Szakmai ismeret (orgonaépítő) tantárgy 66 óra/78 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
A tantárgy tanításának célja
A szakmai ismeret tanításának célja, hogy a tanulók részére korszerű elméleti szakmai tudást, általános szakmai tájékozottságot és alapfokú hangszeres ismereteket adjon, amely alkalmassá teszi őket a mai szakmai követelmények teljesítésére.
Ismertesse meg a tanulóval:
a hangszerek kialakulását, osztályozását, a hangszercsoportok általános tudnivalóit,
az orgonafélék fejlődéstörténetét a magyar sajátságokkal,
a magyar orgonaépítő ipar kiemelkedő egyéniségeit, fontosabb alkotásait, a mai hazai és fontosabb külföldi orgonaműhelyek munkáit,
az orgonafélék történelmileg meghatározott építészeti formáit, módozatait,
az orgonafélék alkatrészeit, az építési és javítási technológiákat,
az orgonafélék restaurálását,
az orgonafélék átépítését, alakítását,
a különböző temperatúra fajtákat, az intonálási és a hangolási módozatokat,
tanulmányi anyagon keresztül az orgonaház stílus változatait és a hangzás sajátságait,
a harmónium felépítését, fajtáit, javításának lényeges mozzanatait.
Tegye fogékonnyá a tanulót az új technikai lehetőségek megismerésére és használatára.
Alapozza meg az egyéni stílus kialakítását, bontakoztassa ki a tanuló alkotó fantáziáját, adjon teret kreatív megnyilatkozásának.
Vezesse a tanulót a szerkezet és a forma összefüggéseinek felismeréséhez, megértéséhez.
Fejlessze módszeresen és sokoldalúan a tanuló:
logikai és technikai képességeit,
gondolkodásmódját, ízlését, stílusérzékét,
hallását, érzékenységét a dinamika és a hangszín különbségeire,
zenei műveltségét, hangszeres tudását.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Fizika: hangtan, fénytörés, mértékegységek, halmazállapotok, anyagok tulajdonságai, egyszerű gépek
Matematika: arányszámítások, százalékszámítás, törtek – egyszerű törtek, tizedes törtek –, függvények, képletek
Geometria: síkidomok, téridomok, területszámítás, térfogatszámítás, szögtartományok, műszaki szerkesztés
Kémia: oldatok, műanyagok, ragasztók
Biológia: növénytan
Művészettörténet: képzőművészetek, építészettörténet, stíluskorszakok, művelődéstörténet, zenetörténet, zeneelmélet, hangszertörténet
Történelem: magyar- és egyetemes történelem
Irodalom: magyar- és világirodalom
Nyelvtan: helyesírás, fogalmazás, beszéd- és szövegértés
A szakmai ismeretek oktatása összefoglaló jelleggel épül a többi tantárgyak ismeretére. Ezért az akusztika, esztétika, anyagismeret, szakrajz, zenei és művészettörténeti ismeretek folyamatosan építendők be az időszerű téma feldolgozásánál. Különösen fontos a szakmai gyakorlattal a folyamatos kapcsolat, ezért a tantárgy elméleti oktatásánál, az alternatív vagy az elmélettől eltérő megoldások különös jelentőséget nyernek.
A fenti tantárgyak mellett kitérhetünk a zeneirodalom, a művészettörténet, az építészet, az ipartörténet, a technikatörténet, az általános kultúrtörténet, ismeretanyagára is, amellyel még teljesebb képet adhatunk a tanulóknak.
Témakörök
A hangszerek kialakulása és osztályozása. Az orgona története, szerkezeti egységei. A magyar orgonaépítő ipar története. 6 óra/7 óra
A hangutánzást és jeladást szolgáló eszközök.
A hangeszközök hangszerré válása.
A társadalmi és a technikai fejlődés hatása.
A népi hangszerek.
Hangszergyűjtemények.
A zenekultúra és a hangszergyártás.
A hangszerek rendszerezésének kísérletei.
A hangszerek mai rendszere.
A víziorgona szerkezete.
Az Aquincumi orgona működése.
Az orgona fejlődéstörténete.
Német, osztrák, morva, cseh hatások.
A magyar orgonagyártás a múlt században.
A mai orgona szerkezeti egységei.
A 20. századi magyar orgonaépítő ipar története.
Jelentősebb mai orgonakészítők és orgonáik.
Az orgonaházak stílusa. A hangzás változása az orgona története folyamán. Az orgona szerkezete. Az orgonabelső elrendezése. A traktúrák és szélládák fajtái, lehetséges kombinációi, összehasonlítása. 6 óra/7 óra
Az orgonaház, orgonaszekrény tagoltsága.
