W Sp1 + p2 + p3 + ... pn,
hanem
W = Ep + h,
A kognitív pszichológia főbb megállapításainak rövid összegzése: a kognitív (megismerési, gondolkodási) sémák aktívan irányítják az észlelést, miközben az új információk hatására állandóan módosulnak. A kognitív sémák belső szerkezete bonyolult, a bennük lévő sokféle információ számtalan relációban kapcsolódik egymáshoz. A megértés: a gondolkodás egybeszerveződése. A köznapi szólás: csak azt hiszem, amit látok éppen fordítva igaz: csak azt látjuk meg, amit el is hiszünk.81
2. Kép, jel, kommunikáció
A szó, ha nem jel, puszta hang.
Anatole France
A kép image a latin imago = képmás, szobor, illetve az imitari = utánozni szóból származik. A kép mint az objektív valóság egy létező darabja képmás-ként, tehát a látható világ egy részletének megtestesítőjeként funkcionál, de létezik egy belső, mentális képmás is, amely a vizuális érzékelés folyamán, a megismerő tudattevékenység erőterében a fogalomalkotással azonos értékű folyamat eredményeként jön létre.82 A fogalmi-nyelvi rendszerben a külvilágból érkező információkat megtestesítő szimbólumrendszer elkülönül azoktól a közvetlen észlelési helyzetektől, amelyeket ábrázol, “az észlelt dolgot vagy helyzetet szó és mondat helyettesíti”.83 Ezzel szemben a vizuális-képi ábrázoló rendszer (valamilyen mértékig) analógiás hasonlóságot mutat a valóságos észlelettel.
A jel mindig helyettesít valamit; a jelnek és helyettesítőjének (representamen) rendeltetését és tartalmi megfeleltetését mindig egy adott kulturális közösség konvención alapuló megállapodása határozza meg. A jelek a társadalom tagjainak egymás közti kapcsolataiban, kommunikációjában funkcionálnak. Kommunikáció természetesen nemcsak az emberi társadalomban zajlik, az állatok is kommunikálnak egymással - bár az ő jelzéseik alig lépnek túl a létfenntartáshoz szükséges közlések szintjén. Az emberi kommunikáció - amelynek jelentős része a nyelv közvetítésével folyik - állandóan fejlődik, mégpedig nemcsak az adott nyelvet használó népcsoport, de az individuum szintjén is. A kisgyermek eleinte fogalmakat, mentális sémákat alkot magának, és ahogy szocializálódik, úgy alakul ki megkülönböztető, majd elvonatkoztató képessége. A XX. század civilizációja azonban megköveteli, hogy tagjai már ne csak a verbális, hanem a vizuális kommunikáció alapjait is sajátítsák el, hogy értsék és megértsék az egyik legfontosabb kulturális jelenség, a képek üzenetét. Ebben a fejezetben ezt a kérdéskört próbáljuk meg nagy vonalakban körüljárni.
|