A hivatkozásokban található rövidítések feloldása




Download 6.4 Mb.
bet21/21
Sana25.03.2019
Hajmi6.4 Mb.
#4514
1   ...   13   14   15   16   17   18   19   20   21

A hivatkozásokban található rövidítések feloldása:


KF: Könyvtári figyelő

OMK: Országos Műszaki Könyvtár

TMT: Tudományos és műszaki tájékoztatás


Az ábrák forrása:


1. sz. Pastore, Nicholas: Selective history... New York, 1971. 9. p. (ld. 27. sz. jegyzet)

2. sz. Pastore, i.m. 91.p.

3. sz. Gregory, Richard: Az értelmes szem. Bp. 1973. 16-17.p.

4. sz. saját szerkesztésű ábra

5. sz. saját szerkesztésű ábra Ádám György: A megismerés csapdái. Bp. 1987. 41.p. alapján

6. sz. Magyar Sándor: Piktogramok kézikönyve, Bp. 1992. 16. p.

7. sz. Magyar, i.m. 47.p.

8. sz. Magyar, i.m. 89.p. (ISO 7001-1989 Közönségtájékoztató grafikus szimbólumok)

9. sz. saját szerkesztésű diagramok

10. sz. Kezelési módokra vonatkozó alap-jelképek értelmezése. MSZ 1729-1979 In: Magyar, im. 97 101.p.

11. sz. MSZ 3500 sz. szabvány az MSZHIR CD-ROM-ról

12-13. MSZ 274/3-81 Villámvédelem c. szabvány az MSZHIR CD-ROM-ról



14. A holland közkönyvtárakban használatos piktogramokat Reina Zeemantól, az Open­bare Bibliotheek munkatársától kaptam Edamban.

1 McLuhan, Marshall: Counterblats. Toronto - Montreal. 1969. 13-14., 79- 80. p. In: Vége a Guten­berg-galaxisnak? Bp. 1985. Szerk. Halász László. 59-60. p.

2 Thienemann Tivadar: Irodalomelméleti alapfogalmak. Pécs. 1931. 70. p.

3 Finkelstein, Sidney: Sense and nonsense of McLuhan. New York. 1968. In: Vége a Gutenberg-galaxisnak? 144-150. p.

4 Hauser, Arnold: A művészet szociológiája. Bp. 1982. 707. p.

5 McLuhan, Marshall: The Gutenberg Galaxy. Toronto - London. 1962. In: Vége a Gutenberg-gala­xisnak? 239-243. p.

6 Chateaubriand-t Manuel Villaverde Cabral idézi. Forrás: Cabral, M.V.: La bibliotheque en mutation. In: Encyclopaedia Universalis. Symposium. 1(1990), 333-339. p. Szövege magyarul megjelent: KF, 36(1990)3-4, 307-311. p.

7 Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 1979. 229-231. p. Telegdi itt Humboldtot idézi.

8 Hauser, i.m. 707-708. p.

9 Boulding, Kenneth E.: It is perhaps typical if very creative minds that they hit very large nails not quite on the head. 1967. In: Vége a Gutenberg-galaxisnak? 105-106. p.

10 Kepes György: A látás nyelve. Bp. 1979. 6-11. p.

11 A MacBride-jelentés. Bp. 1983. 30-31. p.

12 Gerbner, George: Communication and social environment. In: Scientific American, 227(1972)3, 153-160. p. In: Kommunikáció 2. Bp. 1978. Szerk. Horányi Özséb. 250-251. p.

13 Nora, S. - Minc, A.: A számítógépesített társadalom. Bp. 1979. 26. p.

14 Az idézet Guéno, Jean-Pierre: L’avenir commercial des grandes bibliotheques c. kon­ferencia-elő­adásból való. Elhangzott a Nagykönyvtárak jövője konferencián Párizsban, 1990 januárjában. Magyarul: KF, 36(1990)3-4, 298-306. p.