A templomépítészet és az orgona.
Az Aquincumi orgona.
A középkor orgonái (Blockwerk).
A reneszánsz, barokk klasszicista, romantikus stílusjegyek.
A modern, mai orgonaházak.
Az orgonahangzás és a térakusztika.
A felhangok arányának változásai.
Az orgonahangzás a barokktól napjainkig.
Az orgona szerkezetének felépítése.
Orgonaház, fúvómű, sípmű, szélláda, játékasztal, traktúra.
Az orgonabelső elrendezése.
Traktúrák: mechanikus, pneumatikus, elektromos.
Szélládák és traktúrák változatai.
A billentyű- és a regiszterrekeszes szélláda működésének és Hangzásának összehasonlítása.
Az orgonasípok fajtái, felépítése. Felhangok, lábszámozás, menzúra, intonálás, hangolás. A csúszkaláda felépítése és működése. 6 óra/7 óra
A sípok megszólalásának elve.
A sípok részei, hangszíne.
Sípok osztályozása: szerkezet, forma, anyag szerint.
Az orgona felhangjai.
A lábszámozás menzúra.
Intonálás és hangolás kapcsolata.
Az Aquincumi orgona szerkezete.
A szélláda részei: billentyűrekesz, szelepszekrény.
Billentyűszelep, csúszka, síptőke.
A szél útja a csúszkaládában.
A hangrekesz, és a szelep méretezése.
A jó szélellátás próbája.
A hangzás sajátsága.
A kúpláda, táskaláda felépítése és működése. Az orgona fúvóműve, a fúvók fajtái és működése 6 óra/7 óra
A kúpszelep bemutatása.
A kúpláda részei.
Regiszterrekesz (regiszterkancella) kúpszelep, síptőke.
Regisztergép, relé, kondukt (membránléc).
A szél útja a kúpládában.
A regiszterrekesz, és a kúpszelep méretezése.
A jó szélellátás próbája.
A táskaláda felépítése.
Regiszterrekesz (regiszterkancella).
Táskaszelep, síptőke, regisztergép, relé.
Kondukt (membránléc).
A szél útja a táskaládában.
A két rendszer működésének összeghasonlítása.
A hangzás sajátságai
Az orgonaszél fogalma.
A szélnyomás mérése.
A szélnyomás változása az orgona története folyamán.
Fúvótípusok: ék, páhó, szekrény leveles, merítő, úszólemezes láda, tartály.
A fúvók szeleprendszere.
A régi orgonák szíjhúzása.
Az emberi erővel (kéz, láb) történő fújtatás.
Az orgonamotorok elterjedése.
A játékasztal történeti fejlődése. A mai játékasztal felépítése. A diszpozíció. Az orgonasípok fajtái – ajaksípok, nyelvsípok. 6 óra/7 óra
Az Aquincumi orgona játékasztala.
A középkori orgonák "billentyűi".
A kromatikus billentyűzet kialakulása.
A régi mélyoktávok hangjai (rövid, tört oktáv).
A pedálbillentyűzet megjelenése.
A játszószekrény a hátuljátszós orgona.
A különálló játékasztal, helye, mozgathatósága.
A hangterjedelem változásai.
A regiszterkapcsolók változatai.
A billentyűk és a regiszterek elrendezése.
Redőnytalp, henger lábkapcsolók, kollektív kacsolók.
Nyomógombok, kombinációk.
A játékasztal állandó részei.
A játékasztal felépítése a traktúrák szerint.
A diszpozíció és alapelvei.
Nyelvsípok:
- egy nyelvesek,
- az elsődleges hangforrásként működő rezgő lemez: ráccsapó nyelv vagy átcsapó nyelv.
Az ajaksípok:
- nyitottak, födöttek, félig födöttek, átfújók, (fa és fémsípok),
- cilindrikus sípok,
- kónikus.
A sípok alkotóelemei.
Sípok készítése. A táskaláda és a kúpláda 6 óra/7 óra
Fasíp készítés
A síptest lehetséges anyagai.
A mag lehetséges anyagai.
A dugó lehetséges anyagai.
Sípláb, dugónyél lehetséges anyagai.
Hagyományos készítési mód.
Rátett felsőajkak, ajakbetétek, felvágás javítás.
Speciális ajkazások, átfújó fasípok (Querflöte).
Speciális sípok: egybeépített akusztikus sor, félhang szelepes sípok.
Fémsíp készítés.
Lemezkészítés.
Ötvözés.
A melegítő üst felépítése, keverő eszköz, hagymázó vas, salakleszedő, védőruházat, „zinprobe”.
Az öntőasztal hagyományos felépítése.
