3.6. ábra - Arsenij Avraamov egy koncertje előtt
Mind Avraamov műve, mind pedig az olasz futuristák zajgépei első állomásnak tekinthetőek az új hangzások irányításához vezető úton. A felhasznált „hangszerek” és a mechanikus vezérlés egyszerű természetéből következően a létrejövő hanganyag nyers, megmunkálatlan, a különféle zajok szó szerint manifesztálódnak a szerzők művészetpolitikai és tisztán politikai szándékainak megfelelően. A „zenén kívüli” világ éppen csak bevonult az eszköztárba, értelmezése még nélkülözi az absztrahálás finomságait, de a környezeti hangok komplex belső szerkezetének feltárása az új hangzások új osztályozási módszerével mindenképpen megkezdődött. Annak ellenére, hogy futurista műveket ma már csak nagyon ritkán játszanak, és a hivatalos zenetörténet is csak marginálisan foglalkozik velük, a futurista zenészek tevékenysége nagy fontossággal bír a zene és főleg a hangzások felszabadításának történetében. Jelentőségük részben koruk zeneszerzőire kifejtett hatásukban (például Varèse), de még inkább eszmerendszerükben rejlik. A kiáltványokban és A zaj művészetében leírtak nyilvánvalóan megelőzik korukat nemcsak követeléseikkel, hanem az új hangszínek területén végzett elméleti feltáró munkájukkal is.
3.7. ábra - Avraamov Sziréna-szimfóniája második változatát vezényli egy moszkvai gyárépület tetejéről, 1923. november 7-én
Avraamov a gőzorgona működtetésére gőzmozdonyt használt, melynek szólamába az említett indulók zenéjén kívül a Szimfónia egyik változatában beleszőtte feleségének és szeretőjének zenei betűit is. Ezzel a hangszerrel teljesen azonos elven működnek a Mississippi folyón közlekedő gőzhajók orgonái is, példánkban egy ilyen hangszer hallható (3.1. videó).
3.1. videó
|
