| Heves dörgés, a tó vize dühöng.
Ruodi:
Én menjek néki ennek a pokolnak?
Nem vállalhatja, aki épeszű.
Tell:
Utolsó gondod legyen tenmagad.
Bízz Istenben, segítsd a megszorultat.
Ruodi:
Biztos helyen tanácsolgatni könnyű.
A csónak itt van. S ott a víz. Csináld.
Tell:
A helytartó gonoszabb, mint a tó.
Próbáld meg, révész!
Mind: Vidd át! Segítsd meg!
Ruodi:
Testvéremnek, vagy édes gyermekemnek
Se tenném. Simon-Judás napja van:
Gonosz nap ez. Halottat kér a víz.
Tell:
Üres beszéddel sokra nem megyünk.
Minden perc drága. Segíteni kell.
Viszed, révész, vagy nem viszed?
Ruodi: Nem én!
Tell:
Isten nevében. Add a csónakot!
Csekély erőmmel megkísértem én!
Baumgarten:
Mit mondhatok. Tell? Mentőangyalom vagy.
Tell:
A helytartótól még megmentelek,
A viharral fegyvertelen vagyok.
De inkább juss a jó Isten kezére.
Mint emberébe. A pásztorhoz. Földi, vígasztaljad
Asszonyomat, ha ezen rajtavesztek:
Megtettem, amit el nem múlaszthattam. A csónakba ugrik.
Kuoni a halászhoz:
Az evezésben mester vagy, Rudi.
Tell elvállalja? És te nem mered?
Ruodi:
Különb legény se érné fel vele.
Hasonló hozzá nincs más a hegyekben.
Werni felment a sziklára:
Most eltaszítja. Isten megsegítsen!
A csónak táncol a hullámokon.
Kuoni a parton:
Nem látni. A víz átcsapott fölötte.
De látom újra! Nagyszerű erővel
Dolgozza át magát a szörnyű vészen.
Seppi:
Nyargalva jönnek már a lovasok.
Kuoni:
A legutolsó percben jött a mentő. Landenbergi lovasok jönnek.
Első lovas:
Elő a gyilkost, akit rejtegettek!
Második lovas:
Ne tagadjátok el. Csak itt lehet!
Kuoni és Ruodi:
Kiről beszéltek?
Első lovas meglátja a csónakot:
Ott, az átkozott!
Werni a sziklán:
A csónak kell? Nyargaljatok utána!
Ha siettek, még utóléritek.
Második:
Megmenekült!
Első pásztorhoz és halászhoz:
Ti cinkosai vagytok!
Ezért lakoltok! Nyájatoknak vége!
És földig égetjük kunyhótokat. Elsietnek.
Seppi utánuk rohan:
Bárányaim!
Kuoni utána:
Szent Isten! Hol a csorda?
Werni:
Gazemberek!
Rudi:
Nagy Isten fenn az égben,
Ki menti meg már végre ezt a földet? Követi őket.
| 