15 Fülöp Géza: Ember és információ. Bp. 1985. 47. p.

16 Kepes i.m. 1979. 5-6. p.

17 Lancastert G. Dalton idézi: The future of the book - crisis or challenge? South African journal of library and information science, 55(1987) 209-213. p. - Bruno Lussato könyvének a címe: Az infor­matikai kihívás. Bp. 1989. - Yoneji Masuda meghatározásának forrása: Az információs társadalom mint posztindusztriális társadalom. Bp. 1988. 149. p.

18 Horányi Özséb: Jel, jelentés, információ. Bp. 1975. 7. p.

19 Fülöp, i.m. 10. p.

20 MacKay, Donald M.: A jelentés helye az információelméletben. In: Kommunikáció 1. 203-213. p.

21 Benjamin, Walter: Das Kunstwerk im Zeitalter seiner technischen Reproduzierbarkeit. In: Schriften I., 1955. 303-312. p. In: Vége a Gutenberg-galaxisnak? 424-430. p.

22 Balogh Jenő: A vizuális ítélet. Bp. 1990. 123-124. p.

23 Gregory, Richard L.: Az értelmes szem. Bp. 1973., 13. p.

24 Parmenidészt és Gorgiaszt Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete c. könyvében idézi. Bp. 1986. 61-62. p.

25 Gombrich, Ernst H.: Művészet és illúzió. Bp. 1972. 24. p.

26 Simonyi, i.m. 213-217. p.

27 Pastore, Nicholas: Selective history of theories of visual perception, 1650 - 1950. New York, 1971. 18-20. p.

28 Huygens, Newton és Locke munkásságát Simonyi ismerteti, i.m. 262., 265 és 276. p.

29 Condillac, Étienne Bonnot de: Értekezés az érzetekről. Bp. 1976. Az utószót Erdélyi Ágnes írta. 397-406. p.

30 Berkeley, George: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások. Bp. 1985. 190. p.

31 Berkeley, i.m. 200. p.

32 Hume, David: Értekezés az emberi természetről. Bp. 1976. 236. p.

33 Simonyi, i.m. 294. p.

34 Condillac, i.m. 344. p.

35 Condillac, i.m. 202. p.

36 Geulincx, Malebranche és Leibniz karteziánus szemlélethez kapcsolódó viszonyát be­mutatja Simonyi, i.m. 275. p.

37 Az elektromágneses fényelmélet kialakulását előkészítő Th. Young, majd Maxwell mun­kásságát ismerteti Simonyi, i.m. 330-332. p.

38 Gombrich, i.m. 1972. 24. p.

39 Váriné Szilágyi Ibolya: Az emberi érzékelés ismeretelméleti értelmezéséről. In: Magyar filozófiai szemle, 13(1969)6, 1019. p.

40 Balogh, i.m. 28-29. p.

41 Pastore, i.m. 80-90. p.

42 Az alaklélektan képviselőinek munkásságáról bővebben Pastore kiváló tanulmánykötetében a 268-319. és Ádám idézett művében (ld. 77. sorszám alatt) a 46-56. oldalakon olvashatunk.

43 Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv az érzékelés folyamán létrejövő képet és a “valamit” ábrá­zoló képet egyazon kifejezéssel jelöli, a továbbiak egyértelmű kifejtése érdekében - ahol szükséges a megkülönböztetés - “észleleti kép”-ként jelölöm az előbbit és “fizikai kép”-ként az utóbbit.

44 Balogh, i.m. 119. p.

45 Ulric Neisser: Megismerés és valóság. Bp. 1984. 30. p.

46 Gregory, i.m. 13. p.

47 Richardsont és Ruskint Gombrich idézi, i.m. 1972. 22. p.

48 Gombrich, i.m. 1972. 245. p.

49 Gregory, i.m. 33. p.

50 Rubin megfordítható ábraalap mintáit Gregory közli, i.m. 17. p.

51 Arnheim, Rudolf: A vizuális élmény. Bp. 1979. 58. p.

52 Wartofsky, Marx W.: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Bp. 1977. 44-46. p.

53 Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Bp. 1993. 492-495. p.

