Az országos széCHÉnyi könyvtár füzetei a képi informáCIÓ

Az elmúlt évszázadok során a tudományos fejlődés minden eddiginél nagyobb hatást gyako­rolt a termelésre és ezen keresztül a társadalomra. A jelentős eredmé­nyeknek köszönhetően a XIX. században a tudomány mindenható erejébe vetett hit is elterjedt. Bár a fenyegető ökológiai katasztrófa árnyékában századunkban ez a hit erő­sen megrendült, a tudományos fejlődés folyamatosan gyarapodó volta, logisztikus jellege nem látszik változni. Ugyancsak hatványozott növekedés jellemzi a tudo­mányos kommunikációt, amelynek keretében zajlik a meglévő ismeretek beépülésével a tudomány szerves fejlődését biztosító állandó és folyamatos információátadás. A Nobel-díjas tudós, Francis Crick ezt így fogalmazta meg: Communi­cation is the essence of science - a tudomány lényege a kommunikáció.¹²⁴ A tudományos infor­mációcsere kettős funkciót tölt be: egyrészt az új ismeretek megszerzését szolgálja, másrészt pedig biztosítja az új eredményekkel járó előjogokat a kutató számára.

A tudományos kommunikáció keretében közvetített ismereteket és azok hordo­zóit, a dokumentumokat a könyvtárügy - vagy ha úgy tetszik, a tájékoztatástudomány - azok anyagi hordozójával együtt mindig egy egységnek tekinti. Annak ellenére, hogy a tudás, az ismeret, és annak hordozója között különbséget lehet és kell is tenni, mégis ezek összetartozó voltát is ki kell hangsúlyozni.¹²⁵ Ahogy Fülöp Géza meg­fogalmazta: “a dokumentum a testet öltött információ”.¹²⁶ (Láttuk már, milyen tév­utakra vezet, ha a médiumot azonosítják magával az üzenettel, a közlés eszközét annak tartalmával. Hauser Arnold megállapításának analógiájára kijelenthetjük: a doku­mentum az információ rögzítésére szolgál, és “sem nem azonos vele, sem nem része” annak.¹²⁷)

Témánk továbbvitele szempontjából szükség lesz az információ és a dokumentum fogalmának leszűkítésére. A tájékoztatástudomány az információcsere során közvetí­tett ismereteket szakmai - közülük a bármilyen eszközzel, tetszőleges hordozón rögzí­tetteket szakirodalmi infor­mációknak nevezi. A biológiai, társadalmi stb. létre vonat­kozó általános jellegű informá­ciók többnyire kívül esnek a könyvtár- és tájékoz­tatásügy hatókörén - így a továbbiakban ezekkel én sem foglalkozom.

A szakmai információ rögzítésének és tárolásának eszköze a dokumentum: egy olyan anyagi objektum, amely rögzített információt tartalmaz, és célja a szakismeretek térbeli vagy időbeli átadása. Tekintettel arra, hogy ebben a fejezetben már elsősorban a könyvtári dokumentu­mokkal foglalkozunk, érdemes talán felidézni a hazai könyvtár- és tájékoztatásügy működését szabályozó egyik rendelet kissé ugyan tautologikus megállapítását is, miszerint könyvtári dokumentum “a könyvtár feladatainak ellá­tásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, folyóirat, egyéb kiadvány, illetőleg szöveg-, kép-, adat- és hang­rögzítés”. A dokumentum rendeltetését az 1989-ben kiadott Akadémiai Kis­lexikon is fontosnak tartotta: információt tartalmazó, könyvtári gyűjtés, ill. dokumentációs feldolgozás körébe tartozó anyag (kézirat, könyv, kép, hanglemez, film).¹²⁸