4.4. ábra - Brüsszeli világkiállítás, Philips pavilon
Amikor második hangszalag-kompozícióját, a Poéme Électronique-t befejezte, már 75 éves volt. A Poéme Électronique nem egyszerűen zenemű volt, hanem multimediális alkotás, amely a Philips pavilonban (4.4. ábra) valósult meg az 1958-as brüsszeli világkiállításon. Philips az ismert építészt, Le Corbusier-t bízta meg, hogy egy filmet, fényeket, hangot és építészetet ötvöző művet hozzon létre.
Le Corbusier különböző művészekkel működött együtt a multimediális pavilon megvalósításában. Az építmény tervezési munkáit nagyrészt Iannis Xenakis görög mérnök és zeneszerző végezte, aki ekkoriban Le Corbusier építész-asszisztense volt. Xenakis Metastaseis című 1954-es zeneművében hiperbola alakzatokat használt, s ezek mintájára tervezte meg az építmény hajlított felületeit, amelyek miatt a pavilon a világkiállítás egyik legexcentrikusabb építményének bizonyult.
Varèse hangkompozíciója – melyet eredeti összművészeti kontextusából kiszakítva, önmagában is a Poéme Électronique cím alatt ismerünk – 425 darab, a pavilon belső felületét borító hangszórón keresztül szólalt meg. A lejátszást automatizált kapcsolórendszerrel vezérelték, a hangok előre programozott útvonalakat jártak be – vízszintesen a hallgatóság körül és függőlegesen egyaránt. E rendszer segítségével olyan térbeli hatásokat lehetett elérni, melyekre az akkoriban használt egyszerűbb többcsatornás rendszerek nem voltak képesek.
4.5. ábra - Varèse Poéme Electronique című művének előadása
Az előadás másik említésre méltó aspektusa a hang és a kép függetlensége, melyek szinkronizáció nélkül készültek. Bár minden előadás egyforma volt, a két fő komponens közötti viszonyt a véletlen eredményezte. Mivel a kiállítás végén a Philips pavilont lebontották, ma már nem lehet meghallgatni a művet eredetileg elképzelt formájában.
|