-6 Hámori József: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal... : az emberi agy aszimmetriái. Bp. 1985. 51. p.

54 Balogh, i.m. 130. p.

55 Blakemore, C.: Hogyan csapható be az agy? In: Illúzió a természetben és a művé­szetben. Bp. 1982. 9-50. p.

56 Masland, R.H.: A retina szerkezete. In: Tudomány, 3(1987)2. 54-64. p.

57 Livingstone, M.S.: Művészet, illúzió és a látórendszer. In: Tudomány, 4(1988)3. 58-65. p.

58 Marton Magda: Az állandó tér észlelése. In: Pszichológia, 1(1981), 331-346. p.

59 Sperry-ről és Jackson-ról Hámori ír, i.m. 63., 130. p.

60 Livingstone, i.m.

61 Ryle, Gilbert: A szellem fogalma. Bp. 1974. 19-23. p.

62 A Ryle-idézetek sorra: i.m. 26-29. p., 81. p., 295-310. p.

63 Mérő László: Észjárások. Bp. 1989. 56-60. p.

64 Suzuki, H.: Információáramlás - biokibernetika. In: Journal of the Information Processing Society of Japan, 26(1985)2, 90-99. p. OMK fordítás

65 Tánczos Zsolt: A látás alapfolyamatairól. Bp. 1984. 7-8. p.

66 Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Bp. 15. p.

67 Psychologisches Wörterbuch, szerk. Dorsch, Fr. Meiner, Hamburg, 1959. 64-65. p. In: Lénárd, i.m. 28-29. p.

68 Ösawa kutatási eredményeit Suzuki ismerteti, i.m.

69 Mérő, i.m. 93. p.

70 Váriné, i.m. 1015-1033. p.

71 Wartofsky, i.m. 44-48. p.

72 Schmidt, B.: Az informatika és az általános modellelmélet bemutatása. In: Angewandte Infor­matik, 24(1982), 35-42. p. OMK fordítás

73 Harada, E. - Kaiho, H.: Az emberi információfeldolgozás makromodelljei. In: Journal of the Infor­mation Processing Society of Japan, 26(1985)2, 100-107. p.

74 Atkinson, Shiffrin, Koyatsu, Collins és Quilliam publikációira Harada és Kaiho hivatkozik, i.m.

75 Neisser, i.m. 19. p.

76 A séma Immanuel Kant filozófiai eszmerendszerének is alapfogalma volt, ő transzcendentális sémának nevezte azt a tiszta értelmi fogalom és az érzékelés között lévő valamit , “ami egyfelől a kategóriával, másfelől a jelenséggel azonos nemű kell hogy legyen”. Vö. Nyíri, i.m. 278. p.

77 Neisser, i.m. 20., 60. p.

78 Gibsonra Neisser hivatkozik, i.m. 29. p.

79 Neisser, i.m. 60-61., 68. p.

80 Ádám György: A megismerés csapdái. Bp. 1987. 63-64., 45. p.

81 Mérő, i.m. 94-97. p.

82 Balogh, i.m. 134. p.

83 Wartofsky, i.m. 46. p.

84 Gombrich, E.H.: A látható kép. In: Kommunikáció 2. 1978. 123. p.

85 Kéki Béla: Az írás története. Bp. 1971. 10. p.

86 Kelemen János: A tudat és a megismerés. Bp. 1978. 122. p.

87 Akadémiai kislexikon, 2. köt. Bp. 1989. 315-322. p.

88 Horányi Özséb: Adalékok a vizuális szöveg elméletéhez. Bp. 1975. 144-146. p.

89 Gombrich, i.m. 1978. 124., 138. p.

90 Kjorup, Soren: George Inness és a ‘Hastingsi csata’, avagy hogyan tegyük képpel. In: A sokarcú kép. Szerk. Horányi Özséb. Bp. 1982. 158-172. p.

