi számítógépeken futó programok megjelenésével elvileg bárki elkezdhet tevékenykedni ezen a területen. Az elektroakusztikus zene így eljutott a demokratizálódásnak arra a fokára, amely az ének vagy a hangszeres zene terén jellemző, s ennek pozitív hatása lehet az alkotás színvonalára is, hiszen nagyobb a merítés, és többféle ötlet, szemlélet és igény jelenhet meg, ütközhet, keveredhet egymással.
|