Az öntőláda.
A kiöntő edény.
A gyalugép.
A lemezötvözés, öntés, esztergálás menete.
A leggyakoribb ötvözetek.
Veszélyek.
Lemezszabás.
Ajkak kialakítása.
Magkészítés.
Lemezfestés.
Lemez fózolása (fémgyaluval, schauberrel).
Magozás.
A síp összeforrasztása.
Polírozás, lábbehúzás, tárolás, csomagolás, szállítás.
Felépítésük és működésük.
A Voith táskaszelepek: Az újrabőrözés lépései.
Walcker táskaláda elvi felépítése.
Az Angster táskaszelep.
A Steinmeyer féle táska-szelep
A kúpláda elvi felépítése.
Az Angster cég szélláda építési módja.
A Rieger cég szélláda építési módja.
Angster és Rieger jellemzők, előnyök - hátrányok.
A csúszkaláda. Síptőke készítése. 6 óra/7 óra
A magyarországi csúszkaládák felépítése a 19. században.
Többféle spund lezárás.
A játék-mechanika kivezetése.
Csúszkák vezető lécei.
A tőkék hézagolása.
Csúszkaláda építés mai technológiával.
Rajzok készítésének szempontjai.
A csúszka járat és a furat méretek meghatározása.
Csúszkák készítése jelző furattal.
Keretkészítés.
Szelepek méretezése.
A láda korpusz leragasztása.
A bordázott keret hagyományos elkészítése kétoldali lemezborítással.
Szelepszekrény készítése, rugótartó, fedél, spund.
Szelepkivezetés ólomsúllyal.
Kiegyenlítő fúvó készítés (zárszelep).
Elektromos vezérlés.
Pneumatikus rásegítő működése.
Kanzelni kieresztő szelepek.
Csúszkatömítő megoldások.
Sípok elhelyezése.
Szabás-összeállítás.
Rajzolás, fúrás.
Raszterek elkészítése.
Sípok rögzítése akasztással.
Fasípok akasztása.
Nyelvsíp raszterek.
Vízszintes trombita rögzítése.
Az elektromos játékasztal. A mechanikus játékasztal 6 óra/7 óra
Kapcsolók, kezelőszervek hagyományos elhelyezési módja:
- a billentyűzetek, pad, pedál méretek,
- az indító kapcsoló,
- a regiszter kapcsolók,
- setzer kapcsolók,
- henger, redőny papucs,
- trittek, pisztonok.
Kapcsolók, kezelőszervek működése:
- érintkező rendszerek,
- regiszter kapcsolók,
- henger kapcsolók: analóg kapcsolók, kódólt fokozat kapcsolók, potméter kapcsolók,
- redőnypapucs: mechanikus, kuplungos és fokozatkapcsolós.
Kopulák:
- elektromos regiszter kombinációk.
Végrehajtó egységek (elektromágnesek):
- szelep mágnesek: szelephúzó m., kúpemelő m., szelepes m., reisner m.,
- csúszkahúzó m., kopula m.
A hátuljátszós pozitív orgonák billentyűzete:
- pergamenos billentyüzet, steher mechanika,
- archaikus méretezések, formák,
- függesztett mechanikás, hátuljátszós, nagyobb orgonák) (18.sz.),
- kétmanuálos orgona (Pusztaszabolcs).
Mai játékasztalok:
- játékszekrény vagy különálló asztal.
A „Spielschrank” mechanikai előnyei.
A különálló asztal funkcionális előnyei.
A billentyűzet és mechanika:
- a függesztett mechanika,
- feszített mechanikák,
A játékasztal bútorzata:
Billentyűzetek: méretek, formák, borítások.
Kétkarú billentyű készítése, alkalmazása.
Egykarú billentyű készítése, alkalmazása.
Archaizáló, 18. századi billentyűzet.
A mechanika keret szerepe, felépítése, készítése.
Kopulák felépítése: Manuál: Doppelwippenkoppel, Schiebekoppel.
Pedál kopulák, velatúra építés problémái.
Mechanikus regiszterhúzás.
Pedál billentyűzet és manuál klaviatúra. Elektronikus lehetőségek. Speciális tűz- és munkavédelem 8 óra/10 óra
Pedál billentyűzet készítése.
Párhuzamos BDO klaviatúra
Osztás és hang szélesség.
Billentési mélység.
Keret mélység.
Teknősség.
Sugarasan megvágott félhangok.
Billentyű hátsó rögzítése.
Elülső megvezetés.
Javítás: pedál klaviatúra fejelés, bélelés, filcezés.
Manuál klaviatúra készítés.
Billentyű fajták.