91 Gombrich, i.m. 1978. 132-133. p.

92 Miklós Pál: Kép és kommunikáció. Bp. 1980. 61-83. p.

93 Gregory, i.m. 31. p.

94 Barthes, Roland: Világoskamra. Bp. 1985. 134. p.

95 Mumford, Lewis: A gép mítosza. Bp. 1986. 242-244. p.

96 Langer, H. Visuelle Gestaltung - visuelle Inflation. In: Format, 17(1985)2. 17-24. p.

97 Balogh, i.m. 122. p.

98 Moles, Abraham: Vers une théorie écologique de l’image? In: Image et communication. Paris, 1972. 49-73. p.

99 Goodman, Nelson: The Way the World Is. In: Review of Metaphysics, 14(1960), 48-56. p. Az idézet forrása: A sokarcú kép. 261. p.

100 Ryle-t Goodman idézi fenti művében. Ryle, Gilbert: Dilemmas. Cambridge, 1954. 75-77. p. For­rás: A sokarcú kép. 261-262. p.

101 Goodman: Két fejezet a Művészet nyelveiből. In: A sokarcú kép. 262. p.

102 Gombrichra Goodman hivatkozik, i.m. 28. p.

103 Nyíri Tamás idézi Lenin Materializmus és empiriokriticizmus c. művét (Bp. 1949. 309. p.), i.m. 355. p.

104 A predikátum egy logikai műszó, amely a tulajdonságokat tükröző gondolatokat jelenti. A kije­lentésekkel szemben - amelyek logikailag lehetnek igazak vagy hamisak - a pre­dikátumok ön­magukban sem nem igazak, sem nem hamisak. Logikai szempontból predikátum mindaz, ami igaz lehet különböző dolgokra - függetlenül a nyelvi formáktól. A logika számára egyaránt predikátum az ember és az ördög, a tündér és a mese, a folyó és a folyik, stb. A predikátum igaz vagy hamis lehet különböző, valós vagy absztrakt dolgokra. Vö. Ruzsa Imre: Szimbolikus logika, I. kötet. Bp. 1984. 71-72. p.

