|
Tanmenet matematikából a 9
|
bet | 5/41 | Sana | 10.04.2017 | Hajmi | 0,56 Mb. | | #3640 |
Az exponenciális függvények.
|
Permanenciaelv alkalmazása.
|
|
Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.
|
Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).
|
Fizika; kémia: radioaktivitás.
Földrajz: a társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.
|
A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek,egyenlőtlenségek.
|
Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).
|
Fizika; kémia: radioaktivitás.
Földrajz; biológia-egészségtan: globális problémák demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás.
|
A logaritmus értelmezése.
A logaritmussal való számolás szerepe a Kepler-törvények felfedezésében.
|
Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma).
Ismeretek tudatos memorizálása.
|
Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés.
Kémia: pH-számítás.
Fizika: Kepler-törvények.
|
Zsebszámológép használata, táblázat használata.
|
Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás.
|
Fizika; kémia: számítási feladatok.
|
A logaritmus azonosságai.
|
A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése.
|
|
A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük.
|
|
|
A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben.
|
|
Fizika; kémia: radioaktivitás.
|
A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek.
|
Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).
|
Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés.
Kémia: pH-számítás.
Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet.
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak
|
n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Logaritmus. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat.
|
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
|
2. Geometria (trigonometria)
|
Órakeret
24 óra
|
Előzetes tudás
|
Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Hegyesszögek szögfüggvényei. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek.
|
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
|
Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.
|
Ismeretek
|
Fejlesztési követelmények
|
Kapcsolódási pontok
|
Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).
|
A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése.
|
Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram.
Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.
|
A trigonometrikus függvények transzformációi: , ; ; .
|
Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint.
|
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.
|
Szinusztétel, koszinusztétel.
|
Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel).
|
Fizika: vektor felbontása adott állású összetevőkre.
Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.
|
Síkidomok kerületének és területének számítása.
|
Ismeretek alkalmazása.
|
Földrajz: felszínszámítás.
|
Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként.
|
A trigonometrikus azonosságok megértése, használata.
Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.
|
|
Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet.
|
A problémához hasonló egyszerű probléma keresése.
|
Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.
|
Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele.
|
újszerűségének felfedezése. A művelet
A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése.
|
Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus.
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak
|
Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény.
|
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
|
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
|
Órakeret
18 óra
|
Előzetes tudás
|
Függvénytani alapfogalmak.
|
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
|
A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata.
|
Ismeretek
|
Fejlesztési követelmények
|
Kapcsolódási pontok
|
A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza.
Matematikatörténet: Fibonacci.
|
Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.
|
Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.
|
Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.
Matematikatörténet: Gauss.
|
A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során.
|
|
Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.
|
A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során.
A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása.
|
Fizika; kémia, biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata.
|
Kamatoskamat-számítás.
|
Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai.
Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye.
Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás).
A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.
|
Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások.
Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak
|
Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.
|
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
|
4. Geometria (koordinátageometria)
|
Órakeret
18 óra
|
Előzetes tudás
|
Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Vektorok, vektorműveletek. Számológép (számítógép) használata.
|
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
|
Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.
|
Ismeretek
|
Fejlesztési követelmények
|
Kapcsolódási pontok
|
Helyvektor.
|
Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások.
|
Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása.
|
Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés.
|
A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése.
|
Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram).
|
A helyvektor koordinátái.
Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái.
|
Képletek értelmezése, alkalmazása.
|
Fizika: hely megadása.
|
Két pont távolsága, a szakasz hossza.
|
Képletek értelmezése, alkalmazása.
|
|
A kör egyenlete.
|
Geometria és algebra összekapcsolása.
|
Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).
|
Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens.
|
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.
|
Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).
|
Iránytangens és az egyenes meredeksége.
|
|
Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata.
|
A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal.
|
Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban.
|
|
Az egyenes egyenlete.
Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele.
|
Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata.
|
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).
|
Két egyenes metszéspontja.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
|
Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása).
|
Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).
|
A kör adott pontjában húzott érintője.
|
A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. Geometriai ismeretek mozgósítása.
|
Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).
|
A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.
|
Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése.
|
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata).
Fizika: égitestek pályája.
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak
|
Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz.
|
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
|
5. Gondolkodási és megismerési módszerek (kombinatorika)
|
Órakeret
8 óra
|
Előzetes tudás
|
Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása.
|
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
|
Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.
|
Ismeretek
|
Fejlesztési követelmények
|
Kapcsolódási pontok
|
Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban.
Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel.
Matematikatörténet: Erdős Pál.
|
Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell.
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.
|
Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása
Biológia-egészségtan: genetika
|
Binomiális együtthatók.
|
Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában.
|
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak
|
Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.
|
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
|
6. Valószínűség, statisztika
|
Órakeret
10 óra
|
Előzetes tudás
|
A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek.
|
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
|
Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése.
|
Ismeretek
|
Fejlesztési követelmények
|
Kapcsolódási pontok
|
Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre.
Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.
|
A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.
|
Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel.
|
Véletlen esemény, valószínűség.
A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül.
|
A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.
|
|
A valószínűség klasszikus modellje.
Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről.
|
A modell és a valóság kapcsolata.
|
|
Egyszerű valószínűség-számítási problémák.
|
Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.
|
Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége.
|
Kulcsfogalmak/ fogalmak
|
Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség számítási modell. Szórás.
|
A fejlesztés várt eredményei a 11 évfolyam végén
|
Gondolkodási és megismerési módszerek
-
A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása.
-
Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése.
-
Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben.
-
A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából.
-
A szöveghez illő matematikai modell elkészítése.
-
A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani,.
Számtan, algebra
-
A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete.
-
A logaritmus fogalmának ismerete.
-
A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából.
-
Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése.
-
A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával.
-
Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban.
Geometria
-
Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében.
-
A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban.
-
A valós problémákhoz geometriai modell alkotása.
-
Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása.
-
Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása.
-
Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása.
-
A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.
Összefüggések, függvények, sorozatok
-
Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása.
-
Függvénytranszformációk végrehajtása.
-
Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete.
-
Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése.
-
A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások.
-
Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról.
Valószínűség, statisztika
-
Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében.
-
A valószínűség matematikai fogalma.
-
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
-
Mintavétel és valószínűség.
-
A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni.
-
Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét.
|
|
| |