Rieger és Angster pneumatikus billentyűzet jellemzői.
Az anyag kiválasztása, fúgolása.
Furatok elkészítése.
A ráma elkészítése.
Borítások.
Szétvágás.
Vágások csiszolása, sarkok letörése.
Félhangok készítése, felragasztása.
Pakni méretek, klaviatúrák egymás fölötti elhelyezése.
Fenderzongora.
Digitális zongorák.
Utólagosan beszerelhető elektronokus „szolgáltatások”.
Mintavételezés és szintetizálás.
A szakmára jellemző anyagok sajátosságai.
A szakmában használatos szerszámok és gépek sajátosságai.
Balesetvédelem.
Tűzvédelem.
Érintésvédelem.
Környezetvédelem.
Elmélet és gyakorlat összefüggései. A szakdolgozat. 10 óra/12 óra
A tervezés gyakorlati megvalósítása.
A méretezések gyakorlatba helyezése.
Az esztétika megvalósulása a gyakorlatban.
Az akusztika megvalósulása a gyakorlatban.
Témaválasztás.
A kidolgozás fázisai.
Anyaggyűjtés, forrásanyagok.
Forráskritika.
Idézet és plágium.
Hivatkozások.
Áttekinthetőség.
Szakmaiság.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem, indokolt esetben műhelykörnyezet
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Minden órán dolgozatírás, házi feladatok kiosztása, képanyagok (álló és mozgó) bemutatása, számítógép, kivetítő használata. A szaktanári ismeretátadás mellett a tárgyalt órai témakörök interaktív megbeszélése a tanár és a csoport folyamatos párbeszéde alapján (indukált szakmai vita).
Odafigyelés, koncentrálás, jegyzetelés a tanórákon. Az órai szakmai vitákban, megbeszélésekben aktívan részt venni kérdésekkel és hozzászólásokkal. A rendszeresen kiadott házi feladatok módszeres kutatómunka útján történő tárgyszerű, tantárgyorientált kifejtése.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
|
Alkalmazott oktatási módszer neve
|
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport
|
osztály
|
1.
|
magyarázat
|
|
|
x
|
|
2.
|
elbeszélés
|
|
|
x
|
|
3.
|
kiselőadás
|
|
|
x
|
|
4.
|
megbeszélés
|
|
|
x
|
|
5.
|
vita
|
|
|
x
|
|
6.
|
szemléltetés
|
|
|
x
|
|
7.
|
házi feladat
|
|
|
x
|
|
8.
|
egyéb: órai dolgozat
|
|
|
x
|
|
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
|
Tanulói tevékenységforma
|
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
|
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
|
egyéni
|
csoport-bontás
|
osztály-keret
|
1.
|
Információ feldolgozó tevékenységek
|
1.1.
|
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.2.
|
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.3.
|
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.4.
|
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
|
|
|
x
|
|
1.5.
|
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
|
|
|
x
|
|
1.6.
|
Információk önálló rendszerezése
|
|
|
x
|
|
1.7.
|
Információk feladattal vezetett rendszerezése
|
|
|
x
|
|
2.
|
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
|
2.1.
|
Írásos elemzések készítése
|
|
|
x
|
|
2.2.
|
Leírás készítése
|
|
|
x
|
|
2.3.
|
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
|
|
|
x
|
|
2.4.
|
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
|
|
|
x
|
|
2.5.
|
Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
2.6.
|
Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
|
|
|
x
|
|
3.
|
Képi információk körében
|
3.1.
|
rajz értelmezése
|
|
|
x
|
|
3.2.
|
rajz készítés tárgyról
|
|
|
x
|
|
3.3.
|
rajz elemzés, hibakeresés
|
|
|
x
|
|
3.4.
|
rendszerrajz kiegészítés
|
|
|
x
|
|
4.
|
Komplex információk körében
|
4.1.
|
Esetleírás készítése
|
|
|
x
|
|
4.2.
|
Elemzés készítése tapasztalatokról
|
|
|
x
|
|
4.3.
|
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján
|
|
|
x
|
|
4..4.
|
Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után
|
|
|
x
|
|
4.5.
|
Utólagos szóbeli beszámoló
|
|
|
x
|
|
5.
|
Gyakorlati munkavégzés körében
|
5.1.
|
Műveletek gyakorlása
|
|
|
x
|
|
5.2.
|
Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
|
|
|
x
|
|
6.
|
Szolgáltatási tevékenységek körében
|
6.1.
|
Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés
|
|
|
x
|
|
6.2.
|
Szolgáltatási napló vezetése
|
|
|
x
|
|
6.3.
|
Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
|
|
|
x
|
|
6.4
|
Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
|
|
|
x
|
|
| 