105 Az ebben a bekezdésben található Goodman idézetek sorrendben, i.m.: 28-29., 261., 34-38. p.

106 Morris, C.W.: Szemiotika és tudomány. Bevezetés. In: A jel tudománya. Szerk. Horányi Özséb. Bp. 1975. 45. p.

107 Horányi Özséb bevezető tanulmánya A jel tudománya c. kötetben. Bp. 1975. 9. p.

108 Morris, i.m. 45., 53. p.

109 Barthes, Roland: Válogatott írások. Az utószót Kelemen János írta. Bp. 1976. 255-258. p.

110 Wittgenstein, Ludwig: Logikai-filozófiai értekezés (Tractatus logico-philosophicus). Bp. 1989. 70. p. 5.6 tétel.

111 Jakobson, Roman: Hang - jel - vers. Bp. 1972. 112-113. p.

112 Morris, i.m. 47-50. p.

113 Peirce, C.S.: A jelek felosztása. In: A jel tudománya. 21-24. p.

114 Peirce, i.m. 25-36. p.

115 Krampen, M.: Az építészet szemiotikája. In: A jel tudománya, 543-551. p.

116 Hugo, Victor: Littérature et philosophie mélées. 1834. In: Vége a Gutenberg-gala­xisnak? 107-108. p.

117 Bense, M.: Jel és információ. In: A jel tudománya, 261-284. p.

118 Bense, i.m. 282-284. p.

119 Gombrich, 1978. i.m. 133. p.

120 Shannon, Claude E. - Weaver, Warren: A kommunikáció matematikai elmélete. Bp. 1986.

121 Lábos Elemér: Természetes és mesterséges értelem. Bp. 1979. 107. p.

122 Fülöp i.m. 19. p.

123 Sztumski, J: Az információs rendszerek szociológiája. In: Kommunikáció 2. Bp. 1978. 274. p.

124 Francis Crick gondolatát Fülöp Géza idézi, i.m. 80. p.

125 Horváth Tibor: A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok, Bp, 1978. 11-57. p.

126 Fülöp, i.m. 83. p.

127 Hauser, i.m. 707. p.

128 A könyvtári dokumentumok meghatározása a 3/1975. KM-PM. sz. rendeletben talál­ható ebben a megfogalmazásban. Az ugyanebben az időszakban készült nemzetközi szab­ványok egyikében a kö­vetkezőképpen határozták meg a dokumentum fogalmát: ‘A doku­mentum rögzített információt tar­talmazó és az információ átadására szolgáló anyagi objek­tum.’ In: Adatok tartalma és közlésmódja a mágnesszalagos információcserére szánt doku­mentumokban. NTMIK NME, Bp. 1979. Az Akadémiai kislexikonból vett idézet forrása: 1. kötet, 435. p.

129 Mezőgazdasági és élelmiszeripari könyvtárosok kézikönyve. Szerk. Tószegi Zsuzsanna. Bp. 1981. 10-11. p.

130 Az adatok forrása: saját egyetemi jegyzetek Dörnyey József előadásai alapján

131 Moto-oka, Tohru - Kitsuregawa, Masaru: Az ötödik generációs számítógép : a japán ki­hívás. Bp. 1987. 25-35. p.

132 Summit, R. K.: Az elektronikus információszolgáltatásokról. In: TMT, 37(1990), 403-408. p.

133 Summit, i.m.

134 Az online információkeresés tízéves perspektívája. Az összefoglaló szemlét Roboz Péter készítette. In: TMT, 35(1988), 458-461. p.

135 Az OSZK online adatbázisairól számos cikk ad bővebb tájékoztatást, így többek közt: Berke Barnabásné - Tószegi Zsuzsanna: A Nemzeti Periodika Adatbázis eredményei - tervek a tovább­fejlesztésre. In: KF, 35(1989)2, 135-150. p.; Berke Barnabásné: NEKTÁR: Nemzeti könyvtári átfogó információs rendszer. In: Könyvtáros, 40(1990)9, 527-535. p., Horváth Ádám: Az OSZK online olva­sói katalógusa In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993. jan. 20-22. p.

136 Boss, R.W. - Espo, H.: The use of telefacsimile in libraries. In: Library hi-tech, 5(1987), 33-42. p.

137 Mérő, i.m. 54-55. p.

138 Kohlas, J.: A mesterséges intelligencia - az informatika egy sajátos formája? In: Technische Rundschau, 78(1986)6, 40-47. p. OMK fordítás

139 Kohlas, i.m.

140 Mérő, i.m. 82.,164. p.

141 Thompson, D.: AI - tailormade for librarians. In: Canadian library journal, 45(1988), 73-75. p.

142 Kohlas, i.m.

143 Mérő, i.m. 79-82. p.

144 Rosenfeld, A.: Trends in computer vision. In: National Electronic Conference, 1981. IEEE 1982. B 6.6.1.

145 Telcs András: Optikai karakterolvasó berendezések könyvtári alkalmazása. In: TMT, 35(1988), 439-448. p. A hivatkozott cikkben foglaltaknak ellentmond az utóbbi évek gyakorlata: a régi katalóguscédulák feldolgozására - bármilyen meglepő is - inkább a rekatalogizálást választják. A legnagyobb nemzeti könyvtárak állományát feldolgozó SAZTEC angol cég teljes mértékben elvetette az optikai eljárásokat, és a megfelelő szellemi előkészítés után MARC szerkezetben újra rögzítteti a katalóguscédulák adatait.

146 Yeazel, L.A.: Trends in optical media. In: International journal of micrographics and optical tech­nology, 6(1987), 11-14. p.

-6 Balakrishnan, M.R.: Az optikai információtárolás műszaki alapjai. In: TMT, 35(1988), 492-497. p.

