Szín szerint:
A figurativitás szerinti két szélső érték:
-
figuratív (alakos ábrázolás)
-
nonfiguratív (absztrakt)
A technikai minőséget befolyásoló tényezők:
-
kontraszt
-
telítettség
-
kromatizmus
Az ábrázolt tárgy szerinti feltárás gyakorlatilag a tartalmi osztályozás első lépése, melynek fogalmi rendszerét a könyvtári gyűjtemény rendezési elvei szerint kell kialakítani.
3.11 A képi információ mint faktografikus információ
A könyv témája miatt az információk tipizálása közül csak egyet emelek ki: azt a disztinkciót, amely a szolgáltatott információ minősége szerint különbözteti meg a faktografikus, a bibliográfiai és a forrásértékű információt. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a faktografikus információ konkrét kérdésre adott, alfanumerikus tény/adat közlése. A factum jelentése: tény; valóságos (nem kitalált) esemény vagy jelenség, a tény pedig: A valóság egy mozzanata, az, ami van, megtörtént, amit megtettek. Ha elfogadjuk e meghatározásokat, akkor semmi sem indokolja, hogy a valóság egy mozzanataként, valóságos jelenségként kezelt tények közé ne soroljuk be az alfanumerikus adatok mellé az elemi képi információkat is. Egy példával illusztrálva: a mozgássérültek nemzetközileg elterjedt képi szimbólumának alfanumerikus adatokkal való leírása - amely az ábrát alkotó rövidebb-hosszabb vonalak méretét, ezek hajlásszögét, a körív sugarát és középpontját stb. adja meg - nehézkes és bonyolult lenne, ám a grafikai szimbólum a maga képi eszközeivel pontos és teljes mértékben kielégítő választ adó faktografikus információ. A fentiekből következően javaslom az idézett meghatározás kibővítését: a faktografikus információ konkrét kérdésre meghatározott tény, adat közlése alfanumerikus vagy képi jelek segítségével.
Milyen tájékoztatási kérdésekkel találkozhatunk ezen a területen? Nézzünk néhány egyszerű példát és adjuk is meg a válaszokat a képi faktografikus információkhoz sorolható referensz kérdésekre: “Mi a mozgáskorlátozottak nemzetközileg elterjedt szimbóluma?”
Milyen a lépcső-, illetve a háromdimenziós szalagdiagram?
A kérdés: “Mit jelentenek egy ruha kezelési utasításán a következő jelek? Van ezen jelek alkalmazására Magyarországon valamilyen szabványos előírás?” A válasz szerint az ábrák jelentése sorra: “Klórtartalmú készítményekkel nem mosható, nem fehéríthető. Valamennyi, textíliára általánosan használt szerves oldószerrel tisztítható a szokásos műveletek alkalmazásával. A vasalótalp hőmérséklete legfeljebb 110 C. A ruhaneműk kezelésével kapcsolatos jelzéseket a MSZ 1729-1979. sz. szabvány tartalmazza.”
“Melyik szabvány rendelkezik a Magyar Köztársaság címeréről? Milyen a szabványos címerrajz méretezése?” A válasz: “a címerrajzról szóló MSZ 3500. sz. szabvány előírásai szerint a rajz a mérete a címer tengelyére merőleges és a pajzs külső méretével megegyező”.
A bibliográfiai és a forrásértékű információ fogalmi körébe a dokumentumként vagy dokumentumban megjelenő képi információt viszonylag könnyű integrálni. Ismeretes, hogy az önálló (tehát “kézbevehető”) fizikai entitásként létező videokazetta, diafilm, CD-ROM stb. könyvtári feldolgozását már megoldották, így ezek bibliográfiai regisztrálása, illetve az eredeti dokumentumok szolgáltatása nem okoz különösebb gondot. Azoknak az adatbázisoknak a hagyományos keretekbe illesztése, amelyek nem jelennek meg fizikai entitásként, már kevésbé megoldott. Anélkül, hogy a kérdés bonyodalmaiba belemerülnénk, csak egy-két vonatkozást említek meg: hogyan lehet például eldönteni, mi tartozik az adatbázis lényegéhez, tehát mi az, ami adott esetben megőrzendő? Hosszú távon nyilvánvalóan nem elegendő csak az adatokat tárolni, hiszen a rendszert működtető szoftver nélkül ezekhez nem lehet hozzáférni - ugyanakkor egy adott program üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges a számítógép is... Lehet, hogy ezen ma mosolygunk, de száz év múlva már jelentős történeti értéket képviselnének az első hazai adatbázisok is, ezért előbb-utóbb el kell gondolkodnunk azon, hogyan és milyen formában kívánjuk megőrizni ezeket az utókor számára.
|