147 Tószegi Zsuzsanna: Optikai információtárolás. In: KF új folyam, 1(1991)4, 623-629. p.

148 Ruokonen, K.: A CD-ROM: csoda és gond? In: TMT, 36(1989), 14-17. p.

149 Az adatbázisról bővebben lásd Tószegi Zsuzsanna: A Nemzeti Periodika Adatbázis CD-ROM-on. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993. november, 20-25. p. A Biblia és az MSZHIR CD adat­bázisokról Biszak Sándor, az ARCANUM Bt. vezetője volt szíves tájé­koztatást adni, tőle kaptam a szabvány-oldalak másolatait is, közlési hozzájárulásával együtt.

150 Heimbürger, A.: Optical disks and image databases. In: Nordinfo - NYTT, No.2(1990), 37-44. p.

151 A MARC formátum kiterjesztéséről a 80-as években számos közlemény jelent meg, a dia­filmekre, a kéziratokra, a fényképekre stb. vonatkozóan külön-külön is. Egy érdekes szakkönyvtári megoldás­ról ld. Roberts, Justine: Matching MARC to a picture collection. In: Information processing and management, 19(1983)3, 131-139. p.

152 Heimbürger, i.m.

153 Oberhauser, O.C.: Interactive multimedia in library and information services. In: Audio­visual librarian, 7(1991), 17-25. p.

154 Hazánkban is hasonló a helyzet: bár pontos adatok nincsenek róla, 1993 végén több százra is tehető a könyvtárak által készen vásárolt, ugyanakkor tudomásom szerint a tízet sem éri el a magyar könyvtárak által kiadott CD-ROM adatbázisok száma.

155 A CD lemezek hálózatba kapcsolásának részleteiről lásd: CD-ROM local area networks. Ed. Norman Desmarais. London, 1991.

156 Price, J.: The Optical Disk Pilot Program at the Library of Congress. In: Videodisc and optical disk, 4(1984), 424-432. p.

157 The American Memory Project : sharing unique collections electronically. In: Library of Congress information bulletin, 49(1990)5, 83-87. p.

158 Szókratészre és Rousseau-ra Manuel Villaverde Cabral hivatkozik (ld. 6. sz. jegyzet).

159 Chen, Ching-Chih: As we think : thriving in the HyperWeb environment. In: Micro­computer informa­tion management, 6(1989)2, 77-79. p.

160 Chen, i.m. 1989

161 Válas György: Információátadás helyett tudásátadás : a nem szekvenciális közlés. In: TMT, 36(1989), 419-427. p.

162 Chaumier, J. - Sutter, E.: L’Hypertexte : une nouvelle approche de l’information. In: Documen­taliste, 26(1989)2, 71-75. p.

163 Chen, Ching-Chih: Large-scale image processing. In: Bulletin of the American Society for Informa­tion Science, Aug/Sept(1987), 15-16. p.

164 Politika for Windows. In: Könyvtári levelező/lap, 5(1993)5, 12, 14. p. és Budapesti kalauz marslakók számára (CD). In: PC World, 3(1994)1, 70. p.

165 Yoneji Masuda: Az információs társadalom mint posztindusztriális társadalom. Bp. 1988.

166 Pelou, Pierre: L’Europe de l’information : programmes, marchés et technologies. Paris, 1990.

167 Eco, Umberto: De Bibliotheca c. munkáját Fogarassy Miklós ismerteti: KF, 35(1989)2, 217-219. p.

168 Cabral, i.m.

169 Salaün, Jean-Michel: Marketing dans les bibliotheques et des centres de docu­mentation. Corvellec, Hervé: Evaluation des performances des bibliotheques : tendances, faiblesses et perspec­tives. Mindkét tanulmány a Bulletin des bibliotheques en France 35(1990)6. számában jelent meg, 346-355., ill. 356-365. p.



Download 6.4 Mb.
1   ...   13   14   15   16   17   18   19   20   21




Download 6.4 Mb.
Bosh sahifa
Aloqalar
    Bosh sahifa
Dərs
Mühazirə
Qaydalar
Referat
Xülasə
Yazı


A hivatkozásokban található rövidítések feloldása

Download 6.4 Mb.